A magyar rock története

1969-ben, a beat-korszak kellõs közepén öt lány kezdett zenekarosdit játszani egy zuglói pincében. Felszerelésük alig volt, egyedül Csuka Mónika büszkélkedhetett egy elektromos gitárral. Gyakorlásképpen mindannyian a Felkelõ nap házát próbálták betanulni.
Csuka Mary, Mónika húga is gitározott eleinte. Csakhogy a miniszoknyás társaságnak nem volt dobosa, így kénytelen volt o megtanulni ezen a hangszeren játszani. Eleinte újságpapíron gyakorolt.
Az érettségi elõtt álló lányok hatalmas ambícióval próbálgatták az akkor futó slágereket. Aztán összeszedték bátorságukat, és beállítottak az akkor már klubbal is rendelkezo Rangers együtteshez, segítségért. Novai Gábor segített is, sot, õlett a keresztapa.

A lányok már annyira jók voltak, hogy akár közönség elé is állhattak, csakhogy még nem volt nevük. A Beatles mintájára olyan nevet kerestek, ami tartalmazza a "beat" szócskát, és mégis utal arra, hogy lánybandáról van szó. Így született meg a Beatrice.
A lányok késõbb összebarátkoztak a Gemini együttes tagjaival is, akik akkor már befutott zenészeknek számítottak. Csuka Maryt például Bardóczi Gyula tanítgatta a saját dobján.
„Mondtam, neki, hogy csak be ne szakítsd a bõrt! Mert egy dobosnak a hangszere olyan, mint katonának a puskája. Ki nem adja a kezébol. De aztán levett a lábamról, ahogy beült a dob mögé – szoknyában. Én meg lentrol néztem. Hát ki az a férfi, aki ne engedett meg volna bármit neki?” – mesélte Bardóczi.

Az együttesben gyakran cserélõdtek a tagok, egy darabig orgonált benne Szûcs Judit is, aki késõbb a szólókarriert választotta. A lány-Beatricének nem maradt fenn egyetlen hangfelvétele sem. Igazán sikeresek akkor lettek, amikor megjelent az elsõ férfi az életükben: Nagy Feró.
Feró úgy került a lányok közelébe, hogy fogadást kötött egyik barátjával: meghódítja az egyik beatricés lányt. Megnyerte a fogadást, hamarosan feleségül vette az alapítót, Csuka Mónikát.

Legnagyobb sikerük a Gyere kislány, gyere címû diszkósláger volt, merthogy akkoriban ebben a stílusban zenéltek. Ezzel a számmal megnyerték az 1977-es Tessék választani Fesztivált. Ennek ellenére Jimmy Hendricks-tõl a Deep Purple-ig mindent eljátszottak, hiszen a klubokban, ahol telt ház elott léptek föl, a közönség ezt is megkövetelte tõlük.

Aztán a lányok lassan kikoptak az együttesbõl. Közben más fiúk is társultak az együtteshez, miközben a Csuka nõvérek máshol kerestek újabb fellépési lehetõségeket. A lányok egy része Mikrolied Vokálban, majd a Vadmacska együttesben zenélt tovább. Csuka Mónika ma egy énekiskolát vezet. Húga, Mary most is dobol, és egy lemezstúdiót igazgat. Mindkettejüknek jelentek meg szólólemezei. Nagy Feró pedig teljesen átvette a Beatricét, és a saját képére formálta. De az már egy egészen más történet.

Az Õs Beatrice



1978-ban Nagy Feró átalakítja a Beatrice együttest, az elsõ magyar punk jellegû banda megkezdi pályafutását. A kezdeti felállás:




Nagy Feró (ének)

Lugosi László (gitár)

Donászy Tibor (dob)

Miklóska Lajos (basszusgitár)

Gidófalvi Attila (gitár)



Ez a korszak a legendás „csirkedarálás” korszaka (Ozzy Osbourne mintájára). Nem fordult elõ a zenekar koncertjein élõ csirkék ledarálása, ez csak a kádári rendszer propagandája (,konkrétan pedig a zenei élet akkori potentátja, Erdõs Péter kitalációja)volt, ami fordítva sült el. A zenekar nyíltan támadta dalaiban (is) a diktatúrát, és habár hivatalosan nem volt betiltva, albuma mégsem jelenhet meg, koncertezni csak Nyíregyházán engedik. Feró útlevelét bevonták, ekkor adja magának a „A Nemzet Csótánya” címet. Ebben a korszakban alakul ki a magyar punk-csöves-hobó-ricsés öltözködési mûfaj is, melynek kihagyhatatlan kelléke a babos (piros alapon fehér pöttyös) kendõ, a szakadt farmer és a fekete bõrdzseki. A csapat 1980-ban közösen adott koncertet az akkor nagyon népszerû Omega és LGT együttesekkel. Az eseményt egy lemez örökítette meg. Ez évben Lugosi László elhagyta a zenekart, a megüresedett helyeket két új tag, Vedres József és Bogdán Csaba töltötte be. A Beatrice ebben az évben bõvült Waszlavik „Gazember” László billentyûssel. 1981-ben a Zenész Szakszervezet – a rendszer kérésére – elhatárolta magát a zenekartól, a Beatrice másodszor is feloszlik. 1982-ben Vedres József és Nagy Feró megalapította az õs-Bikinit. Feró két lemezt készített a Bikinivel, majd kilépett onnan 1984-ben

Az újra alakult Beatrice
Az anyagért köszönet Oláh Tamásnak!



1987 és 1990 között több átigazolás is történt.
Néhány próba után a Pokolgép szabadtéeri koncertjén fellép az ÕsBeatrice. ("1987, A Beatrice újra él!")
Donászy Tibor átigazol az EDDÁba.
A régi dalokat az Omega stúdiójában Bosille Pasquallé - val, az R-Go dobosával rögzitették. A másik lemezt Hirleman Bertalan dobos játszotta fel.
Csatlakozik a zenekarhoz Zsoldos Tamás.
10 év késéssel megjelenik a zenekar elsõ nagylemeze az új számokkal kiegészítve (Dupla album).
Ekkor a tagok:

Nagy Feró

Lugossi László

Miklóska Lajos

Zsoldos Tamás

Hirleman Bertalan
1989 augusztus 18.-án a Petõfi Csarnokban 10 éves, születésnapi koncertet adnak. Ez majdnem egybeesik a zenekar 1981-es feloszlásának idõpontjával.
Miklóska Lajos saját csoport szervezésébe fog, és távozik a zenekarból. A régi tagok közül csak Lugossi László maradt Feróékkal.
Hirleman Bertalan a Bikinibe megy, Zsoldos Tamás is távozik.
Pálmai Zoltán (HBB, P.Mobil) lesz a dobos, és Zselencz László (ÕsEDDA) a basszusgitáros.

1990-ben megjelnik a Gyermekkorunk Lexebb Dalai címû album. Ez az anyag jelent meg elõször CD-n. Ez évben sikeres koncertet ad a zenekar a Petõfi Csarnokban.

1991. elején a Beatrice felállása a következõ:

Nagy Feró (ének)

Lugossi László (gitár)

Zselencz László (basszusgitár)

Pálmai Zoltán (dob)

’91 –ben a Beatrice elott néhány alkalommal fellépett a Kurosio nevû zenekar – Miklósa Lajos zenekara. Feró felkereste Brúger Lászlót (ex – Kurosio), hogy megkérdezze, nem jönne –e a Beatricébe gitározni. Brúger igent mondott, így személyében egy fiatal, tehetséges gitáros került a zenekarba.
’91 –ben sikeres évet zárt a Beatrice. Megjelent az „Utálom az egész XX. Századot” címu nagylemez, ami 38 héten át vezeti a MAHASZ listát. Ezt nagyon kevés zenekar tudta elérni a mai napig is.
A zenekar fennállása óta eloször lép fel a Budapest Sportcsarnokban. A koncertnek nagy a sikere, a buli teltházas. A koncertfelvétel megjelenik CD-n.
Ebben az évben több videó-klip is készül (Pancsoló Kislány, Zakatol a vonat, 8 óra munka) színészek közremuködésével.

1992 –ben kilép a zenekarból Lugosi László és Pálmai Zoltán.
Megjelenik a „Vidám Magyarok” címu nagylemez. Ez az utolsó Beatrice-anyag, ami bakeliton is piacra kerül. A kiadványt a Nagy Feró – Zselencz László – Brúger László trió készítette el dobos nélkül. A „Kényes szelek” címu számból klip is készült, de a TV-ben csak egyszer adták le, majd betiltották.
Kiadásra kerül egy Beatrice Daloskönyv benne pár Waszlawik verssel.
A zenekar kiegészül Vedres Józseffel (gitár) és Németh Gáborral (dob).
1992. október 10. –én újabb BS koncert, majd megjelenik a „Betiltott Dalok ’79” címu anyag (Nagy Feró – Miklósa Lajos – Lugosi László – Donászi Tibor felállással.)
A MAHASZ a Beatricének ítéli a „ ’92 legsikeresebb rockzenekara” díjat.

1993 elején a felállás:

Nagy Feró (ének)

Zselencz László (basszusgitár)

Németh Gábor (dob)

Brúger László (gitár)

Vedres József (gitár)

A zenekar laktanya-turnéra indul. Kilép Németh Gábor és Vedres József. Feró és Brúger mellett még egy ideig tagja marad a zenekarnak Zselencz László.
Feró és Brúger László különbözõ meghívásokat kap(disco, politikai gyulés…)

Az Edda Művek Magyarország egyik leghíresebb rockegyüttese. Az együttes magva 1973-ban alakult Griff néven, majd 1974-től Edda néven folytatták (ezt tekintjük a zenekar születési évének a „miskolci időszámítás” szerint, valamint ez év szeptemberében lett Pataky Attila az énekes). 1977-ben került a zenekarba Slamovits István, akinek a zenéje meghatározta a zenekar hangzásvilágát. A klasszikus „bakancsos” felállás 1978 szeptemberére állt össze, amikor Zselencz László is a zenekar tagja lett. 1980-tól Edda Művek a nevük, és ezt tekintjük a zenekar születési évének „országosan”. A zenekar nevében a „művek” szó azt szimbolizálja, hogy az együttes Miskolcon, egy tipikus északkelet-magyarországi iparvárosban – az „acélvárosban” – kezdte pályafutását. A lemezeladást nézve Magyarország egyik legsikeresebb rockcsapata lett. Szinte valamennyi lemezük "bearanyozódott". Ők voltak az elsők, akiknek vidéki létükre sikerült megtörniük a fővárosi bandák egyeduralmát.Egyetemi zenekarként indultak. 1973 lehetett - senki nem tudja pontosan a dátumot - amikor ketten-hárman pengetni kezdtek valamelyik kollégiumi szobában, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen. Amikor a szoba már tele lett hallgatókkal a kollégium folyosóján folytatták, majd heti rendszerességgel az egyetem szomszédságában lévő Boci-bárban zenéltek. Az akkori elvárásoknak megfelelően főleg világhírű együttesek slágereit játszották. Népszerűségük hamar felfelé ívelt: bálokba, ötórai teákra, műsoros estekre hívták őket. Nem voltak hosszú távú terveik, mindössze az volt a céljuk, hogy az ösztöndíj mellé némi plusz jövedelmet szerezzenek. Ráadásul ezt a hobbijukkal, a zenéléssel tehették. Az alapító Halász József volt.

A névválasztás
Az egyetemre való bekerülése után Griff néven alapította meg az együttest. Néhány hónap elteltével azonban úgy tűnt, hogy nem volt szerencsés a névválasztás. Ebben az időben került a kezébe egy könyv, melynek a címe: EDDA-dalok. Megtetszett neki az Edda név, ez lett az új nevük. Ekkor már 1974-et írtak.

Edda névvel az óizlandi-germán irodalomnak két nagyfontosságú alkotását jelölik. Ezek mitológiai és hősi énekek, mondai dalok, de van köztük drámai párbeszéd és tanító darab is. A régebbi a verses Edda-dalok gyűjteménye, a másik az un. ifjabb Edda, melyet Gábor Ignác fordított magyarra.

A névválasztásból majdnem botrány lett, ugyanis a pártbizottságról „leszóltak”, hogy ezzel a névvel nem játszhatnak tovább, mivel Mussolini lányát is így hívták. A vita úgy ért véget, hogy bemutatták az Edda-dalok c. könyvet, s ettől kezdve minden rendben lett.

A kollégium pincéjét próbateremnek rendezték be, a felszerelés nagy részét az egyetemi KISZ szervezet kulturális bizottságától kapták.

A megalakulást követően számtalan tagcsere volt, melyek szinte nyomon követhetetlenek. Hamarosan énekesváltás következett, Fodor Attila (Foci) kerül a posztra, majd kiválásával - bevonult katonának - Pataky Attila. Nem sokkal később egy billentyűssel bővülnek, Fancsik Zoltán személyében. Kis idő múlva Deák Ákos váltotta őt a billentyűknél. Bár a zenekar fellépéseit egyre többen látogatták, és már nem csak Miskolcon, hanem megyeszerte ismerték őket, a tagok továbbra is csak hobbijuknak tekintették a zenélést, az elsődleges cél a diploma megszerzése volt. Ez alól Pataky Attila volt a kivétel, aki a zenekarba kerülése után hamarosan húzóember lett a csapatban, és félbeszakadt sportpályafutása után élethivatásának tekintette a zenélést. Az ő biztatására a vidéki zenekarok közül az elsők között megszerezték az ORI-vizsgát, de még ekkor is hihetetlennek tűnt, hogy az Edda egyszer országosan ismert zenekar lehet. A vizsgával azonban az alapító tagok válaszút elé kerültek. A diplomához közeledve világossá vált, hogy nem bírják már a felgyorsult tempót, számukra véget ért az Edda. 1974 őszén Halász József hazaköltözött Zalaegerszegre, előtte átadta Pataky Attilának a zenekar vezetését és az Edda név tulajdonjogát.

1977-ig élénk zenészvándorlás volt az Eddánál. A zenekar tagjai voltak ebben az időszakban Szepcsik József (Sucu) dobos, Róna György basszusgitáros és Aranyosi György billentyűs. Attila mellett rövid ideig egy másik énekes, Darázs István is tagja volt a csapatnak. Miután Szepcsik Józsefről 1976 tavaszán kiderült, hogy halálos beteg, abbahagyta a dobolást. Helyére Pataky Attila visszahívta Zalaegerszegről Halász Józsefet, aki elfogadta a felkérést. Szepcsik József hamarosan meghalt, ez volt az első tragédia az Edda történetében. Nemsokára Halász Józsefről is kiderült, hogy nagyon beteg. Egy darabig még játszott betegen, aztán felállt a dobok mögül. 1980-ban, 29 éves korában hunyt el. Az Ő tiszteletére íródott később az „Emlékezni (egy régi jó barátra)” c. dal.

1977-ben kereste fel Attis Slamovits Istvánt, akinek épp akkor szűnt meg előző zenekara. Mindkettőjüknek határozott elképzelése volt, új útra lépnek, stílust váltanak, a rock felé fordulnak. A helyi bandákból kiválogatták a célnak legmegfelelőbb embereket, amolyan miskolci szupercsapatot hoztak létre.

Országos siker, majd feloszlás (1980-83)
A budapesti bemutatkozás először nem volt sikeres, de második nekifutásra már teltházas koncertet adtak. Első nagylemezük 1980 májusában jelent meg, és 250 000 példányban kelt el. A mai napig rendkívül népszerű, számai közül több sláger lett. Szerepeltek Almási Tamás Ballagás című filmjében, a második nagylemezük több száma filmzeneként is szerepel. A dorogi rockfesztiválon forgatták A pártfogolt című film egyes jeleneteit, melyben az Edda is kapott szerepet egy koncertbetét erejéig. Három nagylemezt adtak ki. A felállás stabilnak volt mondható, bár adódtak problémák (Barta Alfonz bevonulása katonának, majd disszidálása). Az első nagylemez sikere után Platina Turnét tartottak, amelyen fúvósokkal színesítették a hangzásvilágot. Ekkor turnézott velük először többek között Gömöry Zsolt is. 1983-ban a Pataky és Slamovits közötti ellentétek arra vezettek, hogy 1983. december 17-én búcsúkoncertet adtak. A szakítás oka, hogy míg Pataky a jól bevált zenét akarta játszani (a biztos megélhetést), addig Slamovits zeneileg többre vágyott. A gondokat tetézte, hogy harmadik nagylemezük anyagát a lemezgyár visszadobta, és egy szám kivételével (Fekete élmény) az egészet újra kellett írni (később ezek a számok a Pataky-Slamovits lemezen megjelentek).Pataky 1984-ben úgy döntött, hogy újraindítja az Eddát, és nála tíz évvel fiatalabb, de profi pesti zenészekkel 1985 májusában visszatért. Így a miskolci mítosz némileg veszített erejéből. 1988-ra sikerült stabilizálni a felállást, és zeneileg is elismertebbek lettek. Ekkor jelent meg a máig legerősebbnek tartott lemez, a Változó idők. Akkoriban több szokatlan helyszínen játszottak: Lenin Kohászati Művek Acélszerkezeti csarnoka, márianosztrai börtön. 1991-ben Alapi és Pethő Kanadába ment, helyükre Kicska László (basszusgitár) és Kun Péter (gitár) került. A generációja legsikeresebb gitárosának tartott Kunt az agárdi Edda-tábor idején máig tisztázatlan körülmények között halálra gázolták, helyére újra Alapi lépett.Azóta gyakorlatilag stabil a felállás, mindössze a dobosposzton történt változás 1997-ben, akkor Hetényi Zoltán került Donászy Tibor helyére. 1998-ban angol nyelvű albumot dobtak piacra (Fire And Rain). Azóta két-három évente jelentkeznek egy új albummal. 2008 telén jelentkeztek az első koncert-DVD-jükkel, valamint idén jelentkeznek a harmincadik albumukkal (Átok és áldás) is.

Az Edda még ma is sok helyen népszerű az országban. A legsikeresebb koncerthelyszíneik: az évekig az országos találkozó helyéül szolgáló Agárd, az elmúlt évek alatt "zarándok hellyé" váló Csesznek, valamint a már jól ismert Diósgyőri vár, és természetesen a Petőfi Csarnok.

Az Edda Művek dallamos, gazdagon hangszerelt rockdalai és balladái főként a fiatalok társadalmi és érzelmi életével, mindennapi örömeivel, problémáival foglalkoznak, főként a kétezres években jelentős szerepet játszik dalszövegeikben az aktuálpolitika . Az együttes évente közel száz alkalommal lép fel országszerte, valamint a környező országok magyarlakta területein. Zsiga Zoltán (ének) 1973
Fodor Attila (ének) 1973-1974 (†2006)
Darázs István (ének) 1976 körül
Pataky Attila (ének) 1974-től
Halász József (dob) 1973-1974, 1976-1977 (†1980)
Szepcsik József (dob) 1974-1976 (†1977)
Ferenczi Zoltán (szólógitár) 1973-1977
Beély Katalin (basszusgitár) 1973-1977
Fancsik Zoltán (billentyűs hangszerek) 1974-1975
Aranyosi György (billentyűs hangszerek) 1975-1977 1977-1978 Pataky Attila – ének
Slamovits István – gitár, ének
Róna György – basszusgitár
Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
Csapó György - dob, ütőhangszerek

1978–1982 Pataky Attila – ének
Slamovits István – gitár, ének
Zselencz László – basszusgitár
Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
Csapó György - dob, ütőhangszerek

1982–1983 Pataky Attila – ének
Slamovits István – gitár, ének
Zselencz László – basszusgitár
Róna György - basszusgitár (1982, ideiglenesen)
Barta Alfonz – billentyűs hangszerek
Fortuna László - dob, ütőhangszerek

1983 Pataky Attila – ének
Slamovits István – gitár, ének
Zselencz László – basszusgitár
Fortuna László - dob, ütőhangszerek

Ez egész érdekes

Fejed fölött múlnak el az évek
Nem tudod, mi lesz még belőled
Apád szavai mind lekoptak rólad
Érzed, nem szeretnek, átnéznek rajtad

A keresztútig mindennap eljutsz
Senki nem vár, nem jön eléd
Hazamennél, de nem kérnek belőled
Azt üzenik, maradj ott, hol eddig lehettél

Csak menj, sok hosszú év vár rád
Sorsunk egybeforrt, menj, vidd tovább
a hajnal ágyat bont neked
Megpihen rajta kemény fémszíved

A keresztútig mindennap eljutsz...
Csak menj...
Csak menj...
EDDA Művek:a fémszívű fiú

Magányosan állok egy sötét udvaron
Egy régi, ócska lámpa csendesen lobog
Sorra kidőlt padok közt lépkedek
Kevés a hely, ahova léphetek.

A sarkon áll egy alak, rám vigyorog,
Szólni nincs kedvem, hát tovább indulok,
A régi téren talán vár még valaki,
Vele jó lesz egy cigit megosztani.

Egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom
A várost, ahol élek.
Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott,
Igen, holnap, holnap indulok.

Talán csak megszokásból indultam tovább,
Mereven bámultam a házak ablakát,
A pályaudvar, már egy megszokott állomás
Az egész egy furcsa látomás.

Aztán csend, és újra csend,
A sárga Hold álmosan figyel.
Tudom, hogy nem felejted, mennyit álltam itt,
Tudom, hogy nem felejted, mennyit vártam itt.

Egyszer, egy szép napon, tudom, hogy elhagyom
A várost, ahol élek.
Mindent itt hagyok, mit Miskolc adhatott,
Igen, holnap, holnap indulok.

Igen, elhagyom a várost, elhagyom, ha nem fogad magába,
Erről szólt a dal: EDDA BLUES
EDDA Művek:elhagyom a várost

Beatrice:térden állva Egy őszinte szó kevés,
Az őszinte szó nehéz,
Ha őszinte szóval élsz lehet hogy, sokra mész,
Választ adni ne akarj még ma.
Gondolkozz rajta, hogy a világról elmondott szó
Nem mindig jó,
Elég lenne egy őszinte szó választ adni.

Kérlek ne akarj még ma
Mert szavakkal túl nehéz.
Egyszer majd megérted, mért
Ha egy gondolat túl merész,
És a szavakba öntenéd.
Vigyázz a józan ész szótlan,
A bölcsesség választ adni.
Ne akarj még ma,
A gondolat benned él,
Kimondanád,
De a nyelvet az fél.
A gondolat benned egy fény.
Bilincs a sötétség
Választ adni kérlek,
Ne akarj még ma,
Mert szavakkal túl nehéz,
Egyszer majd megérted, mért.

Refr.:
Térden állva, csak térden állhat,
Térden állva, csak térden állható a szó,
Térden állva, gondolat előtt a szó csak térden állhat,
Térden állhat, ó a szó.
Csak térden állhat, ó a szó
Térden állva, állva, állva,
Térden állhat.

Tudom az őszinte szó nehéz,
Míg szavaidat börtönbe zárod,
Akkor is a gondolat szabadon szállhat,
Egy őszinte szó felé.
De a válasz, hangok.
Önmagadban élek.
Mert szavakkal túl nehéz,
Egyszer majd megérted.


Amíg a szó csak térden áll,
A gondolat messze száll.
Amíg a szó csak térden áll,
A gondolat messze száll.

Elmondani nem tudom csak érzem én,
Az lenne a jó ha a gondolatom értenéd szavak nélkül.
Érezd...

Refr.:
Térden állva, csak térden állhat,
Térden állva, csak térden állható a szó,
Térden állva, gondolat előtt a szó, csak térden állhat
Térden állva ó a szó, csak térden állhat ó a szó
Térden állva állva állva

Térden állva, csak térden állhat
Térden állva, csak térden állhat X3

Beatrice:topis blues
Hidd el, a legjobb szándék vezet,
de az értetlenség fala körbe vesz
Miért van oly sok gond velem,
ha úgy érzem, jó úton megyek
És lehet, hogy az úton majd egyedül megyek,
csúfos véget ér történetem
De te akkor se felejts el engem,
és nem lesz gond velem?

Hamarosan befejezem én,
kiszakad belőlem az üvöltés,
de nem tudom magamba folytani,
ezért üvöltök én: ááá ááá

Még ha a legjobb szándék is vezet,
hibát azért elkövethetek, nem?
Miért van oly sok gond velem?
Azé' me' hülye vagyok?
És lehet, hogy az úton majd egyedül megyek,
csúfos véget ér történetem
Azért bátran kijelenthetem,
hogy sarokba szorított kis nyuszi vagyok,
mert félek.

Hamarosan befejezem én,
kiszakad belőlem az üvöltés
de nem tudom magamba folytani,
ezért üvöltök én.
ÁÁÁ ÁÁÁ

Hobo Blues Band

1. Messze még a hajnal, három óra húsz,
Elkerül az álom, ágyam visszahúz,
Nem enged aludni, nem hagy most a blues.

2. Ülök ágyam szélén, a füstöt fújom, kék,
Egyedül maradtam, senkit nem tűrnék.
A blues legbelül gyilkol,az agyamat tépi szét.

3. Belépett az anyám és valamit kért,
Bólogatok neki, mintha érteném,
Nincs pénzem a bankban, a blues-é vagyok rég.

4. Kegyetlen vagy blues,
De gonosz vagy blues!
Nincs menedék, nincs segítség,
ÓóFutnék feléd álom,
Át minden határon.

5.De utolér blues, és újra összezúz,
Nincs menedék, nincs segítség!
Hagyj magamra blues,
Hagyj aludni blues!

1. ...nem hagy még a blues.
Hobo Blues Band:3óra 20-as blues

A csapat 1978 áprilisában alakult egy Lajos utcai kocsmában. Még ebben az évben nyáron koncertet adtak a Lőrinci Ifjúsági Parkban. 1980 jelentős év a banda életében, mert letették a jövő alapjait: klubot nyítottak az FMH-ban, megjelenik első lemezük és forgatni kezdik a "Kopaszkutya" című filmet. A debütalbum nagy sikert aratott és beindult a csapat szekere. A következő albumok is részesei a sikerszériának.

Elérkeztünk 1984-hez, amikor megjelent a "Vadászat". Sokak szerint a mai napig nem született Magyarországon ilyen koncepciózus és zeneileg tökéletes album, mely görbe tükröt tart a rendszer és az ország elé. Nyugodt lélekkel kijelenthetjük, hogy az album mérföldkő a magyar rockzene történetében.

1986-ban a zenekar átköltözött a Lágymányosi Közösségi Házba, ahol szintén klubot nyitott.

1987 nyarán közös lemezt készítettek és koncertet adtak Allen Ginsberg amerikai költővel "Üvöltés" címmel.

1988-ban A magyar Televízió leadta a HBB "Másik Magyarország" című dalának videoklipjét. Emiatt kirúgták a zenekart a Hungaroton lemeztársaságtól, de a lemez kiadását a klip visszhangja miatt nem tudták megakadályozni. Még ebben az évben október elején Sting, Tracy Chapman, Peter Gabriel és Bruce Springsteen társaságában a zenekar fellépett az "Emberi Jogokért" világturné budapesti állomásán.

2003-ban új állomáshoz érkezett el a zenekar, 25 éves fennállásuk tiszteletére kiadták a "Hajtók Dala" albumot, melyen 25 év dalai hallhatóak új értelmezésben

Hobo Blue Band:enyém tied, miénk
Enyém a tévé, tiéd a bor,
Enyém a kocsi, tiéd a por,
Enyém a sonka, tiéd a zsír,
Enyém a vigyor, tiéd a kín.

Tiéd a zene, enyém a tánc,
Tiéd az óra, enyém a lánc,
Tiéd a páncél, enyém a tör,
Tiéd a kutya és enyém az őr.

Miénk az utca, miénk a ház,
Miénk a számla, miénk a gáz
Miénk a lekvár, miénk a vár
Miénk a haszon és miénk a kár!

Ref:
Nevetek mindig, ha rá gondolok,
Remélem, látszik, hogy boldog vagyok!
Ugye látszik? Oh, igen. Ugye látszik? Oh, igen.

Enyém az arany, tiéd a réz,
Enyém a bilincs, tiéd a kéz,
Tiéd a rendszer, enyém a zûr,
Enyém az ország, tiéd az ûr.

Tiéd az Lélek, enyém a test,
Tiéd a Sirius, enyém a Kex,
Tiéd a Hendrix, enyém a Stons,
Tiéd az ezüst, enyém a bronz.

Miénk az utca, miénk a ház,
Miénk a számla, miénk a gáz,
Miénk a lekvár, miénk a vár,
Miénk a haszon és miénk a kár!

Ref.: 2x

Enyém, enyém, enyém, enyém..
Enyém, tiéd, enyém, tiéd, enyém...
Enyém, tiéd, mienk, enyém..

Schuster Lóránt – aki mindvégig megtestesítette a P. Mobil szellemiségét – 1968-ban csatlakozott első zenekarához, a Hausbyrdshöz, aminek utódjaként 1969-ben Gesarol néven hozott össze egy újabb társaságot, s – ahogy magukat nevezték – „a rovarhalál zenészei” már nevükkel is kisebbfajta botrányt kavartak. A P. Mobil koncertek voltak az elsők Magyarországon, ahol „csápolt” a közönség. A későbbi koncerteknek pedig szinte kötelező elemévé vált a rajongók követelő buzdítása: „A Hajsza, a Gálya, a Főnix éjszakája...”1973 áprilisában rövid közlemény tudatta az Esti Hírlapban, hogy a Gesarol együttes a jövőben P. Mobil (Perpetuum Mobile) néven lép fel, és az új zenekar bemutatkozó koncertjét 1973. május elsején tartja a Budai Ifjúsági Parkban. A P. Mobil – Póta András (dob), Schuster Lóránt, Bencsik Sándor (gitár), Huszár Györgyi (ének), Losó László (basszusgitár, ének), Serényi Miklós (ének) – igazi debütálására azonban a miskolci popfesztiválon került sor, ahol a slágervonal és a progresszív rock képviselői között egyedüliként játszottak hard rockot.

A zenekar a hetvenes évek közepétől – a sikertelenség miatt gyakran változó felállásban – hat koncertprogrammal (A kintornás szerencséje, 1975; P. Mobil az alagútban, 1976; Honfoglalás, 1978; Segítség, jaj, 1980; Mobilizmo, 1981; Heavy medál, 1983) lépett a közönség elé. Hat komplett, nagylemezre kívánkozó zeneanyaggal, de a „külvárosinak”, „barbárnak” elkönyvelt zenekar sokáig hiába kopogtatott a hivatalos intézmények ajtaján, dalaikat a Sanzonbizottság, a Rádió és az MHV is visszautasította. Csak egyre növekvő népszerűségüknek, illetve a kemény rock terjedő divatjának köszönhették, hogy a hetvenes évek második felében három kislemezük (Kétforintos dal, Menj tovább, 1978; Forma 1, Utolsó cigaretta, 1979; Miskolc, Csizma az asztalon, 1980) megjelenhetett. A zenekar ezekkel a dalokkal, illetve műsorai betétszámaivai (Pokolba tartó vonat, Rocktóber, Bíborlepke stb.) állandóan a sikerlistákon szerepelt, de mivel nem voltak hajlandóak kompromisszumokra, például egyes dalok szövegének átírására, megváltoztatására, a zenekar elsőként sorolt be a „fekete bárányok” csapatába.

A zenekar a hetvenes években végig a „föld alá szorítva”, a margón dolgozott. Konok fejjel öntörvényű, divatoktól független útjukat járták. Hattételes Honfoglalás című szvitjük a magyar rockzene egyik jelentős teljesítménye (szerző: Bencsik Sándor, Cserháti István, Földes László), amelyet először 1978. április 30-án az Ifjúsági Park nyitókoncertjén mutattak be óriási sikerrel. A jó zenészekből – Vikidál Gyula (ének), Cserháti István (billentyűs hangszerek), Pálmai Zoltán (dob), Bencsik Sándor (gitár), Kékesi Bajnok László (basszusgitár), Schuster Lóránt – álló csoport ekkor már kidolgozott koncertprogramokkal, karakteres vezéregyéniségekkel rendelkezett. A P.Mobil 10 éven át őrizte fogcsikorgató elszántsággal azt a lázadó szellemet, amely a zenekart elindította a pályán. A közönség rajongott értük. A divatot követő, kompromisszumokra hajló zenekarok sorra elhúztak mellettük, s zenei–színpadi munkásságuk is olyan forrássá vált, amelyben több új zenekar is megmerítette korsóját (Csizma az asztalon). Dalaik, szövegmotívumaik, színpadi ötleteik jó néhány más együttes koncertjein visszaköszöntek. 1980 őszén ez a felismerés bomlasztotta fel a zenekartSchuster Lóránt újjászervezte a csapatát, az időközben a P. Boxot megalapító Bencsik és Cserháti helyére Sárvári Vilmos és Zeffer András került. 1981 őszén megjelent a P.Mobil első, „válogatott” felvételeknek is beillő nagylemeze, a Mobilizmo. Az 1980-as években két további nagylemezük jelent meg, az új szerzeményeket tartalmazó Heavy Medal és a Honfoglalás (Rocklegendák 3.), amelyre addig csak kislemezen megjelent vagy koncerteken játszott dalokat vettek fel. Az évtized közepén az együttes elhallgatott.
1993-ban megkezdődtek a visszatérés előkészületei. A dobos posztra visszatért Mareczky István; billentyűst eredetileg nem akart Schuster, majd több név is felmerült, de végül maradt Zeffer András. 1994-ben nagyszabású koncertet tartottak a Fradi-pályán, valamint újabb albumot vettek fel (Ez az élet, Babolcsai néni!). 1995-ben a Petőfi Csarnokban tartott Bencsik Sándor-emlékkoncerten vendégszerepelt Vikidál Gyula, Varga Miklós és Deák Bill Gyula. Ekkor hangzott el először a Zöld, a bíbor és a fekete című P. Box-dal a „négy tenor” énekével és egy Bencsikre emlékező plusz versszakkal. 1995-1996-ban a millecentenárium tiszteletére újra felvették a Honfoglalást két változatban: szimfonikus zenekari kísérettel, valamint modernebb rockhangszereléssel.

1997-ben jelentősen változott a felállás: részben a párhuzamosan működő, ugyancsak P. Mobil-dalokat játszó Tunyogi Band miatt, részben alkoholproblémák és anyagi viták miatt Tunyoginak, Kékesinek és Zeffernek távoznia kellett, helyükre Rudán Joe énekes és Póka Egon basszusgitáros érkeztek. Velük készült az 1998-ban megjelent Kutyából szalonna album. Eredetileg a Kopaszkutya című film folytatásához készítették, amiben Schuster, Rudán, Póka és Deák Bill játszották volna a főbb szerepeket, a film azonban nem készült el. Közben Schuster Lóránt politikai szerepvállalása vitákat eredményezett, Póka Egon és Németh Gábor ki is léptek emiatt az együttesből (bár később mindketten visszatértek). 1999-ben az Omega előzenekaraként az együttes a Népstadionban játszhatott.

Zeffer András távozása után vitakérdés volt, hogy használjanak-e billentyűs hangszereket. Két ízben játszott ezután rövid ideig billentyűs az együttesben (Papp Gyula, Fogarasi János), de végül Schuster a tisztán gitáralapú zene mellett döntött.
2001-ben Németh Gábor visszatérésével (Póka Egon már két évvel korábban visszament) és ifj. Tornóczky Ferenc csatlakozásával stabilizálódott a felállás, de új stúdióalbum nem készült, bár időnként beharangozták (például 2002-ben a Petőfi Csarnokba lemezbemutató koncertet hirdettek, azonban csak egy új dal hangzott el, lemezfelvétel pedig nem követte a koncertet). 2007 őszén P. Mobil – Tunyogi Évek turné néven néhány koncertre összeállt Schuster-Tunyogi-Sárvári-Kékesi-Zeffer-Mareczky felállás. Azonban a turné második állomásán Tunyogi Péter rosszul lett, a további koncerteket lemondták. Időközben az is kiderült, hogy változik az aktuális felállás is: Rudán Joe távozott a zenekarból, helyére a következő év elején a fiatal Baranyi László érkezett. Az új énekes érkezése ösztönzően hatott az együttesre, új dalok is műsorra kerültek a koncerteken. 2009. február 27-én Németh Gábor elfoglaltságai miatt kilépett a zenekarból, helyére Szakadáti Mátyás (Póka Egon Experience) került a dobok mögé. Júliusban megjelent az együttes régóta várt új stúdióalbuma, amelyet a Rockinform magazin mellékleteként lehetett megvásárolni. Az album a Mobileum címet kapta, amely arra utal, hogy az együttes a Gesarolt is beleszámítva negyvenéves fennállását ünnepelte. Augusztusban a Bozsik Stadionban ingyenes koncertet tartottak a jubileum alkalmából. Szeptember 27-én Póka Egon, ifj. Tornóczky Ferenc és Szakadáti Mátyás távoztak az együttesből. December közepére ismét kiegészült a P. Mobil: csatlakozott Szebelédi Zsolt dobos és Tarnai Dániel basszusgitáros, valamint Papp Gyula visszatérésével ismét lett billentyűs.A Hausbyrds, illetve Gesarol tagváltozásai 1973-ig (Sárvári Vilmos Örökmozgó lettem című könyve alapján):
Kis Gajdos, Illés Johnny, Szakács László. Szakács Gábor belép, Bernáth Rezső belép, Pótz Nagy Ágoston belép, Kis Gajdos kilép, Illés Johnny kilép. Schuster Ervin be, Szabó Jani be, Szabó Jani ki, Sándor József be, Tóth Éva be, Tóth Éva ki, Schuster Lóránt be, Szakács Gábor ki, Schuster Ervin ki, Cziránku Sándor be, Tóth Sándor† be, Tóth Sándor ki, Huszár Györgyi be, Bernáth Rezső ki, Vikidál Gyula be, Pótz Nagy Ágoston ki, Cziránku Sándor ki, Bencsik Sándor be, Póta András be, Losó László be, Serényi Miklós be, Vikidál Gyula ki, Szakács László ki.

1973–1974 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Bencsik Sándor – gitár
Losó László – basszusgitár, ének
Póta András – dob, ütőhangszerek
Huszár Györgyi – ének
Serényi Miklós – ének

1974–1976 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Vikidál Gyula – ének
Bencsik Sándor – gitár
Kékesi László – basszusgitár, ének
Lengyel Gábor – gitár
Pálmai Zoltán – dob, ütőhangszerek

1976 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Szegváry Gábor – ének
Bencsik Sándor – gitár
Kékesi „Bajnok” László – basszusgitár, ének
Pálmai Zoltán – dob, ütőhangszerek

1976–1977 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Vikidál Gyula – ének
Bencsik Sándor – gitár
Kékesi „Bajnok” László – basszusgitár, ének
Pálmai Zoltán – dob, ütőhangszerek

1977–1978 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Vikidál Gyula – ének
Bencsik Sándor – gitár
Kékesi „Bajnok” László – basszusgitár, ének
Cserháti István – billentyűs hangszerek
Pálmai Zoltán – dob, ütőhangszerek

1978–1979 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Vikidál Gyula – ének
Bencsik Sándor – gitár
Kékesi „Bajnok” László – basszusgitár
Cserháti István – billentyűs hangszerek
Mareczky István – dob, ütőhangszerek

1979–1980 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Tunyogi Péter – ének
Bencsik Sándor – gitár
Kékesi „Bajnok” László – basszusgitár, ének
Cserháti István – billentyűs hangszerek
Mareczky István – dob, ütőhangszerek

1980–1983 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Tunyogi Péter – ének
Sárvári „Schiller” Vilmos – gitár
Kékesi „Bajnok” László – basszusgitár, ének
Zeffer András – billentyűs hangszerek
Mareczky István – dob, ütőhangszerek (1983-ig)

1983–1985 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Tunyogi Péter – ének
Sárvári Vilmos – gitár
Kékesi „Bajnok” László – basszusgitár, ének
Zeffer András – billentyűs hangszerek
Gyenizse András – dob, ütőhangszerek (1983 őszén, ideiglenes)
Donászy Tibor – dob, ütőhangszerek (1983–1985)

1994–1997 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Tunyogi Péter – ének
Sárvári Vilmos – gitár
Kékesi „Bajnok” László – basszusgitár, ének
Zeffer András – billentyűs hangszerek
Mareczky István – dob, ütőhangszerek (1994 nyaráig)
Döme Dezső – dob, ütőhangszerek (1994–1995)
Póta András – dob, ütőhangszerek (1995)
Németh Gábor – dob, ütőhangszerek (1995-től)

1997–1998 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Rudán Joe – ének
Sárvári Vilmos – gitár
Póka Egon Benedek – basszusgitár
Németh Gábor – dob, ütőhangszerek

1998 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Rudán Joe – ének
Sárvári Vilmos – gitár
Lieber Péter – basszusgitár
Herpai Sándor – dob, ütőhangszerek

1998–1999 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Rudán Joe – ének
Sárvári Vilmos – gitár
Szkladányi András – basszusgitár
Papp Gyula – billentyűs hangszerek
Herpai Sándor – dob, ütőhangszerek

1999–2000 Schuster Lóránt – zenekarvezető, ének
Rudán Joe – ének
Sárvári Vilmos – gitár
Póka Egon Benedek – basszusgitár
Herpai Sándor – dob, ütőhangszerek
ifj. Tornóczky Ferenc – gitár (állandó vendég)

2000–2001 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Rudán Joe – ének
Sárvári Vilmos – gitár
Póka Egon Benedek – basszusgitár
Fogarasi János – billentyűs hangszerek
Herpai Sándor – dob, ütőhangszerek

2001–2007 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Rudán Joe – ének
Sárvári Vilmos – gitár
Póka Egon Benedek – basszusgitár
ifj. Tornóczky Ferenc – gitár
Németh Gábor – dob, ütőhangszerek

2008–2009 Schuster Lóránt – zenekarvezető
Baranyi László – ének, gitár
Sárvári Vilmos – gitár
Póka Egon Benedek – basszusgitár, zongora
ifj. Tornóczky Ferenc – gitár, basszusgitár
Németh Gábor – dob, ütőhangszerek

2009. febr. – szept. Schuster Lóránt – zenekarvezető
Baranyi László – ének, gitár
Sárvári Vilmos – gitár
Póka Egon Benedek – basszusgitár
ifj. Tornóczky Ferenc – gitár
Szakadáti Mátyás – dob, ütőhangszerek

2009. dec. – Schuster Lóránt – zenekarvezető
Baranyi László – ének, gitár
Sárvári Vilmos – gitár
Tarnai Dániel – basszusgitár
Papp Gyula – billentyűs hangszerek
Szebelédi Zsolt – dob, ütőhangszerek

P. Mobil:Miskolc
180 km, néha több
Valamiért mégis mindig eljövök
Kapud előtt álltam, város, évekig
nem maradtam soha nálad reggelig

ref.
Acélváros, nehéz, szürke nappalok
Ez a város MISKOLC mindig várni fog!
Várni fog

Valaki már rég aludna, hogyha tudna
Valaki még asztalnál ül, a sörét issza
Néma, hideg éjszakában lopakodva
Sötét házak árnyékában megyek vissza

ref.x2
Acélváros, nehéz, szürke nappalok
Ez a város MISKOLC mindig várni fog!
Várni fog

P.Mobil:kétforintos dal
Megszokott helyem miért hagytam el?
Ismerős arcokat feledtem el
Szép emlékeim olcsón adom

Nálam mindig 2 forint ez a dal
Nálam mindig 2 forint ez a dal
Nálam mindig 2 forint ez a dal
Nálam mindig 2 forint ez a dal

Mindent felborít egy régi kép
Várom jössz felém, én is mennék
Hallom léptedet, hozzád szólnék

Nálam mindig 2 forint ez a dal
Nálam mindig 2 forint ez a dal
Nálam mindig 2 forint ez a dal
Nálam mindig 2 forint ez a dal

Nálam mindig 2 forint ez a dal...
Nálam mindig 4 forint ez a dal...
Nálam mindig 6 forint ez a dal...
Nálam mindig 8 forint ez a dal...
'84-ben 10 forint ez a dal...

P.Mobil fotók

1. Intro
2. Kétforintos dal
3. Főnix éjszakája
4. Tűzimádó
5. Honfoglalás - szvit
..I. Őshaza
..II. Vándorlások
..III. Harcok
..IV. Vérszerződés
..V. Új haza
6. Nem változol semmit
7. Lőj rám!
8. Forma 1.
9. A vonat
10. Menj tovább!
11. A király
12. Utolsó cigaretta