A magyar rock története

Wow kösz, ez érdekes. Jó emlékezni a régi, igazi dalokra. Manapság annyi szemetet lehet hallani a rádióban hogy olyan nincsen. Jó összeállítás

Dinamit fotók

Dinamit:dinamit a vérem
Dinamit a vérem
Perzsel mint a tűz
Az égbe visz
A mélybe űz

Dinamit a vérem
A sok ezernyi hang
Megszólal mint
Egy nagy harang

Állj elém!
Nyújtsd kezed
Az égre!
Hogyha véred izzik énekelj
Velem!

Állj elém!
Nyújtsd kezed
Az égre!
Hogyha véred izzik énekelj
Velem!

Ha kirúgnak egy ajtón
Vissza sose nézz
Csak arra gondolj
Semmi vész

Fiatal a véred
Lobban mint a láng
Hát tölts velem
Egy éjszakát!

Állj elém!
Nyújtsd kezed
Az égre!
Hogyha véred izzik énekelj
Velem!

Állj elém!
Nyújtsd kezed
Az égre!
Hogyha véred izzik énekelj
Velem!

(instr.)

Állj elém!
Nyújtsd kezed
Az égre!
Hogyha véred izzik énekelj
Velem!

Állj elém!
Nyújtsd kezed
Az égre!
Hogyha véred izzik énekelj
Velem!

Dinamit a vérem!

Dinamit:tinédzser dal
Minden éjjel
Mindig arról álmodom
Félrelépni
Én már többé nem fogok
Mégis reggel
Mikor már felébredek
Azon jár az eszem
Hogy kitől mennyit kérhetek

Ruhám foltos
Ingem majdnem térdig ér
Ez van rajtam
És ez mit sem, mit sem ér
Csak az bánthat
Ami lassan nem titok
Hogy szüleimnél lakni elképesztő nagy dolog

Nem kell a szépség
Nem kell a jó
Falra hányt borsó
Mit ér a szó

Értenek mások
Jó lenne más
Aluljárók fia
A sorsod valahol hibás

Az iskolába
Tízórait nem viszek
Lesz majd másnak
Abból én is kérhetek
Az sem számít
Hogyha többször megbukom
Nincs ki megkérdezze
Milyen lesz a holnapom

Nem kell a szépség
Nem kell a jó
Falra hányt borsó
Mit ér a szó

Értenek mások
Jó lenne más
Aluljárók fia
A sorsod valahol hibás

És jön majd új nap
Mikor minden rendbe jön
Álmom szép lesz
Hajnal felé elköszön
Nem felejtem
Megteszem amit kíván
A szép ruhámba bujok
És pótvizsgázom délután

A szép ruhámba bujok
És pótvizsgázom délután
Hol van a szép ruhám?
Hol? Hol?
Hol van a szép ruhám?
Hol?
Hol a szép ruhám?
Hmm!!! Óóóó!

Az Omega egy magyar rockegyüttes, mely 1962-ben alakult, és 2007-ben ünnepelte fennállása 45. évfordulóját.

Az Omega több tekintetben is úttörőnek számít a magyar könnyűzene történetében. 1968-ban elsőként jelent meg önálló albuma Magyarországon, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek (az Illés Ezek a fiatalok című albumán más együttesek is játszottak). Az 1969-es 100 lépésé volt az első kinyitható lemezborító, az album zenei anyagából pedig elkészült az első önálló tévéshow, a Tízezer lépés – Omega Show. Az együttes elsőként jutott ki az Egyesült Királyságba, a magyar együttesek közül nekik volt a legtöbb eladott lemezük Magyarországon (az 1979-es Gammapolis, 650 ezer példánnyal) és külföldön (az 1977-es Time Robber, 1 millió példánnyal). Az Omega volt az első együttes, melyet az Állami Hangversenyzenekar kísért (az 1973-as Omega 5 című albumon), valamint a magyar együttesek közül az Omegának volt először digitális stúdiója. Elsőként jelent meg CD-je (az 1988-as Platina című válogatásalbum) és DVD-je (a 2000-ben kiadott OmegakonceRT Népstadion 1999). Az Omega tagjai léptek fel elsőként egységes színpadi ruhában és az együttes koncertjein használtak elsőször füstgépet, lézershow-t, valamint a látványelemek kiegészítésére kivetítőt.Az együttes 1962-ben, két zenekar összeolvadásával alakult meg: a Ciklon együttes három tagja „átszivárgott” a Prófétába. Először külföldi együttesek dalainak feldolgozásával lettek népszerűek.

Az első koncertet, amelyen az Omega nevet viselték, a legtöbb forrás szeptember 23-ára teszi, helyszínként pedig a Műegyetem Hess András téri kollégiumát jelölik meg. Az eredeti felállás a következő volt:

Benkő László („Laci”) – ének, zongora, furulya
Kóbor János („Mecky”) – ének, ritmusgitár
Kovacsics András („Öcsi”) – szólógitár
Künsztler Tamás („Próféta”) – dob
Varsányi István („Gergely”) – basszusgitár
Néhány hónappal később a Ki mit tud? című vetélkedőből megismert Koncz Zsuzsával társultak, vele közösen játszottak többek között 1963-ban a Nemzeti Sportcsarnokban tartott első beat-fesztiválon. A rendezvény további fellépői között volt az Illés, a Metro, Kovács Kati, Zalatnay Sarolta, a Scampolo és a Benkó Dixieland Band, vagyis az együttes legnagyobb riválisai az évtized során. Koncz Zsuzsa nem sokkal ezután az Illéshez távozott. Az együttes törzshelye 1963-tól az Eötvös-klub lett, de rendszeresen játszottak a Várklubban, a Kinizsi utcában és a Pestszentlőrinci Rózsa Ferenc Művelődési Házban is, ahol közös fellépések is voltak a Scampolo-, Illés együttes közreműködésével.

Az együttes 1964-ben több poszton is erősödött: ekkor csatlakozott Kóbor és Varsányi gimnáziumi osztálytársa, Laux József, aki nemcsak dobosként, hanem szervezőként, mai szóhasználattal élve „menedzserként” is fontos szerepet töltött be az Omega életében. Többek között az ő ismeretségei révén került a csapatba Somló Tamás, aki kifejezetten az Omega hirdetésére jelentkezve tanult meg szaxofonozni. Mivel Somló zenebohócként is gyakran fellépett egy cirkuszban, a koncerten és felvételeken nem mindig vett részt.

1966-ban nyugati slágereket tartalmazó kislemezeik jelentek meg, köztük az első a The Rolling Stones Paint It, Black című dalának feldolgozása volt. (Az Omegát gyakran emlegetik a „kelet Rolling Stonesaként”, mivel ugyanabban az évben alakultak, és ma a világ legrégibb aktív rockzenekarai közé tartoznak).

Az 1960-as évek közepén megindult a magyar beategyüttesek profivá válása, az Illés által megkezdett irányvonalat követve a nyugati slágerek mellett saját, magyar nyelvű szerzeményekkel is előálltak. Így volt ez az Omegával is, ahová 1967-ben csatlakozott Mihály Tamás, az együttes első képzett zenésze. Első saját daluk a Nem szeretlek volt, amit Payer András és S. Nagy István írt. Később Mihály mutatta be az együttesnek barátját, Presser Gábort, aki további dalokat komponált az Omega számára. A szövegeket kezdetben S. Nagy István jegyezte, majd Laux felesége, Adamis Anna lett az állandó szövegíró. Ismertebb korai kislemezeik közé tartozik az Azt mondta az anyukám / Rózsafák (előbbit Somló, utóbbit Benkő énekli), az Ismertem egy lányt / Szeretnék visszamenni hozzád és a Volt egy bohóc / Nem tilthatom meg.

Ugyancsak 1967-ben csatlakozott Molnár György, az új gitáros, aki később az „Elefánt” becenevet kapta, mivel egy alkalommal annyira vehemensen játszott, hogy feldöntött egy drága mikrofont („elefánt a porcelánboltban”). 1968-ban pedig a Presser teljes jogú tag lett, így létrejött az együttes első stabil felállása:

Benkő László („Laci”) – zongora, trombita, furulya, ének
Kóbor János („Mecky”) – ének, ritmusgitár
Laux József („Blöró”) – dob, ütőhangszerek
Mihály Tamás („Misi”) – basszusgitár, ének
Molnár György („Elefánt”) – szólógitár
Presser Gábor („Pici”) – ének, orgona, zongora
Wittek Mari és Somló időnként még fellépett velük, de az évtized végére fokozatosan eltávolodtak az Omegától.

Az Omega ismertségét növelték a Táncdalfesztiválokon és filmekben való szereplések. 1967-ben készült Banovich Tamás rendezésében az Ezek a fiatalok, melyben Koncz Zsuzsa kísérőzenekaraként szerepeltek Illés Lajos és Bródy János Ez az a ház című dalában. A film zenéje albumon is megjelent. A Táncdalfesztiválon többek között Kovács Katit, Zalatnay Saroltát kísérték a győztes dalban (Nem várok holnapig), mely után Presser Gábor a legjobb hangszerelésért járó díjat is megkapta. A következő évben már önállóan jutottak döntőbe a Kiabálj, énekelj című dalukkal. 1969-ben mutatták be az Extázis 7-től 10-ig című dokumentumfilmet az akkori magyar könnyűzenei életről, melyben szintén feltűntek.

A legnagyobb áttörést azonban az 1968-as angliai turné jelentette. Erre a Spencer Davis Group menedzsere hívta meg őket, a Magyar Rádió angol adása egyik munkatársának ajánlására. A keleti blokkból való „egzotikum” kihangsúlyozására a menedzsment erre az időre Omega Red Star névre keresztelte az együttest. Amellett, hogy játszhattak a legjelentősebb angol klubokban, lemezszerződéshez is jutottak, így elkészíthették első albumukat – angol nyelven – Omega Red Star from Hungary címmel. Mivel Kóbor nem tarthatott velük, Mihály Tamás énekelt helyette. Még ebben az évben visszatértek Angliába, immár teljes létszámmal, azonban ezt a turnét félbe kellett szakítani és a második lemezt nem vehették fel. Ennek az volt az oka, hogy itthon tudomást szereztek a lemezfelvételről, a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat pedig nem hagyhatta, hogy egy magyar beategyüttesnek hamarabb legyen külföldön – és főképp Nyugaton – nagylemeze, mint idehaza. Így elkészült az első, egyetlen előadó dalait tartalmazó magyar könnyűzenei album, a Trombitás Frédi és a rettenetes emberek. A cím az A- és a B-oldal első dalából lett összerakva, kifejezi az együttes zenéjében egyaránt meglévő slágeres és progresszív irányvonalat. Legsikeresebb dalai a Ha én szél lehetnék és a Trombitás Frédi lett.

1969-ben készült el egyik leghíresebb kislemezük, a Naplemente / Régi csibészek, majd második magyar albumuk, a 100 lépés. Az album az együttes beat-korszakának csúcspontja, változatos anyaga egyaránt tartalmaz könnyed (1958-as boogie-woogie klubban és az Omega legnagyobb örökzöldjei közé tartozó Petróleumlámpa), keményebb hangzású (Tízezer lépés, Tűzvihar), progresszív (Kérgeskezű favágók) és lírai dalokat (Udvari bolond kenyere). Legnagyobb slágere a Gyöngyhajú lány. Magyar dalok közül ezt dolgozták fel a legtöbbször (többek között a keletnémet Frank Schöbel Schrieb es mir in der Sand és 1995-ben a Scorpions White Dove címmel). Presser mellett immár a többiek is kivették részüket a zeneszerzésből. Az album és a kislemez dalaihoz készült promóciós filmekből tévéműsor is készült, az albumhoz hasonlóan Tízezer lépés címmel. Ebben az évben játszottak először a Kisstadionban, ahol az 1980-as évek elejéig csaknem minden évben volt az év csúcspontját jelentő koncertjük.

1970-ben a Gyöngyhajú lánnyal sikerrel szerepeltek külföldi fesztiválokon: Tokióban, a Yamaha-fesztiválon – ahová csak a „fél-Omega” ment el: Kóbor, Presser és Laux – és Mallorcán, a Barbarellán. Utóbbi alkamával franciaországi ajánlatot is kaptak lemezfelvételre. Ehhez azonban egy héttel tovább kellett volna ottmaradniuk, amihez az itthoni illetékesek nem járultak hozzá. A tagok nehéz döntés után a hazautazást választották. Egy másik nemzetközi kiugrási lehetőségüket is elvágták, amikor újabb angliai turnéra készültek (ehhez felvettek három angol kislemezt is), de végül arra hivatkozva, hogy már kétszer jártak ott, az Illést küldték helyettük (de a kirándulás számukra sem végződött szerencsésen). Ebben az évben két magyar kislemezt vettek fel (Snuki / Ballada a fegyverkovács fiáról, Sötét a város / Ülök a hóban) és harmadik albumuk, az Éjszakai országút is elkészült. Az album az előző kettőhöz képest progresszívebb, keményebb alkotás, de sokan úgy gondolják[pontosabban?], hogy túl hamar jelent meg a 100 lépés után. Ekkor már érződött a tagok közötti feszültség, mely a következő év tavaszán szakításhoz vezetett.

Presser és Laux, valamint Adamis Anna 1971-ben elhagyta az együttest, a felállás azóta változatlan:

Benkő László („Laci”) – billentyűs hangszerek
Kóbor János („Mecky”) – ének
Mihály Tamás („Misi”) – basszusgitár, ének
Molnár György („Elefánt”) – gitár
Debreczeni Ferenc („Ciki”) – dob
A tagcsere után stílust váltva az együttes hamar talpra állt, az új felállás Prágában sikeresen mutatkozott be. Felvettek két kislemezt (Hűtlen barátok / Szomorú történet, Régvárt kedvesem / 200 évvel az utolsó háború után), majd 1972-ben új albumot adtak ki, Élő Omega címmel. Ez egy kiadásra tervezett, de végül betiltott stúdióalbum koncertváltozata, amit ők maguk vettek fel egy négysávos riportermagnóval – bizonyítva azt, hogy miután a hanglemezgyári illetékesek a kivált tagok alapította Locomotiv GT-t részesítették előnyben, ők mégis folytatni tudják útjukat felfelé. Az album A-oldalának dalai egyfajta koncepciót képeznek Presserék távozásáról (Hűtlen barátok), az ezt követő nehézségekről (Egy nehéz év után, Törékeny lendület), végül az együttes talpra állásáról (Omegautó). A B-oldalról a Régvárt kedvesem és a Varázslatos fehér kő lett a két legismertebb dal. A felvételek benyújtásakor a lemezgyár papírhiányra hivatkozott, így az album első kiadása alumínium tasakban jelent meg. Az anyagba nem kerülhetett be a 200 évvel az utolsó háború után és a Szex-apó című dal (utóbbit állítólag Erdős Péter, az MHV vezérigazgatója magára vette), ezek csak az 1998-as, felújított változaton kaptak helyet.

A következő évben megjelent a csak sorszámot kapott Omega 5, B-oldalán a hattételes Szvit című kompozícióval, amit a Magyar Állami Hangversenyzenekarral közösen vettek fel. További érdekessége az albumnak, hogy Magyarországon elsőként ezen használtak szintetizátort (A madár című dalban), bár igazán meghatározó hangszerré a következő albumon vált. Az 1974-ben felvett és a rákövetkező évben kiadott Omega 6 – Nem tudom a neved lett ezen korszakuk legsikeresebb albuma. Az Addig élj!-t és a Benkő talán legemlékezetesebb szólójával fémjelzett címadó dalt a mai napig állandóan játsszák koncertjeiken, de az album többi dala is az együttes legjobb alkotásai közé tartozik.

Az új dalokat főként Mihály Tamás (például Régvárt kedvesem, Hűtlen barátok, A hazug lány, Szvit, Nem tudom a neved, Mozgó világ) és Molnár György (például Szomorú történet, 200 évvel az utolsó háború után, A madár, Addig élj!, A bűvész) írta, később Benkő is bekapcsolódott a zeneszerzésbe (XX. századi városlakó). Az új állandó szövegíró Molnár korábbi iskolatársa, Sülyi Péter lett, aki mellett Kóbor is írt néhány dalszöveget (Hűtlen barátok, Régvárt kedvesem, Addig élj!).

Peter Hauke menedzsernek és a Bellaphon kiadónak köszönhetően ezúttal sikerült tartósan megvetniük lábukat a nemzetközi piacon. Menetelésük – bár Anglia és a világhír távolabbra került – szinte egész Európában tartott. Nemzetközi sikereik bázisát az NSZK jelentette, ahol angol nyelvű albumaikat adták ki. A négy album többé-kevésbé fedi a 4-6. album anyagát, viszont teljesen külön, a magyarnál korszerűbb technikával rögzítették őket. Bár a dalokat angolul vették fel (valamint az NDK-ban készült néhány felvételhez németül), a közönség kérésére élőben magyarul játszották őket. Külföldi turnéik során több neves rockzenekar előtt játszhattak, sőt olyan is előfordult, hogy az Omega előtt játszott ismert együttes (például a Scorpions).Az évtized közepén ismét váltottak, az akkoriban népszerűvé váló space rockra: továbbra is hosszú, kidolgozott hangszerszólók jellemezték a dalokat, viszont a hangzás gyakran a lebegés érzését keltette, ehhez igazodtak a hétköznapi világtól elrugaszkodó, fantáziáló szövegek. A stílusválasztás telitalálatnak bizonyult, itt tudott leginkább kibontakozni az úgynevezett „Omega-hangzás”. A koncerteken mindezt jól kiegészítette a profi látványtechnika.

Ebben az időszakban szintén három albumuk jelent meg. Ezek közül az első még a régi módszerrel készült, azonban a második és a harmadik esetében a korábbi gyakorlattól eltérően az angol változatok – amelyek rendre hamarabb készültek – egy az egyben a magyar albumok megfelelői, csupán a dalsorrend tér el néhány esetben. További újítás, hogy valamennyi dalt az egész együttes kollektíven jegyzett zeneszerzőként, a jogdíjakon való egyenlő osztozás és a csapatmunka kifejezése céljából.

A trilógia nyitódarabja, az 1976-os Time Robber (az 1977-es Időrabló angol változata) lett minden idők legtöbb példányban eladott albuma magyar előadótól. Címét az elején hallható háromtételes kompozíció után kapta (Napot hoztam, csillagot – Időrabló – Ablakok), amely állandó koncertszámmá vált, bár teljes hosszában sosem adták elő: kezdetben a Napot hoztam , csillagot első és második versszaka között hangzott el az Időrabló tétel (ezt a Napot hoztam, csillagot és az Ablakok egyező dallama tette lehetővé), amiből később csak a Napot hoztam, csillagot első versszaka maradt (kivéve 2006-2007-ben, amikor ismét a hosszabb verzió került műsorra). Népszerű lett még a az Éjféli koncert és a könnyedebb témájú A könyvelő álma.

A következő album, az 1978-as Csillagok útján (angol változata Skyrover címen jelent meg) némileg keményebb hangzású elődjénél, az Omega albumai közül leginkább ez tekinthető konceptalbumnak, vagyis a dalok nagyrészt hasonló témát járnak körül, egyfajta „történet” kerekedik ki belőlük. A kompozíció keretét az instrumentális Nyitány és a Finálé adja. Legsikeresebb dalai az Égi vándor, a két Metamorfózis és a címadó dal. A sors furcsasága, hogy a legismertebb sláger a kakukktojás – az egységes koncepcióból kilógó, oroszos – Léna lett. Koncerteken hamar szokássá vált, hogy a Napot hoztam, csillagot előtt játszották, egy instrumentális dallal összekötve, ami a következő albumra Start címen került fel. Míg a Time Robber hangszeres részeit a korábbi angol albumokhoz hasonlóan a magyartól külön vették fel, a Csillagok útján és a Skyrover esetében csak az éneket vették újra, ezt leszámítva a felvételek az Omega saját stúdiójában készültek, amit nyugatról hazahordott berendezésekből építettek fel.

A stíluskorszakot az 1978-as (magyar nyelvű kiadásban 1979-es) Gammapolis zárja, amely idehaza minden idők legsikeresebb albuma lett. Az előzőhöz hasonlóan ez is konceptalbumnak tekinthető, de némileg slágeresebb lett, mint a Csillagok útján. Legnépszerűbb dalai az Ezüst eső, a Nyári éjek asszonya, a Gammapolis I. és az Őrültek órája. A slágerek mellé kerültek progresszívebb művek is, a Hajnal a város felett és a Gammapolis II.

Az együttes továbbra is sokat koncertezett külföldön és idehaza, az egyes évekre a koronát változatlanul a Kisstadionban tették fel. Ilyenkor gyakran hívtak neves vendégeket: 1976-ban, a Late Night Show-ban (ekkor még nem volt meg a magyar szövege) a skorpiós Szűcs Antal Gábor szólózott, egy évvel később – immár a magyar változatban – (Éjféli koncert) Karácsony János az LGT-ből. 1977-ben Zalatnay Sarolta volt a vendég, 1978-ban pedig Debreczeni Ferenc bátyja, Csaba (a testvérpár időnként más koncerteken is előadta páros dobszólóját). 1979-ben az azévi Hobo Blues Banddel közös turnéra emlékeztetve a Csillagok útjánban a HBB három tagja, Szénich János, Kőrös József és Póka Egon működött közre. Utóbbi koncertről albumot is adtak ki, melynek nyugati kiadására a dalok egy részét angolul énekelték újra. 1976-ban és 1977-ben a koncertek kuriózumai közé tartozott a Ne legyen, mely csak ekkor hangzott el magyarul, stúdiófelvételen csak angolul, Never Feel Shame címmel jelent meg 1975-ben.

1963 Kóbor János – ének, ritmusgitár
Benkő László – billentyűs és fúvós hangszerek, ének
Kovacsics András – gitár
Varsányi István – basszusgitár
Láng Péter - szaxofon (a megalakulás évében csatlakozott)
Künsztler Tamás - dob, ütőhangszerek

1963–1964 Kóbor János – ének, ritmusgitár
Benkő László – billentyűs és fúvós hangszerek, ének
Kovacsics András – gitár
Varsányi István – basszusgitár
Harmat László - szaxofon
Künsztler Tamás - dob, ütőhangszerek
Laux József - dob, ütőhangszerek (1964-től)

1964–1967 Kóbor János – ének, ritmusgitár
Wittek Mária – ének
Benkő László – billentyűs és fúvós hangszerek, ének
Kovacsics András – gitár
Varsányi István – basszusgitár
Somló Tamás - szaxofon, ének
Laux József - dob ütőhangszerek

1967–1968 Kóbor János – ének, ritmusgitár
Benkő László – billentyűs és fúvós hangszerek, ének
Kovacsics András – gitár
Molnár György – gitár (szeptembertől)
Varsányi István – basszusgitár
Mihály Tamás – basszusgitár, ének (februártól)
Somló Tamás - szaxofon, ének
Laux József - dob, ütőhangszerek

1968–1971 Kóbor János – ének, ritmusgitár
Presser Gábor - ének, billentyűs hangszerek
Molnár György – gitár
Mihály Tamás – basszusgitár, ének
Benkő László – billentyűs és fúvós hangszerek
Laux József - dob, ütőhangszerek

1971- Kóbor János – ének
Benkő László – billentyűs hangszerek
Molnár György – gitár
Mihály Tamás – basszusgitár, ének
Debreczeni Ferenc – dob, ütőhangszerek

Omega fotók

Omega

Gyöngyhajú lány

zene: Presser

szöveg: Adamis



Egyszer a nap
Úgy elfáradt,
Elaludt mély,
Zöld tó ölén,
Az embereknek
Fájt a sötét,
Ô megsajnált,
Eljött közénk -

Igen, jött egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán,
Így lett a föld, az ég
Zöld meg kék, mint rég,
Igen, jött egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán -

A hajnal kelt,
Õ hazament,
Kék hegy mögé,
Virág közé,
Kis kék elefánt
Mesét mesélt,
Szép gyöngyhaján
Alszik a fény.

Igen, él egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán,
Gyöngyhaj azóta rég
Mély tengerbe ért,
Igen, él egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán -

Mikor nagyon
Egyedül vagy,
Lehull hozzád
Egy kis csillag,
Hófehér gyöngyök
Vezessenek,
Mint jó vándort
Fehér kövek -

Igen, ébredj, gyöngyhajú lány
Álmodtam, vagy igaz talán
Ránk vár gyöngye mögött
Ég és föld között

Igen, hív, egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán,
Rám vár gyöngye mögött,
Ég és föld között,
Igen, hív, egy gyöngyhajú lány,
Álmodtam, vagy igaz talán, --

Ha én szél lehetnék

zene: Presser

szöveg: Adamis


Ha én szél lehetnék,
Egy lányt megkereshetnék a világban, a világban.
Szétfújnám hosszú haját,
Port az útról, merre járt; szaladnék nyomában.

Jöttem, hadd lássalak; ismerj meg engem!
Eddig ember voltam, immár szél lettem.
Égben szállok, földhöz nem köt semmi sem.
Jöttem, hadd lássalak; ismerj meg engem!

Én hoznám a holnapot,
Felkelteném a napot, süssön rá fényesen.
Árkon-bokron követném,
Rossz kedvét messze vinném; fütyülnék az égben fenn.

Ha én szél lehetnék,
Egy lányt megkereshetnék a világban, a világban.
Hűsíteném homlokát,
Éjjel őrizném házát, bámulnám álmában.

Jöttem, hadd lássalak; ismerj meg engem!
Én a szél voltam, immár ember lettem.
Nem szállok fenn már, földhöz köt minden.
Jöttem, hadd lássalak; ismerj meg engem!

Omega: ezüst eső Sötéten néz le rám az ég,
A múltak árnya itt kísért,
És hull, csak hull reám
Ezüst eső

Lombjuk vesztett rózsafák,
Földöntúli pusztaság,
S csak hull, csak hull reám
Ezüst eső.

Messzi földről jöttem én,
Átölelt a tiszta fény;
De elborult az ég, és a csillagok tüzét
Elnyelte a köd és a szürkeség,
Minden oly sötét.

Elhagyott, kihalt e táj,
Lángvirágok füstje száll,
S csak hull, és hull reám
Ezüst eső.

Sötéten néz le rám az ég,
A múltak árnya itt kísért,
És hull, csak hull reám
Ezüst eső

Tízezer lépés

zene: Presser

szöveg: Adamis



Tízezer lépés kéne csak,
Tízezer boldogtalan nap,
Tízezer elfelejtett csók,
Tízezerszer elszakított.

Tízezer titkos, néma vád,
Tízezer év nincs, hogy tisztázd,
Tízezer szavad közénk áll,
Tízezer vad országhatár.

Tízezer lépés olyan sok,
Tízezer lépésre vagyok,
Tízezer lépésre ott vagy,
Tízezer lépés kéne csak.

Som Lajos – basszusgitár (1975-1982, 1992, 2006)
Závodi János – gitár (1975-1982, 1992, 2006, 2009-)
Köves Miklós – dobok (1975-1982, 1992, 2006, 2009-)
Gallai Péter – ének, billentyűs hangszerek (1975-1982, 1992, 2006, 2009-)
Nyemcsók János – ének (2009-)
Vörös Gábor – basszusgitár (2009-)
Piramis 1. (1977) - LP / CD
Piramis 2. (1978) - LP / CD
Piramis 3. (1979) - LP / CD
A nagy buli - Ifipark 1979 (Piramis 4.) (koncertfelvétel) (1979) - LP / CD
Piramis (Piramis 5.) (remake válogatás angolul) (1980) - LP (9 dal)
Piramis (Spanyol kiadás, spanyolul) (1980) - LP [ilyenről nem tudok]
Rock Party (Svéd kiadás - a Piramis 5. anyaga) (1981) - LP (9 dal)
Erotika (Piramis 6.) (1981) - LP / CD
Plusz (Piramis 7.) (1982) - LP / CD
Aranyalbum (válogatás, kiadatlan koncertfelvételekkel) (1989) - LP
Ajándék (az Aranyalbum anyaga) (1989) - MC
Exclusive (a Piramis 5. anyaga - valamint magyar kislemezdalok) (1992) - CD (13 dal)
Szeress - BS 1992 (koncertfelvétel) (1993) - 2LP (11 dal) / CD (10 dal)
Száz év zene (remake válogatás Som-Závodi név alatt) (1997) - CD
A Magyar rockzene hőskora - Reader's Digest (válogatás, kislemezdalokkal) (2000) CD
Szeress - BS 1992 (koncertfelvétel) (2004) - DVD (13 dal)
Best Of Piramis (válogatás, kislemezdalokkal) (2006) - CD
Emberek Emberekért (Jótékonysági válogatás a leukémiás betegekért) (2007) - mp3 / flac
Live - Sportaréna 2006 (koncertfelvétel) (2007) - 2CD / 2DVD
Talán az egyetlen, olyan hazai együttes, amely létezése első néhány évében behozta azt a hátrányt, amely a nagy zenei múlttal és népszerűséggel rendelkező zenekarokkal szemben minden újonnan alakult együttes előtt áll. Olyan korszakban lépett színre, olyan muzsikával (és olyan tehetségesen összeválogatott muzsikusokkal), hogy ez biztosította számára a sikert. De milyen sikert!

Rajongó és koncertjeiken tomboló, az együttes dalait együtt éneklő, és naiv módon: az együttestől, tagjaitól vagy dalaitól saját boldogságukat váró fiatalok tízezrei ünneplik. Az iskolákban Piramis-brigádok, Som-őrsök alakulnak; Révész-szentképek a házi oltáron, a hetvenes évek fiatalságának egy rétege így áldoz a muzsika szenvedélyének. Az Ifjúsági Magazin öthónapos sorozatban igyekszik fényt deríteni nyilatkozatok által a Piramis-jelenségre.

Som Lajos egy külföldi útja során eljutott egy Black Sabbath koncertre. Ez a koncertélmény arra sarkallta, hogy saját elképzelései alapján itthon keményebb rockzenét játsszon, és a korábbi szokásával ellentétben teljesen saját dalokra építse programját. Ezt az elképzelést (a Tűzkerék és a Taurusz után), a Piramisban valósította meg.

1975 januárjában alakult az együttes Som Lajos basszusgitáros vezetésével, a Neoton- és a Taurus évek után; a dobos Köves Miklós a Non -Stopból jött. Az első elgondolás szerint a zenei érdekességet két billentyűs játékos szerepeltetése adhatja. Így itt szerepel Gallai Péter és Lévay Tibor szabadkai muzsikus, aki a Münchenben élő, a Silver Convention és más együttesek szerzőjének és menedzserének Lévay Sylvester-nek öccse. Ö rövid idő után visszatér Jugoszláviába, katonai szolgálatának letöltésére; napjainkban, saját zenekarával arat sikert hazájában. A szólógitáros Závodi János aki szintén a Non- Stopból jött. Októberben csatlakozik a zenekarhoz Révész Sándor énekes aki a Generál tagja volt azelőtt.

Az első rádiófelvétel a Ne bánts a madarakat volt, amelyet követett a zenekar máig is ismert slágere, a Szállj fel magasra! A nyári Minivel közös lengyelországi koncertsorozatot egy őszi követi, ahol az angol Mud együttessel lép fel közösen, és a turnéról szóló tévéfilmriport alapozza meg tulajdonképpen a zenekar hazai népszerűségét.

1977-ben az "Égni kell annak, aki gyújtani akar" c. dallal szerepeltek a Metronom'77 fesztiválon 76 karácsonyán jelenik meg az első kislemez, amelyről a Becsület a sláger.

1977 májusában megjelenik az I. számú Piramis LP. Az évi koncert turné befejező akkordja a Szolidaritási Rock Fesztivál, ahol az együttes vendége az angol Liar. 77 novemberében nyugat-európai turné, a Steppenwolf társaságában. Ebből is kiderült, hogy a rég megszűntnek hitt világhírű együttes létezik.

1978-ban megjelenik a Piramis II. Ismertebb dalok: Gyere közelebb, Őszintén akarok élni, Ajándék. December 23-án, eredeti ötlet színhelye a népszerű Budai Ifjúsági Park: tízezer fiatal melegszik át e téli napon adott koncerten.79-ben a harmadik album jelenik meg, azon a Kóbor angyal a legnépszerűbb dal.

Szeptemberben ismét a Budai Ifjúsági Park a színhely, ahol a következő koncertfelvételekből álló lemez anyagát rögzítik: A nagy buli címmel az év végére jelenik meg.

1980: szovjet turné és az V. album felvétele. Ez régebbi szerzeményeik angol nyelvű összesítése volt. Az együttes évente 60-70 ezer levelet kap és válaszol rajongóinak, akiknek nem csak a szövegek mondják ki az igaznak érzett dolgokat, hanem a kitűnő zene is. Som mozdony-erősségű basszusjátéka, Révész perfekt színpadi mozgása és felső hangregisztere, Gallai bravúros billentyűsjátéka, és a Révésztől eltérő énekhangszíne, szerzeményeinek külön világa, Závodi mesteri rock gitározása és Köves elegáns, és kemény dobolása. Ez hát az ötszögű Piramis.

1981-ben a hatodik nagylemez került a boltokba, Erotika címmel. A felvételek között mini-párbeszédek, egy kaland, egy szakítás a régi partnerrel és a végén egy újabb kaland, amelynek fejleményeit már nem tudhatjuk meg, mert a lemez előbb befejeződik. Zeneileg ez a lemez az ismert Piramis-hang folytatása, több instrumentális szólóval, a szövegíró Horváth Attila a kamaszkorét méltán követő felnőtt hangot üti meg.

1981. május 14-én Nyugat Berlin mellett gyakorlatilag vége lett a Piramisnak. Ez volt Révész Sándor utolsó koncertje, kilépett. A zenekar folytatta nélküle, de a meglékelt hajó megállíthatatlanul süllyedt. Gallai énekelt tovább, kijött a Piramis Plusz, elkezdtek koncertezni is, de nem ment. A klasszikus rockzenének időlegesen bealkonyult 1980 végétől, az állami monopólum tótumfaktumai is levették a kezüket a zenekarról, és végül az aranyügy megadta a kegyelemdöfést a Piramisnak. Hosszú agónia után kimúlt a zenekar.

Révész 1985-ben jelentkezett szólóprojecttel, Som a Senatorral ugyanekkor, de igazából egyik próbálkozás sem lett tartós. Som 1985-ben a Senatorba, Závodi a Hobo Blues Bandbe, Gallai a Bikinibe távozott. Révész csak 1986-ban tért vissza önálló szólólemezzel.

1992-ben végre Révész hosszas győzködés után kötélnek állt, összeállhatott újra a magyar rock egyik emblematikus zenekara, a PIRAMIS.

1992 december 27, 28, 29, 30 és január 2 napokon 5 alkalommal újra megszólalt a banda. Gyakorlatilag beköltöztek egy hétre a BS-be. A koncertek szetlistája megegyező volt, tehát akinek megvan a 30-i TV felvétel, annak a többi 4 nap nem mondhat újat. A koncerteket onnan lehet megkülönböztetni, hogy A Másnap után Révész bemond egy számot, itt a 4214-est. Ennyi nap telt el, hogy utoljára a többiekkel egy színpadon állt. Ez értelemszerűen minden este változott.

És eljött a 2006-os év. A csapat ismét összeállt egy nagyszabású koncertre, melynek megrendezésére az Arénában került sor. A koncert anyagát kiadták DVD-n.

Piramis