Starity

A magyar rock története

17 oldal 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Hozzászólok Nem indíthatsz új témát!
2010. szeptember 07. 14:04 #121
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
A Republic egy magyar rockegyüttes.

Nagy László Attila – dob
Patai Tamás – gitár
Tóth Zoltán – gitár, zongora, ének
Boros Csaba – basszusgitár, ének
Bódi László, "Cipő" – ének, zongora
1990. február 23-án alakultak, lemezborítóikon szereplő hal is ezt szimbolizálja. Boros (sz.: 1962. nov. 17.) (ex-Citrom, ex-Kanguru), Tóth (sz. 1966. máj. 13.) (ex-Balatonszelet), Bali (ex-Denevér), Szilágyi (ex-Cipőfűző, ex-Balatonszelet) és Cipő (ex-Andante, ex-Cipőfűző) könnyen értelmezhető, szókimondó és hihetetlen dallamos zenéjéről vált híressé. Az együttes nem sokkal megalakulása után megnyerte a rockfesztivált Balatonlellén (amit a 67-es főút köt össze Kaposvárral). 1990 végére Szilágyi László (dob) helyett Nagy László Attila került a zenekarhoz. 1991-ben a zenekar úgy döntött, hogy új kiadó után néz. Szerződésük azonban még egy albumra szólt a Hungarotonnál, így nem volt kiút. Mivel új dalaikat már az új kiadójuknál szerették volna megjelentetni, megszületett az a legendás ötlet, hogy egy teljes lemezanyagnyi dobszólóval állítsanak be a Hungarotonhoz, így teljesítve a szerződésben foglaltakat. Nagy László Attila kiélhette magát a stúdióban, s megszületett az "Üss a kazettára" c. lemez, amely meg is jelent (!) mint Republic album. 1991 végére Környei Attila helyett Abella Miklós a menedzser, ekkor Bali Imre (sz. 1956. dec. 29.) (gitár, ének) helyére Patai került. 1991-ben elnyerték a Magyar Rádió Emerton-díját. 1993-ban a Republic elnyerte a MAHASZ "Arany Zsiráf" díját. Cipő 1995-ben szólólemezzel jelentkezett, ugyanebben az évben Kaposvárott tartottak koncertet, amelyről CD és video készült. 1995-ben ismét "Arany Zsiráf" díjat nyertek "Az év rocklemeze" kategóriában
1 felhasználónak tetszik: Domcicc
2010. szeptember 07. 14:05 #122
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
Republic albumok:
1990 Indul a mandula!!!
1991 Hoppá, Hoppá!!!
1992 Én vagyok a világ
1993 Hahó Öcsi!!!
1994 Disco
1995 Tüzet viszek
1996 Igen
1997 Zászlók a szélben
1998 Üzenet
1999 Boldogság.hu
2000 Só és cukor
2001 A reklám után
2002 Mennyi még, Béla?
2003 Aki hallja, adja át!!!
2004 Mohikán
2005 1 Magyarország 1 Mennyország
2006 Kenyér vagy igazság
2007 Fényes utakon
2008 Tiszta udvar, rendes ház
2010 Köztársaság
2010. szeptember 07. 14:09 #123
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
1 felhasználónak tetszik: Domcicc
2010. szeptember 07. 14:12 #124
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
2010. szeptember 07. 14:18 #125
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
Skorpió Lemez borítók.LP
2010. szeptember 07. 14:24 #126
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
EDDA Művek fotó
2010. szeptember 09. 18:58 #127
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
Komár László 1944. november 28.-án született Adásztevel városában Komár Márton és Kovács Irén gyermekeként.

1962-1964 között a Scampolo, majd 1965-1966-ban a Dogs együttes tagja volt. 1966-ban részt vett a Táncdalfesztiválon. 1969-1970 között az Atlas, 1971-1972 között a Non-Stop együttes énekese volt. Ekkor jelent meg első szólókislemeze Jóbarátom címmel. 1977-ben jelent meg Sprint című nagylemeze. 1981-ben jelenik meg első nagylemeze: Pepita, melyet azóta számos újabb követett. Dalai rock and roll stílusúak, a magyar Elvis Presleynek is nevezik.

1970 Jóbarátom Kovács Kati – Átmentem a szivárvány alatt Qualiton SP 702
1971 És… Kocsmadal: Északi hosszúság 100. fok Pepita SP 836 Tapsifüles
1980 Hol van az a klub Universal együttes – Bábel Pepita SPS 70429 Tessék választani!
Ó, csak a hajnal jönne már Fehér Hold Pepita SPS 70445 Áldozat
Bergendy – Spanyol Izabella Húsz év múlva Pepita SPS 70451 Made in Hungary
1981 Újra és újra Óceán – Kuka Blues Pepita SPS 70498 Táncdalfesztivál
1983 Karácsony éj, havas álom Amerika legszebb asszonya Favorit SPS 70602
1984 Ciao, ciao Bambina Marina Favorit SPS 70638
1987 Nyújtsd a két kezed Neoton Família – Segít a dal Favorit SPS 70780 Sportsegély
Komár László (1981)
A játékos (1982)
Halványkék szemek (1983)
Elvis Presley emléklemez I–II. (1984, 1988)
Te vagy a játékom (1986)
Ez a divat 1957–62 (1987)
Meg van írva a csillagokban (1989)
Szuvenír (1990)
Együtt a csapat (1992)
Viva Las Vegas (1993)
Gyémántlemez (1993)
Aranyalbum (1994)
Pepita (1994)
Áll a bál a körhintán (1995)
Férfiszív (1997)
Szerelmes levelek (1998)
Ma a Föld ünnepel (1998)
Mambo Lackó (1999)
Országutak csillaga (2002)
Kell a nő (2002)
2010. szeptember 09. 19:01 #128
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
2010. szeptember 09. 19:07 #129
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
2010. szeptember 09. 19:12 #130
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
Horváth Károly, ismertebb nevén Charlie (1947. október 28.) Liszt Ferenc-díjas magyar énekes, könnyűzenész, a rock, a jazz, a blues, a soul és a funky jellegzetesen rekedt hangú előadóművésze, trombitás.

Eredetileg balett-táncosnak készült, Markó Iván évfolyamtársaként kezdett, de egy betegség miatt szakítania kellett ilyen ambícióival. Székesfehérvári gimnazista évei során alapított először rockegyüttest, majd 1967-től a Decca tagja lett. Az együttest jogi okokból át kellett nevezniük, választásuk a mexikóvárosi világverseny által megihletve az Olympiára esett. Ez a Deccával csak részben azonos felállás már kisebbfajta nemzetközi hírnévre is szert tett: országszerte tett fellépéseik mellett Belgrádban is zenéltek. 1970-ben belső ellentétek miatt feloszlott az Olympia.

Charlie egy időre külföldön próbált szerencsét, két és fél évet töltött Afrikában az Afriaca nevű formációval, ami felszabadító hatással volt rá zenei és emberi értelemben egyaránt. Ekkoriban fordult érdeklődése a funk és a soul felé. A 70-es évek első felében kezdett együtt dolgozni öccsével, a szaxofonon és fuvolán játszó Horváth Csabával, valamint Tátrai Tiborral.

Hazatérve végül 1975-től Tátraival együtt a sikeres, ám felbomlófélben levő Generál sorait erősítette, melynek új arculatot adott, nem vállalva az addigi, nem neki írt dalok előadását. Három lemezt készített az együttessel: a Zenegépet, a Heart of Rockot és a Piros biciklit, közben számos turnén játszottak Lengyelországban, az NDK-ban és Nyugat-Berlinben. Charlie az afrikai évek tapasztalatai nyomán a magyar könnyűzenében először nyúlt kongához. Az itthoni sikerek azonban nem voltak olyan nagyok, mint azt a nemzetköziekből lehetett volna gondolni, ehhez pedig a könnyűzene állami felügyeletében mindenható Erdős Péter azon törekvése is párosult, hogy egy időre pihentesse a Generált. A formáció 1979-ben feloszlott.

Egy időre egy névben újjáalakult Olympia adott helyet a zenésznek, és svájci és skandináviai fellépéseket tartottak. Charlie-t egy időben a Rock Színház is megkereste, hogy játssza el a Jézus Krisztus szupersztár főszerepét, de ő elutasította a kérést. Az 1982-ben alakult Pannonia Express megkeresésére igent mondó Charlie tíz évre gyakorlatilag ismét elhagyta Magyarországot, és az együttessel vagy külön úton járva bejárta a világot Svájctól Japánon és Spanyolországon át Norvégiáig és az Amerikai Egyesült Államokig.

Charlie 1990-ben tért haza, és a Tátrai Band énekese lett; szólókarrierje 1994-ben indult. A Tátraival 10 lemezt adott ki (A küszöbön túl, Kísértés, New York, New York, Best of Tátrai, Utazás az ismeretlenbe I-II, A Hold szerelme, Trilógia (Hajnali szél, Live, Városi lebegés), Különös álom, Mexicano, Csillagszél), végül önálló zenekara lett. Szólóénekesként hatalmas sikereket aratott, számos slágert énekelt (legismertebb dalai: az emblematikus Jég dupla whiskey-vel, Az légy, aki vagy, Nézz az ég felé). Albumai, dalai és koncertjei rendre számos díjat gyűjtöttek be, de állami kitüntetéseket is hoztak a zenésznek, aki közben nagy koncertkörutakat tartott. Ő képviselte Magyarországot az 1998-as Eurovíziós Dalversenyen A holnap már nem lesz szomorú című dalával.[1]

A 90-es évek közepén kezdődött máig tartó szoros együttműködése Lerch Istvánnal és László Attilával. Az ő közreműködésével valósult meg a váratlanul sikeres kísérlet: 2001-ben a közönség merőben újszerű stílusban hallhatta Charlie-t énekelni. A populárisabb jazzt bemutató, ismert régi dalokat is big bandes átdolgozásban tartalmazó Jazzt 2002-ben a Soul & Jazz, 2005-ben pedig a Funky, Soul & Jazz követte. 2006-ban aztán a zenész a régi, populárisabb stílushoz talált vissza Másképp ugyanúgy című lemezével.

Nős, feleségét 1978-ban vette el. Egyetlen gyermekük, Horváth Ákos – művésznevén Axl – maga is zenész, több dalt írt már apja számára, és több alkalommal a színpadon is énekelt vele.
2010. szeptember 09. 19:17 #131
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
Charlie albumok:
1994: Charlie (Album)
1995: Mindenki valakié
1996: Csak a zene van
1996: Just Stay Who You Are
1997: Annyi minden történt
1998: Fűszer cseppenként
2001: Jazz
2002: Soul & Jazz
2003: Funky, Soul & Jazz
2006: Másképp ugyanúgy
1989: Illúziók nélkül
1991: A küszöbön túl
1992: Kísértés
1994: Utazás az ismeretlenbe I.
1994: Utazás az ismeretlenbe II.
1995: A Hold szerelme
1996: Hajnali szél
1996: Live
1997: Különös álom
1999: Mexicano
1994 Mindannyian mások vagyunk Mindannyian mások vagyunk, Hívlak
1996 Best of szerelem Nézz az ég felé
1999 Aranyág: Ártatlan világ New York New York, Vallomás
2001 Sacra Corona (FILMZENE) Ha messze mész, ki szívét osztja szét
2001 Sláger slágerek 5. / Minden idők legnagyobb slágerei (VÁLOGATÁS) Száguldás, Porsche-szerelem
2002 Jöjjön el a te országod Ha messze mész, Ki szívét osztja szét
2003 Sláger slágerek - '90-es évek New York
2003 Silence (2CD) A Hold szerelme, Helló barátom, Szárnynélküli angyalok, Illúziók nélkül, Hajnali szél, Adj még esélyt, Utazás az ismeretlenbe, Nehéz játék, Szavak helyett, Repüljünk együtt messzire, Mexicano, New York New York
2004 Pop líra Nézz az ég felé, New York New York
2005 50. szimfónia [ ÉLŐ ]
2006 Szabadság, szerelem (FILMZENE) Ki szívét osztja szét, New York New York
2007 Adjátok vissza a hegyeimet! Ha messze mész
2008 Koltay Gergely: Őrizz meg engem Még egy szó
2009 Best Of A Zene New York
2010. szeptember 09. 19:18 #132
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
2010. szeptember 09. 19:21 #133
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
A Generál egy magyar együttes, mely 1971 december 1-jén alakult.

A Generál a Ferm és a Zé-Gé tagjaiból jött létre, miután Várkonyi Mátyást behívták katonának. Az 1972-es ´Ki-Mit-Tud´-on tűntek fel a ´Mit tehet az ember´ c. dalukkal. A Mikrolied női vokállal közösen lépnek fel. 1973-ban Ákos István (gitár) helyére a leszerelt Várkonyi került. 1974-ben Reck Lajost (dob) Póta András váltotta fel. 1974-ben Karácsony János (gitár) a Locomotív GT-be igazolt, helyére Paczári Károly került, majd 1975-ben Révész Sándor (ének) a Piramisba távozott. A Mikrolied-től is elváltak. 1976. február elsején debütált az "új-Generál" Horváth Charlie és Tátrai Tibor az Olympiából, Solti János a Non-Stopból érkezett. 1977-ben Solti János a Locomotiv GT-hez igazolt. 1979-ben Várkonyi feloszlatta az együttest, és a Rockszínház zenei vezetője és szerzője lett. Novai a Hungáriában, Tátrai az új-Skorpióban folytatta. Horváth Charlie ismét az Olympia tagja lett, majd több mint egy évtizedre külföldre ment.

Várkonyi Mátyás - vokál, billentyűsök, gitár (1973-tól)
Révész Sándor - ének (1975-ig)
Charlie - ének, konga (1976-tól)
Novai Gábor - basszusgitár, ének
Karácsony János - ének, gitár(1974-ig)
Paczári Károly - gitár (1974-1975 között)
Tátrai Tibor - gitár (1976-tól)
Reck Lajos - dob (1974-ig)
Póta András - dob (1975-tól)
Solti János - dob (1976-ban)
Ákos István - gitár, vokál (1974-ig)
Várszegi Éva (1975-ig)
Selényi Hédi (1973-ig)
Herczku Annamária (1975-ig)
Szigeti Edit (1975)
Bódy Magdi (1973-1974)
1 felhasználónak tetszik: Domcicc
2010. szeptember 09. 19:22 #134
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
Generál albumok:
Staféta (1973)
Rockin' & Rollin' (lengyelországi kiadás, angol nyelven, 1975)
Generál II. (1975)
Zenegép (1977)
Heart of Rock (lengyelországi kiadás, angol nyelven, 1978)
Piros bicikli (1979)
Valamit el kell mondanom (koncert + egy új stúdiófelvétel, 1999)
2010. szeptember 09. 19:27 #135
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
2010. szeptember 09. 19:28 #136
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
2010. szeptember 09. 19:32 #137
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
Cserháti Zsuzsa (1948. június 22. – Budapest, 2003. július 23.) magyar énekesnő.

Cserhátit mint a 2. popgeneráció egyéniségét tartják számon, sokak szerint a hazai poptörténet legjobb „női torka” volt az övé.

A ’70-es évek egyik legtöbbet foglalkoztatott énekesnője volt, a ’80-as években háttérbe került, majd mintegy másfél évtizedes kihagyás után 1996-tól Magyarország legnagyobb sikerű visszatérését mondhatta magáénak
10 évig tanult klasszikus balettet, majd 1965-ben kezdett el énekelni, pályája azonban csak az 1972-es Táncdalfesztivál után kezdett felívelni (Nem volt ő festő című dal). 1967-1968 között a Rangers, majd a Thomastic együttessel turnézott.

Legnagyobb slágere Édes kisfiam című szám amelynek a magyar szövegét eredetileg Kovács Katinak írta Bradányi Iván, de az énekesnő lemondott róla Zsuzsa részére, mivel neki akkor nagyobb szüksége volt rá. 1978-ban megnyerte a Tessék választani! versenyt az Én leszek című dallal. A 80-as években eltűnt a zenei közéletből, egy televíziós interjúban ennek okát a szakmai féltékenységben vélte fölfedezni, ami körülvette őt. Azonban továbbra is énekelt: külföldön és belföldön egyaránt fellépett, a budapesti Moulin Rouge vezető énekese volt. 14 éven át énekelt éjszakánként, magánéleti és szakmai válságai következtében jelentős túlsúlyt szedett fel, majd – átmenetileg – teljesen eltűnt a színpadról. 1996-ban fedezték fel újra, Hamu és gyémánt című albumával óriási sikert aratott: boldogan vállalt újra fellépéseket, 1999-ben orvosai segítségével lefogyott. Halála előtt ismét depresszióssá vált, orvosai szerint azonban természetes halállal halt meg: egy ér megrepedése miatt percek alatt elvérzett.

1978 Cserháti Zsuzsa
1981 Többé nincs megállás
1992 Édes kisfiam
1992 Rácsaim ledőltek már
1996 Hamu és gyémánt
1997 Kicsi, gyere velem rózsát szedni
1997 Passion (maxi)
1997 Mennyit ér egy nő
1998 Koncert
1999 Adj még a tűzből
2000 Várj
2002 Add a kezed
2003 Életem zenéje
2004 Azért születtem
2006 Platina sorozat
2009 Elszáll a kék madár
1972 Nem volt ő festő / Repülj, kismadár (Táncdalfesztivál 1972)
1973 Ne nézz a napba / Puha sóhajok (Made in Hungary 1973)
1973 Kicsi, gyere velem rózsát szedni (Tessék választani! 1973) / Árva fiú
1974 Nem látod, hogy helyben járunk / Hol vár engem (Made in Hungary 1974)
1974 Kímélj meg engem / Meg akarom tudni
1974 Múlnak a percek
1974 Jó / Senki se látta
1974 Valami mindig történik (Tessék választani! 1974)
1975 Könnyű, mint az 1×1 (Made in Hungary 1975)
1975 Nárciszok virulnak (km. Horváth Attila) / Látod, szerelem, mit tettél
1975 Haragszik az ég / Megfagyott föld (Tessék választani! 1975)
1977 Még visszavárlak téged (Tessék választani! 1977)
1977 Pinokkió / Valaha, talán nem is rég
1977 Táncos lányok (Metronóm ’77)
1978 Én leszek (Tessék választani! 1978)
1978 Te is érzed, én is érzem (Made in Hungary 1978)
1980 Magányos lány (Tessék választani! 1980)
1980 Amíg együtt énekelsz velem / Véget ér a gyermekkor (Made in Hungary 1980)
1981 A boldogság és én (Tánc- és popdalfesztivál 1981)
1984 Száguldás, Porsche, szerelem (a Szálka hal nélkül c. film főcímdala, km. Horváth Károly) / Foltozz meg egy régi álmot
1978 Tessék választani! – nagydíj
1996 Az év énekesnője
1997 eMeRTon-díj
1998 Az év koncertje
Arany Zsiráf-díj (kétszer: 1997, 1998)
1998 Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje
1 felhasználónak tetszik: Domcicc
2010. szeptember 09. 19:39 #138
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
1 felhasználónak tetszik: Domcicc
2010. szeptember 09. 19:52 #139
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
Az Illés-együttes a 1960-as és 1970-es évek egyik legnépszerűbb magyar beatzenekara volt. Érdekesség, hogy a nevükben is szerepel az „együttes” szó, nem pusztán csak „Illés” önmagában: elnevezésüket 1971-ben változtatták meg Illés-zenekarról Illés-együttesre. (A kötőjeles írásmódot az teszi lehetővé, hogy az alapítóról kapta a nevét.)

Az Illés-zenekar családi zenekarként alakult 1957-ben, a zongorán Illés Lajos, szaxofonon pedig testvére, Illés Károly játszott. A családi zenekarban további tagként Zsiga István gitározott. Az együttes – ahogy a korszakban szokásos volt – a családi nevet választotta nevének (Tabányi Mihály és zenekara, Holéczy zenekar, Balassa zenekar, Benkó együttes). Illés Károly a budapesti Vörösmarty Mihály Gimnázium zenekarában is játszott. Az együttes a korszak ismertebb külföldi dalait játszotta: dixielandet, olasz slágereket, örökzöldeket, Shadows- és Hurricanes-dalokat. Fellépéseiket klubokban, az Alkotmány utcai technikumban, középiskolai bulikban, egyetemi rendezvényeken tartották. A következő változás akkor következett be, amikor a Budapesti Műszaki Egyetem zenekarává léptek elő. Az Illés testvérekhez ekkor csatlakozott Nényei Tass (basszusgitár, hawaii gitár), Farkas Ádám és Halász Gyula (gitár), Rizsinszky Csaba, majd Körmendy János (dob). (Az együttesből egyedül Illés Károly nem volt egyetemi hallgató). 1962 és 1963 között a repertoárjuk a Beatles és a „luxemburgi” rádió hatására kibővült, a Bercsényi klubban tartottak előadásokat, emellett a Petőfi Sándor utcai Építők klubjában is rendszeresen felléptek. Ezeknek a fellépéseknek köszönhetően a fővárosban egyre népszerűbbek lettek, teltházas koncerteket adtak. Az 1963-as Sportcsarnokbeli amatőr fesztiválon aranyérmet nyertek. A másik aranyérmes a Metro együttes volt. A rendezvényen felléptek még a kor jelentősebb amatőr zenekarai, énekesei, mint a Scampolo, a Benkó Dixieland Band, az Omega, aki egy gimnazista lányt (Koncz Zsuzsát) kísért, valamint Zalatnay Sarolta. Koncz Zsuzsa 1963-ban csatlakozott a zenekarhoz, akinek révén tovább bővült a zenekar repertoárja. Sportcsarnokbeli szereplésük miatt (a közönség őrjöngött) az MSZMP KB Agit. Prop. Bizottságának egyik ülése foglalkozott az Illés-együttes feloszlatásának lehetőségével is.[1]

1964-ben Farkas Ádám gitáros egyik napról a másikra bejelentette, hogy kilép az együttesből, mert a diplomamunkáját kellett elkészítenie. A megüresedett helyre Koncz Zsuzsa Bródy Jánost ajánlotta, akivel 1963 nyarán, Balatongyörökön ismerkedett össze. Érdekesség, hogy Bródy első bemutatkozása a próbán balul ütött ki, a zongora ráesett a lábára, így a további próbákon törött lábbal játszott.[2] Ugyanebben az évben megszületett első lemezfelvételük is, a Long Tall Sally (Koncz Zsuzsa énekével), és a Little Richard/Chapel of Love (Koncz Zsuzsa és Ács Ildikó énekével), valamint két instrumentális Illés Lajos-alkotás, a 64, és az Ostinato. Ekkor már a dobos Körmendy János volt. Körmendy csatlakozásával az együttes Fats Domino dalait is felvette műsorába. A koncerteken néha fellépett vendégművészként, kisegítőként Szörényi Levente is, aki Gergely Ági révén ismerkedett meg a zenekarral: a szünetekben Adriano Celentano-nótákat adott elő.

1964-ben komoly válság következett be az együttes életében. Többen befejezték egyetemi tanulmányaikat (köztük Illés Lajos is), a zenekar válaszút elé került: profi vagy amatőr? Az Illés testvérek Körmendy Jánossal együtt profiként zenéltek tovább, ugyanakkor a többi tag megalapította a Strings együttest, és továbbiakban a klubot, a kollégium felszerelésit is megtartották maguknak. Illésék felszerelés, helyiség és zenészek nélkül maradtak. Tetézte a bajt, hogy ebben a helyzetben Koncz Zsuzsa is elpártolt tőlük.

A későbbi fellépéseken Szörényi – akit akkoriban „a kis Buddy Holly”-nak hívtak – már állandó vendég volt. Bródy így emlékezett vissza erre az időre: „Eleinte nem nagyon szerettem, mert ha lejött, elkérte a gitáromat, óriási showt csinált, eltépte a húrjaimat, levetette magát a földre, aztán visszaadta a gitárt, és azt mondta, ne haragudj! És a gitáron nem volt húr. Amikor aztán az első próbán Szabolccsal elénekelte az It's All Over Now–t, akkor éreztem, hogy alapvetően jó srác és érdemes vele együtt zenélni.”

1965 elejére az Illés-együttes lépéshátrányba került megfelelő felszerelés és klub, valamint állandó zenészek nélkül a többi beatzenekarhoz képest. Illés Lajos úgy döntött, hogy meghívja Szörényi Leventét az együttesbe állandó tagként, aki azonban csak úgy vállalta a tagságot, ha testvérét is felveszi az együttes. Illés ebbe beleegyezett, így 1965 januárjában a két Szörényi csatlakozott az együtteshez (a zenekar ekkori felállása még mindig nem végleges: Illés Lajos, Illés Károly, Szörényi Levente, Szörényi Szabolcs, Bródy János és Körmendy János), a repertoárt jelentősen felfrissítették, Beatles, Kinks, The Animals, Pretty Things számokat játszottak. Sikerült egy állandó klubot is szerezniük, a Kőbányai Törekvés Klubban, majd az Eötvös utcai Vasas klubban léptek fel rendszeresen, valamint sikerült az akkor híres Syconor helyére bekerülniük a Boschba vasárnaponként, szombati naponként pedig már újra a Várban zenélhettek. Újra felkerültek a popzene élvonalához.

Szörényi Levente Bródy Jánossal azon gondolkodott, hogy saját számokat írnak, bár még Szörényi Levente első számát, az „Alvajáró”-t (szövegírója: Hajnal István) a Sanzonbizottság többszöri átalakítás után sem engedélyezte, de a Hungarotonnál elkészíthettek több kislemezt is, köztük saját – ekkor még csak instrumentális – számokkal (A Protonok tánca (Illés L.) – Séta az arany húrokon (Szörényi L.) – Little baby (Shannon–Bennet) – Bucket seats (Routers) kislemezt, a Summertime (Gershwin) – A magányos (Szörényi L.), valamint a Johnny guitar (Young–Lee) – Üzenet Eddynek (Szörényi L.) számokat tartalmazó kislemezeket).

1965 nyarán három hónapos szerződéssel esténként a nógrádverőcei „Expressz” ifjúsági táborban léptek fel, (ekkor már Pásztory Zoltán dobolt, akit Szörényi Levente csalt el az Operettszínháztól), itt született meg a hazai beat-zene: Bródy és Szörényi felköltözött a szállás lapos tetejére, és megírták első közös dalaikat. (Óh mondd, Légy jó kicsit hozzám, Az utcán). Az „Óh mondd” számot először a „Bosch”-ban énekelték el, a közönség nem reagált rájuk, a dallam, a ritmus alig különbözött az angol zeneszámoktól, a szövegek pedig a technika recsegése, torzítása, a nagy zaj, és főleg a tánc miatt nem volt feltűnő.

Ebben az évben megnyerték a salgótarjáni amatőr zenei fesztivált, felvették az első magyar nyelvű beat-kislemezt, a Bacsó Péter rendezte „Szerelmes biciklisták” című film egyik dalát (Táskarádió (Fényes Sz.–Bacsó P.)). A filmben az Illés-együttes is látható volt. 1965-ben, bár a Sanzonbizottság többször visszautasította, a Magyar Televízió egyik műsorában ennek ellenére leadták a „Rohan az idő” című dalukat Koncz Zsuzsa előadásában. A dalnak olyan sikere lett, hogy meg kellett ismételni, ezért a Hungaroton 1966–ban ki is adta (Rohan az idő (Szörényi L.–S. Nagy I.) – I who have nothing (Leiber–Stoller), Koncz Zsuzsa énekével, az elsőt az Illés, a másodikat a Metro együttes kíséretében)

A Magyar Rádióban lehetőséget kaptak arra, hogy stúdióban négy számukat rögzítsék. Egy lejátszás után a dalok olyan népszerűek lettek, hogy a Hungaroton is kiadta a számokat egy EP-n, (Légy jó kicsit hozzám (Szörényi L.–Bródy J.) – Ó, mondd (Szörényi L.–Bródy J.) – Az utcán (Szörényi L.–Bródy J.) – Mindig veled (Szörényi L.–Bródy J.)), ez volt az Illés-együttes első olyan lemeze, melyet kizárólag az Illés-együttes írt és énekelt. A csata eldőlt, a magyar nyelvű beat-zene tért hódított. Az Illés-együttes életében még két jelentősebb rendezvény következett be: az első a nyári Kisstadionbeli „Gitárpárbaj”, ahol a régi hagyományos tánczenét éneklő előadókat kifütyülték, a beatzenekarokat viszont éltették. Az Illés-együttes volt az egyetlen, aki az angol számok mellett magyar nyelvű számot is elénekelt (Légy jó kicsit hozzám). A másik esemény az I. Táncdalfesztivál volt, ahol Szörényi Levente énekével egy országot osztott meg, a „fáj–fáj–fáj” „Még fáj minden csók” című számával. Ezen a fesztiválon Koncz Zsuzsa által énekelt dalokat is kísérték. (Négy év után (Szörényi L.–Bródy J.) – Nincsen olyan ember (Payer–S. Nagy I.)) Még ebben az évben kiadták kislemezen a „Különös lány” (Szörényi L.– Bródy J.), az „Itt állok egymagam” (Szörényi L.– Bródy J.), valamint az „Igen” (Szörényi L.–Bródy) és a „Nyári mese” (Szörényi L.–Bródy J.) című számokat. 1966 decemberében hat dallal szerepeltek az Ifjúsági Magazin Top 10 listáján.

Az együttes hihetetlen népszerűségre tett szert, 1967-ben sorban adták ki slágerszámaikat, szerepeltek az „Ezek a fiatalok” című Banovich Tamás rendezte filmben. (a filmből LP készült, ezt tekintik az Illés-együttes első nagylemezének is) A II. Táncdalfesztiválon azonban nem vehettek részt, mert egy TV műsorban (Show-hivatal) Szörényi Levente az Illés zenéjét elhatárolta a tánczene világától, és ezek után Vitray Tamással jelentősen összeszólalkozott, pletykák szerint neki írta később az Illés-együttes a „Ne gondold” című dalt. Ez a dal hihetetlen népszerűségre tett szert, 11 hónapig szerepelt a slágerlistán. Megszülettek az olyan számaik, mint a Nézz rám, Keresem a szót, Nem érdekel, amit mondsz; Eljöttél, az „Ezek a fiatalok” filmben felhangzó Láss, láss, ne csak nézz, a Sárga rózsa, a Bolond lány, a Fáradt vagyok, a Néma szerelem és a Miszter Alkohol. Az együttes és Koncz Zsuzsa egymást erősíti. Ebben az évben még elkészítik Petrovics Emillel a „Szevasz, Vera” című Herskó János film zenéjét is. 1967. október 10-én a zenekar a grazi magyar napokon, utána pedig a bécsi Collegium Hungaricumban adott koncertet, elsöprő sikerrel. Zenéjük megkülönböztetésére ebben az évben használták először a semmitmondó „ex–music” megjelölést is. Az év végi Ifjúsági Magazin és Magyar Ifjúság szavazatán az olvasók a legjobb zenekarnak választották meg őket.

Bár ebben az időszakban az Illés-együttes zenéjében, és főleg szövegében még nem található meg az a tudatosság, mint a későbbi számaikban, dalaik inkább életérzésekről, vágyakról szólnak, ennek ellenére dalaik mozgósító erővel bírnak korosztályukban. Létrejött az Illés jelenség.

Az 1968–as év még sikeresebbé sikeredett, a kultúrpolitika is elhalmozta őket díjakkal, felfedezte a őket a filmipar is. (Az oroszlán ugrani készül – „Miért hagytuk, hogy így legyen”; Bűbájosok – „Történet M-ről”, „Eltávozott nap”, „Kis virág”, Holdudvar – „Holdfény '69”), Tolcsvayékkal és a Bajtala együttessel a könnyűzenei akadémián koncerteztek, a Táncdalfesztiválon fődíjat kaptak az „Amikor én még kissrác voltam” című számukért (11 díjból ötöt zsebeltek be). Újságok szereplői, már nemcsak az ifjúságé, hanem a Népszabadság is terjedelmes cikkben méltatja őket és zenéjüket. Jó időben jó helyen vannak, a megújulási és reformtörekvések, melyek a politikai életet is jellemzik, rájuk is hatottak. Zenéjük is tudatosabban fordult a népzene irányába, a kelet-közép-európai, a balkáni népzenét emelték be a saját zenéjükbe, ezzel egy sajátos magyar ifjúsági zenét hoztak létre. 1968-ban Koncz Zsuzsa mellet Kovács Katit is kísérték majd közös turnéra indultak. 1968 szeptemberében megnyitották a Fővárosi Művelődési Házban az Illés–klubot Bródy János vezetésével. Az értelmiség, köztük Jancsó Miklós, Hernádi Gyula, Vitányi Iván, Pernye András, Gyurkó László is támogatták az együttes politikai és népzenét felkaroló ambícióit. A közművelődés szakemberei pedig az Illésen keresztül próbálták a fiatalokat más művészetekhez is eljuttatni. 1968-ban az Illés mítosz lett. Ugyanazt a szerepet töltötték be Magyarországon, mint a Beatles Angliában. Zenei törekvéseikben végleg elkanyarodtak a hagyományos szórakoztató beat-zenétől a népi hangzás felé, szövegeik pedig jobban kifejezték a kor érzéseit. Nem véletlenül nevezték őket a „Nemzet hangjának”.

Az 1968-as év végül a reformok, a „fényes szellők” tenniakarásának blokkolását hozta a nemzedék számára. Az 1968–as prágai tavasz leverése egyértelműen jelezte a kornak, hogy melyek azok a határok, amiket a rendszer nem enged átlépni. A politika bekeményített. Ez a változás természetesen érintette az Illés-együttes zenei tevékenységét is. A beat-jelenséget is megpróbálta háttérbe szorítani a hatalom, ennek következtében az Illés-zenekart is elérték a mondvacsinált vádak, a botrányokká felmagasztosított szimpla történetek (pécsi kukaügy, melynek során az Illés-együttest rendbontással, huligánkodással vádolták meg). A hatalom bekeményítésére az Illés-együttes is alkalmazkodott, Bródy gyakran nyílt szövegei, vagy csak burkolt célzásai tökéletesen hatottak az ifjúságra.

1969-ben két nagylemezük is megjelent, az első gyakorlatilag a korábbi kis és nagylemezen megjelent dalok válogatásgyűjteménye, csak 4 új szám szerepel rajta. (Átkozott féltékenység (Szörényi L.–Bródy J.) – Szerelem (Szörényi L.–Bródy J.) – Az ész a fontos, nem a haj (Szörényi Sz.–Bródy J.) – Mondd, hogy nem hiszed el (Szörényi L.–Bródy J.))

A második nagylemezük talán a legjobb lemezük, a címe (Illések és pofonok) alapján a keserű tapasztalatok lemeze, a kor lenyomata zenében és szövegben, a hitehagyás, hogy lehet változtatni. (1968–as cseh beavatkozás) A mindennapok helyzetértékelése szinte minden szám: a változás megrekedéséről (Lehetett volna), a mindennapi kugliemberekről (A kugli), a boldogtalanságról (Történet M.-ről), a butaságról (Sárika), a reményről (A beérkezett levelekre válaszolva), a változni akarásról (Keresem a szót), az utakról (Téged vár), A reklámokról (Reklám úr), a katonaságról (Két év nem sok), a tenniakarásról, a változásba vetett hitről (Nem akarok állni, ha futnak a percek). A lemezen olyan kiváló zeneszámok is helyet kaptak, mint az Óh, kisleány, az Újra itt van, vagy a Pásztory Zoltán dobtudását bemutató Meleghengersor. A lemez igazi stílus-kavalkáddá sikeredett.

1970 februárjában és márciusában a Marquele–Martin menedzseriroda szervezésében 10 napot a beat őshazájában koncerteztek, (Londonban, Cambridge-ben és Cardiff-ban). Londonban a kritika elismerően szólt a magyar zenekarról, kiemelték a sajátos nemzeti stílust, valamint a politikus hangvételű dalaikat („A zene mellett a fiatal magyar közönségnek Bródy János ad politikai tartalmú szövegeket. A magyar művészetben napjainkban a társadalomkritika dominál. Egy dal, amely a látszólag egyszerű Amikor én még kissrác voltam címet viseli, valójában az ötvenes évek politikai hibáinak éles reflexiója. Más dalok a békéért szólnak, vagy a bürokráciát támadják”.) Londonban interjút adtak a BBC–nek (az interjúra a Small Faces–el közös koncert után került sor). Hazaúton Münchenben koncerteztek, március 14–én érkeztek haza fellelkesülve, feltöltődve az angliai utazástól. 1970. április 26–án kezdték volna el forgatni filmjüket Mészáros Mártával, ennek zenei anyagát tervezték nagylemezen kiadni. A forgatásból azonban semmi sem lett, a forgatást váratlanul leállították, az ORI eltiltotta őket, megtiltották, hogy Budapesten 8 hónapig fellépjenek, a Hanglemezgyár elzárkózott lemezeik kiadásától, bár Koncz Zsuzsa nem tartozott az eltiltás hatálya alá, a „Szerelem” című lemezét a Magyar Rádió bojkottálta, mert a Szörényi – Bródy szerzőpáros szerepelt rajta. Hivatalosan semmiféle elmarasztalást nem kaptak, mindenki értetlenül állt az események előtt. Látszólag egy cikk magyarázta meg (Magyar Ifjúság 1970. június 5-ei száma Takács István „Sértett szentek vagy Illésék és pofonok”), melyben a kultúrpolitika közölte álláspontját: Illésék a BBC egyik műsorában meggondolatlanul, szabadszájúan fecsegtek és ezzel az ellenséges propaganda számára szolgáltattak anyagot. A kultúrpolitika által is magasra emelt sztárokat a kultúrpolitika megpróbálta letaszítani az általa is emelt trónról. Az Illés így az 1970–es esztendőt gyakorlatilag karanténba zárva töltötte, bár annak ellenére, hogy teljes elszigeteltségben voltak, a Mészáros Márta rendezte „Szép lányok, ne sírjatok” című filmben felhangzó Illés dalok az IM listára kerültek. Vidéken léptek fel, ők voltak a „vidék legjobb zenekara”.

1971. március 11–én térhettek vissza a fővárosba, az Egyetemi Színpadon mutatták be Human Rights című, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának tiszteletére írt „beatoratóriumukat” (Angela Davisnek, a kommunista politikusnak ajánlva). A lemezen közreműködik Mensáros László. Ez a lemez az első a magyar beat-oratóriumi kísérletekben. Bár a szakma megkülönböztetett figyelemmel fogadta mind formai, tartalmi kísérletei miatt (szakítás a rövid, 2–3 perces dalokkal, nagyobb lélegzetű oratóriumkísérlet), a közönségük nem fogadta elsöprő lelkesedéssel. A lemez akkor született, amikor a politika megkeményedett, erre utalnak a dalok szövegei is: Mondd Te kit választanál, A Kati jött). A közönség a régi, populárisabb Illést várta vissza. Felléptek a Táncdalfesztiválon is az „Elvonult a vihar” című számukkal, második helyezést érve el. Bár még tartott a siker (Pepita Oroszlán, Magyar Ifjúság sikerlisták, filmzenék), a zenekar felett gyülekeztek a viharfelhők. A kultúrpolitika is szorosabban fogta a gyeplőt, bevezetik az ún. „giccsadót”, a kultúrpolitika így próbálta szűkíteni a megjelenő progresszív zenét, egyre több előadó tűnt el hosszabb-rövidebb időre a kortársak közül a nyilvános szerepléstől. Piacosodott a beat-zene is, Levente az együttesen belül az „eladható” zenét favorizálta a régi Illés szellemiségének megtartása mellett, Lajos viszont a régi stílus továbbvitelét szorgalmazta.

1972-ben már láthatóak az Illés-együttesben a kifáradás jelei, kislemezük nem jelent meg, a megjelenő nagylemez is búcsúra utal: Nehéz várni, A szó veszélyes fegyver, Jelbeszéd. Szörényi Levente is energiái nagy részét a filmzenék komponálására fordította. Az együttesen belül feszültek az ellentétek: Szörényi Levente a zenei korlátait akarta kiterjeszteni, szólólemezt készített, Bródy az alkotói közösséget akarta megmenteni. (így született meg a KITT Egylet (Koncz–Illés–Tolcsvay és a Trió) 1973 elején).

1973-ban „Ne sírjatok, lányok” címmel megjelent még egy lemez, amelyre régi dalaikat játszották fel újra. Nem az Illés, hanem a KITT Egylet (Koncz & Illés & Tolcsvayék és a Trió) közreműködésével készült. A lemezen szereplő 12 dalt újrahangszerelték és újrajátszották a stúdióban. Kizárólag LP–n jelent meg (nem szerepel az 1986–os fehér boxban és a '90-es évek CD–kiadásaiban sem), valamint műsoros kazettán, kis példányszámban.

1973. június 10-én a diósgyőri sportpályán jótékonysági koncertet tartottak „Magyar Popkoncert” névvel (Tolcsvay Béla és Kuruc Attila kezdeményezésére, a bevételt a tervbe vett Miskolci Ifjúsági Park felépítésére fordították volna), ahol a nyilvánosan először szereplő KITT Egylet tagjaként Illésék mellett gyakorlatilag fellépett a teljes magyar beat-élmezőny (a nyugat-európai koncertturnén résztvevő Omega, az ORI rendezvényen résztvevő LGT és az akkor még nem koncertező Skorpió kivételével). Az Illés-együttes fellépése alatt a lelátókról a pályára többen beugráltak, ilyen esetben az együttes leállt, és megkérte őket a rendes viselkedésre. Amikor elbúcsúztak a közönségtől, az együttes nevében Bródy János megköszönte a koncert szervezésében résztvevőknek a lebonyolítást, valamint megköszönte a rendőrség munkáját is az alábbi szavakkal: „Köszönöm a rendfenntartó erők segítségét is. Igen komolyan gondolom ezt, mert voltak, akik már tegnap lejöttek Miskolcra, és nem volt hol aludniuk, a padokon, az Avas oldalában akarták tölteni az éjszakát, a rendőrség részükre szállást biztosított – igaz, hogy ez a fekhely nem volt olyan, mint az otthoni ágy, de reggel megkérdezték, hogy jól aludtak-e, és jó szórakozást kívánva kiengedték őket”. Ezek után többen füttyögtek és üveget dobáltak. Bródyt ezen mondatai miatt 1 hónapos lakhelyelhagyási tilalommal sújtották, elindítottak egy büntető eljárást ellene, a vád: „több mint 10 ezer fős hallgatóság előtt mint műsorközlő, hangerősítő berendezésen keresztül, valótlan tények állításával a rendőrséggel szembeni gyűlöletkeltésre alkalmas kijelentéseket tett”. Bár első fokon a Miskolci Járásbíróság felmentette őt, a másodfokú Miskolci Megyei Bíróság az ítéletet megváltoztatva 5000 Ft pénzbüntetésre ítélte.

Ez a történet a mai korban humorosnak tűnik, akkor ez azt jelentette, hogy Bródy nem turnézhatott az Illés-együttessel. Ez alatt az idő alatt megkezdődött az Illés-együttes felbomlása: Levente elhatározta, hogy önálló lemezt készít, új zenekart alapít, az együttesben már nem volt meg az egymás iránti tisztelet, őszinteség sem, a zenekar talán belefáradt az állandó hatósági mondvacsinált zaklatásokba is, a zenekar akkor már menthetetlen volt a személyi ellentétek miatt, ezért Illés Lajos 1973. november 2-án bejelentette a nyilvánosságnak a zenekar feloszlását. („Útjaink elválnak… tudomásul kellett vennem, hogy az együttes munkában elfáradtunk.”) Szörényi Levente bejelentette a Fonográf megalakulását, melyben nem kap helyet se Pásztory Zoltán, (aki Levente szerint is a legnagyobb Illés-rajongó volt), se Illés Lajos. Koncz Zsuzsa a Fonográf mellett marad, ennek kizárólag az volt az oka, hogy Illés Lajos nem vállalta, hogy dalokat ír számára, Szörényi Levente azonban igen. Illés Lajos újjáalakítja zenekarát. Az új zenekar későbbiekben a koncertjein egyetlenegy régi Illés számot sem játszott el, kivéve az Illések és pofonok lemezen egykor megjelent "Lehetett volna" címűt, amelynek zeneszerzője Illés Lajos volt. Pásztory Zoltán a nyugati vendéglátóiparban kezdett el dolgozni Az Illés-történet utolsó akkordjaként 1973 végén megjelentek az év közben készült lemezek (Halász Judit: Kép a tükörben, Koncz Zsuzsa: Jelbeszéd és Szörényi Levente: Utazás című albuma). Szörényi lemeze az Illés-stílustól való elfordulás, a magyar népzenére építő stílus helyett a countryzene beemelése a dalaiba.
A kiéleződött személyi ellentétek miatt 1973. november 2-án Illés Lajos feloszlatta az együttesét. A csapat Illés Lajoson kívül teljesen átalakult, az együttesbe került Jenei Szilveszter (gitár, ének), Papp Tamás (dob, ütők), Selmeczi László (basszusgitár, ének), Serfőző Anikó (ének), és Kiss Ernő Pál (ének). A korábbi sikereket azonban az együttesnek nem sikerült elérnie, bár az 1977-es Metronóm fesztivált a „Hogyha egyszer” című dalukkal megnyerték. Ezután megjelenhetett ennek a felállásnak az első és egyetlen nagylemeze, a Boldog város (1978). 1979-ben megint változás következett be az együttesben, újjáalakultak, Illés Lajos mellett Jenei Szilveszter (gitár, ének), Selmeczi László (basszusgitár, ének), és Pálmai Zoltán (dob) alkotta az Illés-együttest, az együttes szövegírója lett Galla Miklós, a későbbi Holló Színház alapítója. Ismét csupán egyetlen lemezre tellett, az sem Magyarországon, hanem Csehszlovákiában jelent meg (Express Image) angol nyelven. 1982-ben ez az együttes is felbomlott. 1988-ban még megjelent Illés Lajos szerzői lemeze (Kicsit keserű), melyet Illés Lajos adott ki, mert a Hungaroton elzárkózott a kiadás elől. A lemezen Illés Lajos számai szerepelnek Illés Lajos, Demjén Ferenc „Rózsi”, Bontovics Kati, Somló Tamás és Zalatnay Sarolta előadásában. A lemez záró száma Illés Lajos zongoraszólója, melynek címe talán az Illés-együttes lezárását is jelenthette: „Ennyi…..”

Ezek után már csak Kisoroszi-ban az egyházával, valamint színpadi művek megzenésítésével foglalkozott. (Színpadi művei: a Vörösmarty Mihály Csongor és Tündéje alapján készült Egy fiú és a tündér (musical 1975, Görgey Gáborral), Énekes madár, A pillangók szabadok (betétdalok); Liliomfi (zenés játék), Velünk az Isten (oratorikus istentisztelet), Magyar Ének (Cantus Hungaricus), Bethlehem csillaga (2000 opera))
1 felhasználónak tetszik: Domcicc
2010. szeptember 09. 19:55 #140
agadu
agadu
Viva Rock & Roll
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 09.06.22.
Hozzászólás: 1095
Csatolások: 4422
Azonosító: 99378
Offline offline
1980–ban jelent meg a „Szörényi–Bródy Az első 15 év” című 360 oldalas könyv a Zeneműkiadó gondozásában (ISBN 963-330-411-3), Koltay Gábor szerzeménye, amely a zenekar történetét foglalja össze.

A legenda újraéledésére 1981-ben került sor, amikor hét szűk esztendő után a miskolci sportcsarnokban az első beatkoncert (és egyben botrányba fulladt) jubileumára megrendezett koncertre újra összeállt a KITT Egylet egy koncert erejéig. Az érdeklődés hatalmas volt. Az eseményről Koltay Gábor készített filmet, és zenei anyagát lemezen is kiadták (az első kiadású lemez borítóján Bródy János neve szerepelt Petőfi Sándor helyett a „Nemzeti dal” alkotójaként)

1990 márciusában az együttes 25. születésnapjára az Erkel Színházban zenészbarátok megemlékezést tartottak, elénekelve sok régi dallamot. A születésnapi műsor konferálója Ekecs Géza, népszerűbb nevén Cseke László, a Szabad Európa Rádió „Teenager–party”–jának egykori vezetője volt. Az együttes a nézőtéren az első sorban foglalt helyet, de a közönség a színpadra követelte őket, így a zenészbarátokkal közösen énekelték el a „Miért hagytuk, hogy így legyen” című dalt. Ekkor merült fel először egy búcsúkoncert lehetősége is. (Szörényi Levente: „Ha minden körülmény úgy alakul, lehet, hogy ismét csinálunk egy koncertet.”)

1990. szeptember 15-én a Népstadionba invitálták a rajongókat egy búcsúkoncertre. A 14.-ei főpróbán (melyet a nagy érdeklődés miatt egy héttel korábban nyilvánossá tettek) 40 ezer, a végleges búcsúelőadáson 80 ezren hallgatták meg az együttes legsikeresebb dalait, a koncert valóságos népünnepéllyé vált. Erre a koncertre két vadonatúj Illés számot is írtak Szörényiék, „Új világ”, és „Kenyér és vér” címmel.

A koncertről CD került kiadásra, melynek érdekessége, hogy a kiadója eredetileg a Som Lajos és Zalatnay Sarolta kiadója lett volna, a Strigon, de csak egy lemez jelent meg, a másodikat már nem jelentették meg. Két évvel később az együttes igényes kiadásban adta ki a koncert anyagát (Tympanon), 1992). Karácsonykor jelent meg a dupla album, minden példány számozva , LP–n, CD–n és kazettán is. Érdekessége ezeknek a kiadásoknak, hogy a három hanghordózó műsora és műsorideje is különbözik egymástól. A koncert után a rajongók azt hitték, hogy álom zeneszerző-páros újra egymásra talál, de csalódniuk kellett: a politika megint beleszólt az emberi kapcsolatokba, Bródy az SZDSZ, Levente pedig az MDF rendezvényein kampányolt.

1992. december 24–én az együttes a Magyar Televízió nyilvánossága előtt lépett fel újra, az Fővárosi Művelődési Házban, ahol a zsúfolásig megtelt helységben a rajongókkal találkoztak, beszélgettek a „hősi múltról”.

A végleges búcsút – mint később látható nem volt végleges – 1996 májusában tervezték, a Budapest Sportcsarnokban. Eredetileg egy előadáson szerettek volna elbúcsúzni közönségüktől, de a hatalmas érdeklődés miatt végül is három telt házas előadást tartottak május 10–én, május 11–én, és május 17–én. Ezen a koncerten a vezető slágereik mellett a ritkábban előadott számokat is eljátszották. A koncerten előadott számok megjelentek CD-n és kazettán is (Illés'96), valamint a Magyar Televízió is filmet készített róla és levetítette.

2001-ben léptek fel legközelebb a legendás összeállításban, a Metro együttes és az Omega együttes társaságban.

Az újabb búcsú 2005-ben következett be, két előadást terveztek, augusztus 5-én Csíkszeredán és a Sziget Fesztivál nulladik napján. Ezeken a koncerteken azonban már Pásztory Zoltán váratlan halála miatt nem a legendás együttes szerepelt, a koncerteket nem mondták le, az Illés-együttesben ekkor Szörényi Örs foglalta el Pásztory Zoltán helyét. 2010 végén Szörényi Levente bejelentése szerint a "Hattyúdal" c. koncerttel búcsúzik el végleg közönségétől Szörényi Levente, a koncerten valószínűleg több Illés szám is el fog hangzani.

2007-ben az Illés-együttes alapító tagja, Illés Lajos hosszan tartó súlyos betegségben elhunyt
Rádió amatőr vetélkedőjének első díja (1965)
Táncdalfesztivál második helyezettje (1966)
Táncdalfesztivál győztese (1968)
Táncdalfesztivál második helyezettje (1971)
Kossuth-díj (2000)
Ezek a fiatalok – 1967. (LPX 17370), 1986. (SLPX 17991) (Illés-box), 1990 (HCD 37445-446), 1993 (HCD 37705 CD1)
Nehéz az út – 1969. (LPX 17391), 1986. (SLPX 17992) (Illés-box), 1990 (HCD 37445-446), 1993 (HCD 37705 CD2)
Illések és pofonok – 1969. (LPX 17398), 1986. (SLPX 17993) (Illés-box), 1990 (HCD 37445-446), 1993 (HCD 37705 CD3)
Human Rights – 1971. (LPX 17410), 1986. (SLPX 17994) (Illés-box), 1990 (HCD 37355), 1993 (HCD 37705 CD4)
Add a kezed – 1972. (LPX 17437), 1986. (SLPX 17995) (Illés-box), 1990 (HCD 37403), 1993 (HCD 37705 CD5)
Ne sírjatok, lányok – 1973. (LPX 17455)
Boldog város – 1978. (SPLX 17559), 2005 (HCD 17559) Új Illés-együttes
Express Image – 1980. (Opus 9116–0979) Új Illés-együttes
Ne sírjatok lányok CD kiadás – 2000. (HCD 17455)
A Koncert 1981 (SLPX 17686–87, HCD 37843)
Illés Népstadion I. 1990 (Strigon, NZ–001)
Illés Népstadion'90 1992 (Tympanon (2 LP))
IIlés'96 1996 (HCD 37870–71)
Szuperkoncert Illés-Metro-Omega 2001 (DV-O2001)3 DVD lemez
Best of Illés Koncert 2005 (HCD 71196)
Gruppe ILLÉS 1972 (AMIGA Stereo 8 55 308)
Legendás Illés-kislemezek 1983 (SLPX 17757)
Az Illés együttes összes kislemeze 1993 (HCD 37706–7)
Best of Illés Miért hagytuk, hogy így legyen 1996 (HCD 37844)
Best of Illés Balladák és lírák 1996 (HCD 37845)
Az Illés másik oldalán 1996 (HCD 37846)
A magyar beat aranykora 1997 (RM–CD–970201–05)(Reader's Digest)
Időutazás Illés szekerén 2000
17 oldal 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12
Hozzászólok Nem indíthatsz új témát!