Hamarosan itt az advent

November vége, december eleje: ekkor nyitnak a karácsonyi vásárok, s minden vasárnap meggyújtunk egy-egy gyertyát. Ám azt nem mindenki tudja, hogy vajon miért.

hirdetés

Hamarosan itt az advent, ám sokan csak annyit tudnak róla, hogy advent első vasárnapjától még egy hónap van karácsonyig. Ez igaz is, ám rengeteg hagyomány kapcsolódik ehhez az időszakhoz, s emellett igen régre nyúlik vissza eredete. De akkor nézzük, valójában mi is az advent:

Eredete
Az advent szó az Adventus Dominiből, vagyis az Úr eljövetele, rövidítve Úrjövetből származik, s maga az időszak az Úr kegyelemhozó eljövetelére való felkészülés. Vannak, akik a latin adventus szóból származtatják az ünnepet, ez megérkezést, eljövetelt jelent. Az adventi várakozás célja felidézni Messiás születése előtti történelmi várakozást, felkészülni Krisztus második eljövetelére és a karácsonyra.

Az emberek az ötödik, hatodik században ünnepelték először az adventet, amely szigorú böjttel kezdődött. Szent Márton napján, november 11-én, minden napfelkelte előtt angyali misének nevezett hajnali misét tartottak. Ez később, 1611-ben kiegészült azzal, hogy a nagyszombati zsinaton advent első vasárnapjától vízkeresztig, azaz január 6-ig, megtiltotta az esküvőket és a hangos mulatságokat.

Jelképe
A mai advent kihagyhatatlan kelléke, a koszorú nem vezethető évszázadokra vissza, ám azt tudjuk, hogy csak a 19. században terjedt el. Először egy hamburgi protestáns lelkész, Heinrich Wichern csinált fenyőágakból koszorút, majd azt a mennyezetére erősítette, és 24 gyertyát helyezett el rajta, minden napra egyet. Ez a szám később lecsökkent négyre, amelyeket vörös-, és aranyszalagokkal, az élet és a fény jelképeivel kötöttek körbe.

Az advent jelképe a lila, azon belül is pontosítva a violaszín, ám a harmadik vasárnapon megengedett a rózsaszín használata is.

Adventi koszorúk

Az adventi naptár
Még egy kis történelem, ám ezúttal a minden kisgyermek által rögtön az adventhez köthető naptár: talán nem meglepő, hogy egy édesanyától származik az ötlet, aki 1900 körül kisfiának, Gerhardnak készítette az első adventi naptárt.

A történet szerint a német családban a gyermek már karácsony előtt egy hónappal türelmetlenül várta karácsonyi ajándékait, ezért édesanyja egy papírlapot 24 részre osztott, s mindegyik ablakocska mögé egy-egy cukrot vagy csokit rejtett el. Ezt Gerhard akkor sem felejtette el miután felnőtt: saját üzleti vállalkozásba kezdett, s folytatta anyja találmányát, amely mára olyan elterjedt lett, mint a csokimikulás.

Modern adventi naptár

Karácsonyi és adventi vásárok
Napjainkban az emberekben leginkább a karácsonyi vásárok hangulata idézi fel évről évre az adventi érzést. Európában, de Magyarországon is sok nagyvárosban állítanak fel betlehemeket, különböző csecsebecséket lehet vásárolni, illetve a látogatók teával és forralt borral melegedhetnek a hűvösebb téli napokon.

Prágában általánosságban már november közepétől megnyitja kapuit a karácsonyi vásár az Óváros és a Vencel téren, sok feldíszített fenyőfát láthat az érdeklődő, mindeközben karácsonyi dalokat éneklő kórusok szórakoztatják a didergőket.

Dánia fővárosában, Koppenhágában a Tivoli kert ad helyet az év legszívmelengetőbb eseményének. A dánok igazán érdekes helyet választottak a szeretet ünnepére való készüléshez: a vidámpark ad otthont a rendezvénynek, a játékok esténként fényárban úsznak, s a parkban található tó az év utolsó havában korcsolyapályaként üzemel.

A németek is kitesznek magukért decemberben: a leglátványosabb karácsonyi vásár a stuttgarti és a kölni, ez utóbbi nagyváros hangulata keveredik a modernnel és a középkorival, általánosságban beöltöznek a helyiek valamilyen kosztümbe, emellett pedig bohócok szórakoztatják a fényárban úszó városban vásárolgatókat.

És ha már Európa, akkor nem hagyhatjuk ki a magyarok által talán leginkább kedvelt külföldi vásárt sem, és ez nem más, mint a sógorok fővárosa, Bécs. A híres-nevezetes vásár csak a 18. századtól várja a látogatókat, a sokak által emlegetett 700 éves múlt inkább csak legenda.

Bécs, Rathausplatz

Budapesten is megadják a módját a karácsonyra készülésnek: a magyar főváros szívében átlagosan 600 ezer ember teszi tiszteletét évről-évre a vásárban, s ez a szám egyre csak nő, az utóbbi években európai-szintű eseményt szervezünk.

Szegeden idén november 25-én nyit a karácsonyi vásár a Széchenyi, és a Dóm téren, előbbin 2011-ben a szervezők a bécsi vásár mintájára újítással kedveskednek a közönségnek: 130 fős jégpályát varázsolnak Szeged szívébe – amelyet bárki igénybevehet ingyenesen. Emellett a Dóm téren a hagyományokhoz híven idén is hatalmas gyertyákat és koszorút állítanak fel, amelyet minden vasárnap egy-egy híres szegedi gyújt meg. A Dóm előtt továbbá árusok, betlehem, szalmalabirintus, pónilovaglás, és szalmából épült előadósátor is helyet kap.

Szeged, Dóm tér

Győrben karácsonyi vásár helyett Győri Téli Fesztivált rendeznek, ennek keretein belül valósul meg az Adventi Vásár, ahol kultúrális, hagyományörző, és zenei programokkal várják az érdeklődőket, s persze a betlehemezés sem marahat el.

Az advent ma
Manapság a böjt és a vigadalmak nélkülözése helyett az advent a karácsonyra hangolódásról szól a legtöbb családban, ám ez az időszak megtartotta eredeti céljtát, s szívünket igyekszünk szeretetbe öltöztetni, hogy december 24-re, szenteste elérkeztére mindannyian elfelejtsük a szomorúságot, az ellentéteket és a háborúskodást, s szeretteinkkel ünnepelhessük a keresztények legszebb ünnepét, a karácsonyt.

2011-ben az advent november 27-én kezdődik, ekkor kell meggyújtani a koszorún az első gyertyát.

hirdetés