A technológia csodái — a klónozás

A huszonegyedik század technikai vívmányait követően manapság a klónozás sokakat foglalkoztat. A középkorban az emberek elképzelni sem tudták egyes élőlények ugyanazon tulajdonságokkal való lemásolását, de ez manapság nem lehetetlen.

hirdetés

Miért foglalkoztatja annyira az embereket a klónozás? Mi benne az oly nagyszerű és különleges? Mai cikkünkben e téma rejtélyeire próbálunk választ adni, s néhány információt adni, hogy mit is takar ez a technológiai fogalom.

Hogyha kiejtjük a szánkon a klónozás szót, akkor az emberek többségének tulajdonképpen egy teljes szervezet lemásolása jut az eszébe, amely nem lehetetlen, de ugyanakkor sejtek klónozásáról is beszélhetünk. Sokan teljesen meg van győződve arról, hogy a klónozás okozta fizikai tulajdonságok egyezőssége miatt az adott szervezet pszichikailag és mentálisan is megegyezik. Nos, ez korántsem biztos, de nézzük a részleteket!

Az alapfogalom – Mi az a klónozás?

A klón tulajdonképpen az utódszervezet (amely akár egy sejt is lehet), ami mindenféle genetikai szempontból megegyezik az anyaszervezettel. Ebben az esetben nem tud fellépni semmilyen genetikai keveredés, hiszen nem történt ivaros folyamat, vagyis a hímivarsejt nem termékenyítette meg természetes úton a petesejtet. Tehát ebből kifolyólag az anyaszervezet a genetikát illetően minden egyes DNS-beli kódolt tulajdonságát tovább adta a klónjának. Habár a klónozásról csak a természetellenesség jut az eszünkbe, nem kis esélyben fordul elő más mikroszkópikus élőlények esetében, hogy a sejtosztásuk ilyen folyamatként megy végbe.

A természetes klónozás

Most meglepődtél? Persze, hogy létezik természetes klónozás. Elvégre miért ne létezhetne? A természet számtalan furcsa dolgot produkált már, s való igaz, a klónozás is végbe mehet természetes úton. Példának okának vegyük az egypetéjű ikreket, akiknek a szemük színe, a hajuk színe, az arcformájuk és a külső tulajdonságaik nagyja megegyezik. De ott vannak például a gombák vagy éppen a baktériumok, amik sejtosztódásaik során egyszerűen csak lemásolják az örökítőanyagot. De persze számtalan példát lehetne még ide sorolni, elvégre bőven elég a biológia-tankönyvet kinyitni, s a természet megannyi csodájával találjuk szembe magunkat.

A mesterséges klónozás

A mai huszonegyedik századi technológia – a mai világ ebben látja a jövőjét. Olyan merész ötletek is merültek fel az amerikai kutatóorvosokban, mint a szintetikus vér vagy éppen a szintetikus hús előállítása laborokban. Persze, enyhén szólva bizarrnak hangzik, de ha belegondolunk, nem is olyan rossz ötlet. Mesterséges klónozással őssejtek segítségével akár olyan belső szerveket is létre tudnak hozni, amelyet az adott páciens szervezete nem lök ki. A mesterséges klónozásnak különböző szintjei is vannak, hiszen nemcsak egy teljes szervezet lemásolásán lehet munkálkodni, hanem akár egy darab sejtjén is. A molekuláris klónozáskor konkrétan csak egy darab molekulát másolnak le, például egy DNS-t. Mindettől eltekintve ide sorolható a génterápia is, amely tulajdonképpen azt fedi, hogy egy molekula vagy egy vírus segítségével DNS-részeket, illetve géneket juttatnak be a sejtbe, ezzel megváltoztatva az eredeti örökítőanyag tulajdonságait. Ezt a bizonyos klónozási szintet tartják ugyebár az imént említett transzplantációs belső szervek létrehozásának alapkövének.

Nukleáris transzfer-technológia – Dolly, a bárány megszületése

Ez az a klónozástípus, amelyre elsőként asszociálhatunk a témával kapcsolatban. A nukleáris transzfer fogalma alatt azt értjük, amikor is egy adott petesejt eltávolított mag helyébe egy teljesen másik egyed sejtmagját ültetjük. Tehát az eredeti sejt rendelkezhetett bármilyen tulajdonsággal, mégis a beültetett sejtmag fogja meghatározni a születendő egyed genetikáját. 1996-ban Dolly, a bárány pontosan ezzel a klónozási eljárással született meg mint az első klónozott emlős. Dollyról bőven elég annyit tudni, hogy a juh 1996. 07. 05-én látta meg a napvilágot a skóciabeli Edinburghban, s a Roslin Institute munkatársai, Ian Wilmut és Keith Campbell voltak a szülőatyja és anyja a kis jövevénynek. A kísérletsorozat 1958-ban kezdődött, és a kis bárány a 278. próbálkozás lett e témát illetően.

Dolly, az első klónozott emlős

Az emberi klónozás – Volt, van vagy csak lesz?

Az emberi klónozás az, amely talán legjobban foglalkoztatja az embereket, hiszen már abba is borzasztó belegondolni, hogy mi lenne, ha belőled két vagy három ugyanolyan példány szaladgálna a nagyvilágban. Ugye, hogy ijesztő egy kicsit? Klónozással elvileg bármilyen szerv létrehozható, halott élőlény is feltámasztható. Az emberi klónozás igazi etikai kihívásnak is minősül. Lehet-e valakit klónozni a tudta, a beleegyezése nélkül, vagy netán a halála után? Szabad-e meghatározott tulajdonságú gyermekeket rendelni? Na, és sérült utódokat gyártani? Elszabadulna a pokol, ha mindez lehetséges lehetne? Az USA-ban egyelőre illegálissá tették az emberi egyedek klónozását, de mindenki fantáziáját foglalkoztatja, hogy vajon titkoban végeznek-e klónozást valahol.

A tudósok így képzelik el az emberi klónozást

Arra azonban fel lehet hívni a figyelmet, hogy attól, mert valaki ugyanúgy néz ki, és elvileg ugyanazzal a genetikai adottságokkal rendelkezik, nincsen semmiféle garancia arra, hogy az adott egyed pszichikailag, mentálisan és szellemileg is ugyanolyan lesz. Minden a nevelésen és a légkörön múlik.

Rengeteg film és sorozat foglalkozik a klóbozás nagy kérdéseivel, ott van a Hatodik napon Arnold Schwarzenegger főszereplésével, illetve tömérdeknyi sci-fi sorozat, amely felöleli a misztikumok csokrát. Hogy vajon ezzel mi lesz, igazából senki sem tudhatja. Minden a jövő zenéje, ahogyan az is, hogy lehet, száz év elteltével egy ugyanolyan kinézetű ember fog a világ valamely részén mászkálni, mint amilyen éppen pont te vagy.

hirdetés