Mélyrepülés a DVD piacon és a mozikban: korhatár-besorolás

Amerikai szakemberek egy ideje vizsgálják a DVD-k és a mozik iránti egyre csökkenő érdeklődést, és azt állítják, rájöttek, hol a hiba.

hirdetés

A gazdasági válság volt az egyetlen tényező, amit eddig a szakemberek felhoztak magyarázatként arra a kérdésre, hogy miért csökkennek rohamosan a DVD eladások és mi az oka annak, hogy egyre kevesebben látogatnak el mozikba filmeket nézni. A szakemberek egy ideje szemmel tartják az ügyet, ám úgy gondolták, a probléma gyökerét kell megkeresniük, és nem csak az egyértelmű okokat firtatni. Legújabb beszámolók szerint a korhatár-besorolás a másik fő probléma, amely tovább ront a helyzeten.

Joan Graves, aki a Los Angeles Timesnak adott exkluzív interjút, elmondta, hogy az MPAA (Motion Picture Association of America) nem hibás a rossz besorolás miatt. A cég főnöke, Joan szerint abban van igazság, hogy a korhatár-besorolás visszatartó tényező, annak ellenére, hogy nem minden amerikai moziban ellenőrzik a mozizók életkorát, örülnek, hogy valaki fizet egy jegyért, ezért beengedik, ami helytelen és elkerülhetetlen.

Az amerikai szakemberek a filmstúdiók nyomására vizsgálják az ügyet, akik eddig a probléma feltárásán dolgoztak, és most már az anyavállalatok kis cégei is felszólalkoztak, egymással eltérő elveket vallanak az amerikai, európai és japán stúdiók, és azt leszámítva, hogy egy céghez tartoznak, egy ideje már egymásra mutogatnak.

Joan elárulta, hogy 1980-ig az amerikai filmek és tévé műsorok kezdése előtt egy X-jel jelölte, hogy az aktuális filmet gyerek nem láthatja, ám a filmipar elkezdte magából ontani azokat a projekteket, amikben a szereplők légyottja már nem számított tabunak, ami az évek előre haladásával mégis tabu téma lett. Azóta több nagyobb amerikai, úgynevezett watchdog szervezet alakult, amelynek az a célja, hogy a tévében és vásznakon levetített filmeket figyelje, és feljelentést tegyen, ha az adott filmnek vagy sorozatnak nem jó a korhatár-besorolása. Amerikában komolyan veszik ezeket a szervezeteket, a tagok mindent elkövetnek, hogy gyerekeik ne nézzenek semmi olyat, ami az árthat szellemi fejlődésüknek.

A 80-as évek végén az akkori MPAA főnöke megszabadult az X-jeltől, hiszen olyan filmek is megjelentek, amikben nem voltak erőszakos, drogos jelenetek, de a tartalma nem volt gyerekeknek való, ezért újfajta besorolást vezettek be, amelynek következtében az NC-17 jelzés kerül azon filmek elé amerikai mozikban, amik megtekintése nem javasolt gyerekek számára. A kérdés jogosan merül fel, és továbbra is böki a fejesek csőrét, hogy egy Michael Fassbenderrel a főszerepben lévő dráma miért nem tudott 4 millió dollárnál többet hozni az amerikai konyhára, hová tűnnek Ewan McGregor, Pedro Almadóvar, Ryan Gosling vagy éppen Darren Aronofsky rendező fanatikusai. Említett színészeknek és rendezőknek világszerte rengeteg rajongói akadnak, ám az európai vagy japán vállalatok éves beszámolói azt mutatják, hogy náluk kevésbé mutat csökkenést a DVD piac. A probléma tehát nagy, Amerikában sok ember még mindig DVD filmet vesz gyerkőcének vagy barátjának ajándékba, gyakran járnak moziba azok, akik megtehetik, de ez a válasz nem elegendő nekik.

Joan szerint a hibát a saját törvényeikben kell keresni, és felesleges ujjal mutogatni más kontinensek filmiparára, forgalmazóira, terjesztőire vagy a webshopokra, ahonnan egyszerűen, olcsóbban és kényelmesebben lehet DVD-ket rendelni. Graves hozzáteszi, hogy a webshopokban nincsenek limitek. Míg a filmstúdiók úgy vannak megegyezve a korhatár-besoroló vállalatokkal és a nagyobb üzletláncokkal, hogy minden kasszasikerből osztogatnak az üzletláncokba, az NC-17 jelzésű filmeket DVD-n egyetlen nagyobb amerikai üzletlánc vagy üzlet sem vesz át, mert azzal megsértenék saját törvényeiket. Az illegálisan eladott lemezek nem számítanak jelen pillanatban.

A szülők tehát a széltől is óvják gyerekeiket és nem veszik meg nekik az NC-17 jelzésű DVD-ket, és nem is engedik gyerekeiket moziba egy ilyen filmre. A nézők hozzáállásán nem tudnak változtatni – vallotta be Graves, aki állítja, sok esetben a besorolás sem helytálló. Míg régebben sokkal kevesebb feltételnek kellett megfelelni egy filmnek a kellő besoroláshoz, mostanra a stúdióknak is van beleszólása a besorolásba, amely nyílt titok, hiszen a nagyobb cégeknek sem érdekük sok neves színészt alkalmazni egy akciódús vagy fantasztikus kaland filmben, amiben ráadásul a főszereplők gyakran szeretkeznek is, majd mindezt kiadni olyan lemezen, amely nem jó besorolást kap.

Graves elárulja azt is, hogy régebben a Ponyvaregény vagy az 1995-ös Showgirls sem megfelelő besorolást kapott, de akkor nem foglalkozott ezzel senki, mert mikor megjelent DVD-n vagy moziban debütált, sokan elmentek megnézni, idősek, fiatalok, középkorúak. Az idő teltével a besorolás sem olyan már, mint régen. Egy filmnek adott NC-17-es jelző a szülők szemében egyelő azzal, hogy gyerekeiknek azt nem veszik meg, mert az kihathat a fejlődésükre. Sokan alapból nem vásárolnak ilyen filmeket vagy ülnek be egy moziba megnézni egy így besorolt filmet, mert szerintük az olyan, mint egy pornófilm, kalandokra, varázslatra, jó poénokra szomjaznak és sem maguknak, sem gyereküknek vagy ismerőseiknek nem vesznek meg felnőtt filmeket.

A válság mindenhol válság, ezért az amerikaiak most más kontinensek filmes szakembereivel tárgyalnak, hogyan lehetne jól kijönni az ügyből, ami nem lesz könnyű, ezt maguk is belátják, minden összefügg mindennel és meggondolandó, miként soroljanak be egy filmet. Míg a Király beszédében Colin Firth F betűs csúnya szavait kivágták a filmből, a horror és akció filmekből már nem szívesen vágnak ki jeleneteket. Joan szerint ember legyen a talpán, aki megoldást tud találni a problémára. Tárgyalások folynak egy új rendszer esetleges bevezetésére, európai mintát másolva a szexuális vagy erőszakos jeleneteket túlzott mértékben mutató filmeket illetően, de a beszélgetések eddig nem eredményeztek semmi változást.

Irvine Welsh nemrégiben megjelent filmjét, az Ecstasy-t az Egyesült Királyságban 15 éven felüliek nézhették meg, míg az Egyesült Államokban a mozis megjelenést sem támogatják. Joan felhozta még a nemsokára DVD-n is megjelenő Hick című filmet, amelyben egy fiatal texasi lány (Chloë Grace Moretz) útnak indul Los Angelesbe, ám egy stoppolás alkalmával egy pedofillal hozza össze a sors. A film megtekintése után sem egyértelmű, hogy tényleg pedofil volt-e az illető (Eddie Redmayne) vagy csak szimplán bolond, szinte egyetlen jel sem utalt erre, ahogyan egy szex jelenet sem volt a filmben, mégis NC-17 jelzést kapott, mint a Fekete Hattyú néhány évvel ezelőtt.

Több sztár szólalt már fel a helytelen besorolás miatt. Michael Fassbender mellett Pedro Almadóvar is szomorúan jelezte, hogy az új, Penélope Cruz főszereplésével készülő filmje nem talált amerikai forgalmazóra sem, mert az vagy NC-17 jelölést kap, ami nekik bukta vagy semmilyet, mert nem tartanak rá igényt, ami kizárja a film nagyobb mozikban való megjelenésének lehetőségét. A probléma nemcsak Amerikát érinti, hanem olyan országokat is, ahol a filmeket nem vagy csak nagyon kevés esetben vágják meg, vagy átveszik az amerikai korhatár-besorolás mértékét. Egy esetleges új rendszerre nagy szükség van, és az ismételten változtathat más országok besorolási szabályain is – vallja Graves.

hirdetés