Könyvek a mozivásznon — V. rész

Cikksorozatunk ötödik részében újra felsorakozik hét könyv és azok megfilmesített változata.

Az előző négy cikkben nyolc olyan regény vagy novella sorakozott fel – ismert vagy akár kevésbé ismert szerzők tollaiból – melyek ihletet adtak számos rendezőnek, hogy mozivászonra vigyék a talán már több évtizeddel hamarabb megjelent könyveket.

Újra egy csokorba szedtük a világirodalom néhány különös, drámai vagy akár csavaros történeteken alapuló könyveit és azok megfilmesített változatát.

Dan Brown: A Da Vinci-kód (The Da Vinci Code)

Az amerikai származású bestseller-szerző napjaink egyik legközkedveltebb írója. Ötödik könyve, a Da Vinci-kód 2003-ban jelent meg. A regény tele van – a már Dan Browntól megszokott – csavarokkal, egyszerre krimi és thriller. Noha az embereket nagyon megosztotta, bátran ki lehet jelenteni, hogy az elejétől a végkifejletig a könyvhöz szögezi az olvasót. A több, mint 600 oldalas könyv nálunk 2004-ben jelent meg.

A 2006-os filmes feldolgozásban közreműködött Ron Howard (rendező), Akiva Goldsman (forgatókönyvíró), a szereplőgárdához pedig nevét adta Audrey Tautou, Jean Reno és az író másik könyvének feldolgozásában, az Angyalok és Démonokban is szerepelt Tom Hanks. A filmet 2007-ben Golden Globe-díjra jelölték legjobb filmzene kategóriában, azonban nem vitte el.

Nicholas Sparks: Szerencsecsillag (The Lucky One)

Az amerikai származású író hatalmas sikereket tudhat maga mögött, nagy sikerű romantikus regényei közé tartozik a Szerencsecsillag is. A könyv 2008 októberében jelent meg, mely az író stílusához hűen egy könnyed, kissé csavaros, de nagyon szép sztorit tár elénk. A főszereplő Logan Thibault, az egykori Irakban szolgált katona. A legutolsó harcban, ahol majdnem életét vesztette, csak a puszta szerencse mentette meg, vagy talán egy fénykép is, melyet Logan a földön talált? Hazatérésekor eldönti, hogy megkeresi az őrangyalát, a gyönyörű, szőke hölgyet, aki a fényképen szerepelt.

A regény megfilmesített változata tavaly jelent meg, Scott Hicks rendezésével. Leginkább a romantikus filmek kedvelői között ért el nagy sikereket, igaz, azokat is a képernyő elé szögezte a film – a magával ragadó, bár néhol kissé vontatott részeivel –, akik kevésbé kedvelik ezt a műfajt. A főszerepben az egykori Troy Bolton szerepébe bújt és azóta annál sikeresebb és komolyabb filmekben szereplő Zac Efron, oldalán a Mercy Angyalaiból is ismert Taylor Schilling.

Anne Rice: Interjú a vámpírral (Interview With The Vampire)

Anne Rice egyik leghíresebb regénye 1975-ben jelent meg. A könyv Anne tízrészes Vámpírkrónikák című kötetének az első része. Munkássága háttérbe szorult az Alkonyat-filmeknek és az ennek nyomán készült regények és filmek hatására. Az írónő elmeséli a már több, mint 200 éves Louis történetét. A mű egyszerre csodálatos és hátborzongató. A könyv a Szukits kiadó gondozásában jelent meg.

A regény hatalmas sikereknek örvendett, így sejthető volt, hogy készül filmes változat. 1994-ben Neil Jordan rendezésében debütált a film a mozivásznon, melyhez olyan nagy sikerű színészek adták a nevüket, mint Brad Pitt, Kirsten Dunst, Antonio Banderas és Tom Cruise. A következő évben összesen nyolc díjra jelölték de ebből csak két BAFTA-díjat vitt el a film.

Jodi Picoult: A Nővérem húga (My Sister’s Keeper)

Jodi Picoult különös, ám annál drámaibb regénye 2004-ben került a könyvespolcokra. A könyv egy megrendítő történetet mesél el egy átlagosnak tűnő családról, de már az elején kiderül, hogy ez a család merőben más, mint a többi. Két szülő, három gyermek. Középső gyermekük leukémiás, a szülők pedig a legjobb megoldásnak azt tartották, hogy az anya újabb gyermeket hoz a világra, aki donora lehet a nővérének. A donornak szánt tizenhárom éves Anne úgy dönt, pert indít szülei ellen, így elkezdődik a mindent megbolygató különös per. A könyv, az írónő számos művéhez hasonlóan, az Atheneum Kiadó által jelent meg.

Öt év múlva Nick Cassavetes megrendezte a filmet, mely talán nem tudja olyan mélyen bemutatni a könyvben leírt érzelmeket, de a drámai hatás így is garantált. Főszerepben az eddig leginkább vígjátékjairól híres Cameron Diaz, Sofia Vassilieva, a fiatal Anne szerepét pedig a feltörekvő amerikai színésznő Abigail Breslin kapta.

Stephenie Meyer: A burok (The Host)

Stephenie Meyer neve bizonyára nem ismeretlen az emberek számára. Az amerikai származású, háromgyermekes anyuka hatalmas sikereket tudhat maga mögött az Alkonyat-széria megjelenése óta. 2008-ban jelent meg a sci-fi és thriller keverékére emlékeztető könyve, A burok. Az írónő a kalandos regényében leírja, hogy miként költöznek a Földünkre az idegen lelkek és veszik át az emberek fölött az irányítást. Megjelenését követően a könyv vezette a New York Times bestseller-listáját 26 hétig.

A film hivatalos bemutatójára a hetekben került sor, március 28-án, így jelenleg is számos helyen vetítik. A rendezés Andrew Niccol nevéhez fűződik, aki egyben a forgatókönyvíró is. Olyan színészek kaptak a filmben szerepet, mint Jake Abel, Max Irons, William Hurt vagy Diane Kruger. A fim megosztó fogadtatásban részesült eddig, az azonban biztosan kijelenthető, hogy a könyv színvonalát nem érte el.

Stephen King: Az (It)

Cikksorozatunk előző két részében már helyet kapott az író két műve és azoknak a megfilmesített változata. A horror koronázatlan királya nagy sikerű könyveket tudhat már maga mögött, és ez alól nem kivétel az Az sem, mely 1986-ban jelent meg. King most sem hazudtolta meg magát, olvasói azt kapják – a több, mint 1000 oldalas regényben – amit már eddig is megszoktunk a csavaros, fordulatos és félelmetes történeteiből. Megjelenése az Európa Könyvkiadóhoz köthető, érdekesség pedig, hogy a magyar nyelvű kiadás két kötetben jelent meg.

A film rendezése Tommy Lee Wallacehoz fűződik, a mozivászonra pedig a könyv megjelenését követően 4 év múlva került sor. Az amerikai-kanadi thrillerben szerepet kapott Harry Anderson, Dennis Christopher, Tim Reid és Richard Masur.

Christopher Priest: A tökéletes Trükk (The Prestige)

Ki gondolta volna, hogy 2006 egyik nagy filmes produkciója egy könyv alapján készült? 1995-ben egy brit származású novella-író úgy döntött, leírja ezt a fordulatos és izgalmas sztorit. Viktoriánus hangulatú, csavaros történet két bűvész rivalizálásáról. Vitájuk középpontjában egy trükk áll, mely talán egyszerűbb, mint gondolnánk, de a titka mindkettejük számára sokkal mélyebben rejtőzik.

Christopher díjnyertes regénye alapján nagy sikerű film készült 7 évvel ezelőtt. Noha igaz az, hogy egy könyvadaptáció csak kevés esetben tud olyan jó lenni, mint maga a könyv – az pedig valódi ritkaság, ha még túl is szárnyalja azt – említett filmünk garantáltan a tévék képernyőire szögezi a nézők figyelmét. Ez leginkább korunk egyik legjobb rendezőjének, Christopher Nolannak az érdeme. A brit születésű férfi biztosra ment, és olyan két főszereplőt választott, akik csak fokozták a film sikereit. A két férfi nem más, mint az Oscar-díjas „denevérember”, Christian Bale és az X-Men-filmek sztárja, Hugh Jackman. A filmet 2007-ben két Oscar-díjra jelölték (legjobb operatőri munka, legjobb látványtervezés) de nem vitte el őket.

J. R. R. Tolkien: Gyűrűk Ura-trilógia: A Gyűrű szövetsége, A két torony, A király visszatért (The Lord of the Rings: The Fellowship of the Ring, The Two Towers, The Return of the King)

Ki ne ismerné J. R. R. Tolkient és az általa megalkotott csodás világot, amely világsikerűvé vált mind papírra vetett szavak formájában, mind a XX-XXI. század legismertebb technikai csodájának, a mozgóképnek a formájában? Az afrikai születésű író már a trilógia megírása előtt is szert tett hírnévre, ám az igazi sikert a háromkötetes Gyűrűk Ura hozta meg számára, amit csaknem 10 évig írt. Maga a történet az író egy másik regényének a folytatása, a Hobbitnak. A könyvet, a megjelenését követően több mint 100 millió példányban adták el, és a regény volt az elindítója a fantasy irodalmi műfajnak is.

A történet időszámításunk előtt több ezer vagy akár több tízezer évvel ezelőtt zajlik. A helyszín a Középföld. A Gyűrű szövetsége úgy jön létre, hogy a hatalmat megtestesítő gyűrűt a kis hobbit, Frodó hivatott megsemmisíteni, hogy ezzel elejét vegye a gonosz vonzásnak s a gonosz hatalmának. Egy apró csapat kíséri a Mordorba vezető útján, amely bővelkedik veszélyekben, szörnyekben és kalandokban is teli útján, kalandok és szörnyek között, vezetőjük pedig a nagy hatalmú ősz mágus, Gandalf.

A második kötet az előző részhez hasonlóan 1954-ben jelent meg és a Két torony címet kapta, amelyben továbbra is betekintést kaphatunk a még megmaradt hobbitok vándorlásáról és Frodóról, aki továbbra is elszántan viszi a gyűrűt. Az első felében a felbomlott szövetség egyik részének kalandjait élhetjük át, míg a másodikban Frodó és Samu útja tárul elénk attól a pillanattól, hogy átkelnek a Tol Brandírnál.

A harmadik – és egyben utolsó – kötet A király visszatér címre hallgatva 1955-ben jelent meg – szerkezeti felépítése ugyanaz, mint az előző köteté. Először Minas Thirit ostromát és kapcsolódó eseményeit, majd Frodó és Samu további vándorlásait követjük végig az oldalakon. A gyűrű végül valóban elpusztul – Gollammal együtt. A hobbitok visszatérése a Megyébe már úgy tűnik, simán és gondtalan történik, ám már a Megye sem a régi. A Megye fölött átvette a hatalmat egy Kapzsi nevű kényúr, akiben a Hobbitok a már elpusztultnak hitt Szauront vélték felismerni. A megyelakók végül sikeresen elűzik a gonoszokat, így a rend visszatér. Ki ott maradt, ki folytatta útját, a negyedkor elkezdődött és a mesének vége szakadt.

A háromkötetes regény megfilmesítésére Peter Jackson rendező vállalkozott a XXI. század legelején. Érdekesség, hogy mindhárom filmet egyszerre forgatták le, de nem azonos időben került a nyilvánosság elé. Ebből kifolyólag mindhárom filmben ugyanazon színészek szerepeltek – Ian McKellen, Elijah Wood, Viggo Mortensen, Liv Tyler, Sean Bean, Orlando Bloom és még sorolhatnánk. A három film hatalmas sikereket ért el, nem csak a puszta filmkedvelőknél, hanem a kritikusoknál is. A Gyűrű Szövetsége tíz Oscar jelölésből négyet vitt el, illetve két MTV Movie Awards- és négy BAFTA-díjat. A Két torony 2003-ban csupán négy díjat vitt el (Oscar-, BAFTA-díj) és hasonlóan az elsőhöz, ez is leginkább csak a hang, vizuális effektusok és a jelmezek terén volt kiemelkedő. 2004-ben a Király visszatér tizenegy Oscart vitt el – immáron legjobb film kategóriában is, négy BAFTA-díjat és sikerült bezsebelnie a hőn áhított Golden-Globe díjat is, szám szerint négyet.