Könyvek a mozivásznon — IV. rész

Cikksorozatunk immáron negyedik részéhez jutottunk, újabb sikeres könyvekkel és azok adaptációikkal folytatjuk. Az eddigi részekben olvashattuk, miként filmesítették meg Stephen King, Nicholas Sparks, Suzanne Collins vagy David Nicholls regényeit; jöjjön egy újabb lista néhány híres regényről és novelláról, melyek film formájában is elérhetőek.

hirdetés

David Mitchell: Felhőatlasz (Cloud Atlas)

Talán nem is gondoltuk volna, hogy a tavalyi évben megjelent Felhőatlasz című filmdráma egy könyv alapján készült. A Szellemírók írójának a harmadik műve, a Felhőatlasz 2004-ben jelent meg. A brit író könyvét a közönség nagyon megosztóan fogadta. David Mitchell bravúros felépítésű művében az életek minden időbeli és térbeli határt átlépve hatnak egymásra. Majdnem 600 oldalon keresztül végigkövethetünk hat történetet, melyek mélyében tanulság és életigazság egyvelege található. David könyvének különös nyelvezete és a stílusa még inkább magával ragadtatja az olvasót.

A Mátrix-trilógia rendezői és Tom Tykwer összeállítottak egy olyan filmet, mely – legalább annyira, mint a könyv – a néző fantáziájára bízza a történetet. A rendezőknek hála a film sikeresen átadja a mondanivalót, talán néhol hatásvadász, de kellőképp megrendítő. A hat egymással több apró kis szállal összekapcsolódó történetet szereplőinek megfilmesítésére olyan színészek adták a nevüket, mint például Hugo Weaving, Halle Berry, Jim Sturgess vagy Tom Hanks. Noha a film 2012 egyik legnagyobb dobásának készült, ill. lett is, csupán egy jelölést kapott legjobb filmzene kategóriában (Golden-Globe), ám nem vitte el.

Jane Austen: Büszkeség és balítélet

A világirodalom egyik legnagyobb klasszikusa az angol írónő második regényeként jelent meg 1813-ban. A regény jellemzői a klasszikus stílus, szellemes dialógusok, kis romantika és persze az írónő okosságát is megcsillogtatta – számos humoros jelenet fellelhető művében. A The New York Times szerint a történet „humoros keveréke a szerelmi történeteknek és a társadalom szemhunyásainak, ügyesen becsomagolva a vidéki nemesség törekvései és illúziói közé”.

A történet szerint Mr. Bennet – aki öt lánygyermekkel büszkélkedhet – szomszédságába költözik az ifjú agglegény Mr. Bingley. Ettől fogva mind az öt lány élete megváltozik, a regény elkövetkezendő részében pedig tovább követhetjük a nem hétköznapi, ám annál lebilincselőbb szerelmi szálak kibontakozását.

A regény hatalmas sikereknek örvendett, számos feldolgozása készült. Legismertebb mindközül a '95-ös brit minisorozat, illetve a 2005-ös filmes feldolgozás. A BBC által elkészült hatepizódos sorozat főszereplői Jennifer Ehle és Colin Firth. A 2005-ben elkészült film rendezése Joe Wright nevéhez fűződik. A körülbelül kétórás filmben szerepet kapott Matthew Macfadyen, Brenda Blethyn, Donald Sutherland és Keira Knightley. Egy évvel később a film több jelölést is kapott, köztük BAFTA-, Golden Globe-, Oscar- és Európa Filmdíjat is, de ezek közül csak egy BAFTA-díjat zsebeltek be mint „Az év felfedezettje” (Joe Wright).

William Golding: A legyek ura (Lord of the Flies)

William Golding osztatlan sikerű nagy klasszikusa 1954-ben jelent meg. Nálunk 1963-ban publikálták Déry Tibor fordításában. A regény egy sereg gyerek történetét meséli el, akik egy katasztrófának köszönhetően egy lakatlan szigeten ragadnak meghatározatlan időre. Eleinte megpróbálják az általuk ismert társadalmi rendet követni, de végül a „vadállati” énjük kerekedik felül. Az író szándéka talán abban állt, hogy megmutassa és lerombolja a gyermeki ártatlanság mítoszát. Görbe tükröt mutat az emberiség felé, és miután az olvasó ráeszmélt, hogy az író „rólunk” írt, akkor borzad el a rettentő valóságtól.

Az irodalmi Nobel-díjas regényíró könyvét két feldolgozásban filmesítették meg. Az egyik egy 1963-as feldolgozás, mely Peter Brook rendezésében, a másik egy 1990-es, és Harry Hook rendezésében jelent meg.

Hubert Selby Jr: Rekviem egy álomért (Requiem for a Dream)

Ki ne ismerné a napjaink egyik leghitelesebb és legelborzasztóbb filmjét, mely a drogokról szól? A filmes változat valóban egy könyv alapján készült el, mely 1978-ban jelent meg. A novella egy amerikai író, Hubert Selby tollaiból származik, akinek e mellett a műve mellett másik legismertebb regénye az Utolsó letérő Brooklyn felé. Napjaink egyik legnagyobb függősége a drogozás, mely a könyvből ítélve már több évtizeddel ezelőtt is nagy befolyása alá vonta az embereket. Az író műve nem tudományos tényekről szól, nem az útról, mely ide elvezettet egy embert, de nem is ennek a megelőzéséről. Három fiatal és egy öreg hölgy életét követhetjük végig, miként függőségük következtében lassan, de biztosan haladnak a katasztrófa felé. A könyv tökéletesen bemutatja azt, mire képes az ember akár az álmai megvalósításának érdekében.

Darren Aronofsky rendezésében 2000 őszén megjelent a novella adaptációja. A film ugyanúgy zajlik, mint a korábban megjelent íródott formájában. Négy karakter, négy függőség, majd a valóság és a képzelet keskeny határa elhalványul és fokozatosan átkúsznak a képzelgés okozta kábítószer világába, majd bekövetkezik a tragikus vég. A főszerepben az Oscar-, Golden-Globe-, Tony-díjas Ellen Burstyn, az Egy csodálatos elmében főszereplőt alakító Jennifer Connelly, a zenész és színész Jared Leto és a Horrorra akadva-filmek sztárja, Marlon Wayans. Míg a film költségvetése „csupán” hét számjegyű összegből állt, a bevétel kissé megsokszorozódott, mégpedig 460 millió dollárra.

Sara Gruen: Vizet az elefántnak (Water for Elephants)

A kanadai születésű írónő történelmi romantikus novellája első kiadásban 2006 májusában jelent meg. A történet alapja, hogy a több mint kilencvenéves Jacob, aki egy öregotthonban éli életét, elmeséli történetét, miként kezdett el állatorvostan-hallgató lenni, majd hogyan került a cirkusz világába. A világba, melynek sajátos életformája van, tele van csodákkal, örömteli pillanatokkal, de egyaránt gondokkal és szenvedésekkel. Jacob életébe belecsöppen a szerelem is – mely egyaránt tartogat számára gyönyörű és kevésbé gondtalan perceket. A könyv sikere abban is bizonyítható, hogy megjelenése évében 12 hétig vezette a New York Times Bestseller listáját.

A film 2011 áprilisában jelent meg. A rendezés Francis Lawrence nevéhez fűződik, a forgatókönyv írásában pedig szerepet kapott maga az írónő is. A szereplőgárdához nevét adta az egykori Doktor Szöszi – Reese Witherspoon, az Emlékezz rám romantikus filmben főszereplőt alakító Robert Pattinson és a Django elszabadul szerepéért Oscar-díjban jutalmazott Christoph Waltz. A film sikereit mi sem bizonyítja jobban, hogy összbevétele majdnem elérte a 200 milliós összeget.

Irvine Welsh: Vonatles (Trainspotting)

Az 50-es évek második felében született skót író legelső műveként jelent meg a – magyarul is leginkább csak angol címén emlegetett – Trainspotting, 1994-ben. Irvine Welsh regénye nyersen és őszintén elénk tárja a valóságot. Az író különös nyelvezetében megírt műve messze áll a szépirodalmi stílustól, mely regényét és annak karaktereit csak még hitelesebbé teszi. A történet főszereplői, az öt fiú, kiknek nincsenek se álmaik, se céljaik, sajátos értékrendet alakítanak ki. Keretekbe szabott életforma helyett a társadalommal szembeszállva különc életmódot próbálnak élni, melynek elengedhetetlen eszközévé válik a heroin – ettől kezdve számukra egyetlen érték a drog. Van, aki rájön, hogy nem ez a helyes megoldás, de van, aki nem. Az írónak sikerült egy olyan könyvet írnia, mely valóban elgondolkodtat, kérdéseket tár fel bennünk, de legfőképp e mű hatására eltöprengünk azon, vajon mi is a mi életünk célja.

Két évvel a könyv megjelenése után Danny Boyle rendezésében megjelent az író művének azonos címén és azonos történetén alapuló film. A brit rendező nevéhez nem kisebb filmek fűződnek már, mint például a 127 óra vagy a Gettómillomos. A történet ugyanúgy zajlik, akárcsak a könyvben: Mark és társai az önpusztítás gyorsvonatán haladnak a vég felé. Kiváló jellemábrázolások, szép képi világ, az érzelmek hiteles átadása és nem mellesleg tökéletes filmzenék jellemzik a filmet. Főszerepben Ewan McGregor, Robert Carlyle, Jonny Lee Miller, Ewen Bremmer és Kevin McKidd látható. Megjelenése évében a film bezsebelt egy BAFTA-díjat mint a legjobb adaptált forgatókönyv. Érdekesség egyébként, hogy Boyle kijelentette, szeretne folytatást készíteni a filmből néhány év múlva, melynek alapjául Irvine Welsh egy másik könyve szolgálna alapjául, azaz a Porno, majd idén, néhány héttel ezelőtt kijelentette, hogy ténylegesen készül, és visszavárja Ewan McGregort – ő azonban nem szeretné beárnyékolni az előző részt egy esetleges, csúfos bukással.

Chuck Palahniuk: Harcosok klubja (Fight Club)

Az 51 éves amerikai író legjelentősebb műve a Harcosok klubja – amivel megalapozta hírnevét szerte a világon –, mely 1996-ban jelent meg. A a szerző a századvégi Amerika hangulatát örökíti meg, előszeretettel használ fekete humort, szarkazmust és mindezeket belső monológokkal fűszerezi meg. A történet szerint Edward (narrátor) „tökéletes” élete napról napra változik meg, miután megismerkedik Tylerrel. Tyler mindaz Edward számára, ami ő nem volt. Megveti a társadalmat, fütyül az értékrendekre, karizmatikus, a pillanatnak él és mindemellett nem fél. A mű hűen ábrázolja a XX–XXI. századi társadalmat és próbál annak a hibáira rámutatni. A könyv leírja azt az általános igazságot, mely szerint a Földre nem természeti katasztrófák vagy esetleg idegen intelligenciák vannak veszéllyel, hanem maga az ember.

1999-ben megjelent a filmváltozat, mely korunk egy legkiemelkedőbb rendezőjének a kezei közül került ki, aki nem más, mint David Fincher. A rendező már karrierje kezdetén olyan filmet alkotott, mely több évtized vagy akár több évszázad múlva is aktuális lesz. Korunk egyik legnagyobb társadalmi problémáját nyersen az arcunkba vágja, olyan nagyszerű színészekkel az élen, mint Edward Norton és Brad Pitt. A XX. század legvégén megjelent filmet nagyon megosztóan fogadták az emberek, az viszont biztos, hogy mostanra igazi kultuszfilmmé nőtte ki magát.

J.R.R. Tolkien: A Hobbit (The Hobbit: An Unexpected Journey, The Desolation of Smaug, There and Back Again)

Az afrikai származású író regénye 17 évvel a Gyűrűk Ura-trilógia megjelenése előtt került a könyvespolcokra, 1937-ben. A könyv megjelenését követően hatalmas sikereket ért el, amit leginkább csak egy gyermekeknek írt fanatasy-regényként emlegetnek. A helyszín Középföld amit koboldok, trollok, tündék, törpök és hobbitok népesítenek be. A mű főszereplője egy szerény – ám annál több bölcsességgel, bátorsággal és szerencsével megáldott – hobbit, Zsákos Bilbó. Útra kelt 13 törp társaságában, hogy visszaszerezzék a törpök ősi tulajdonát Smaugtól, a sárkánytól – mindenközben körbejárják a Tolkien által teremtett csodás Középfölde északi területeit. Kicsivel több mint 300 oldalon végigkövethetjük kalandos útjukat, mely legvégén kerül sor az Öt Sereg Csatájára – ami a történet tetőpontja. A csatából a hobbitok, az emberek és a tündék jönnek ki győztesen. Bilbó csak később jön rá, hogy a Gollam barlangjában talált gyűrű még nagyon sok baj okozója lesz a jövőben, amit már Tolkien trilógiája, a Gyűrűk Ura mesél el.

Nálunk csak 38 évvel később, 1975-ben jelent meg Szobotka Tibor fordításában A Babó címmel. Második ízben 2006-ban jelent, immár A Hobbit címen. Utóbbi egy ún. szövegkritikai kiadás, jegyzetekkel ellátva.

A könyvet filmvászonra vitte – a Gyűrűk Urához hasonlóan – Peter Jackson 2010-ben, aki egy különleges módot választott a megfilmesítéshez. A pusztán 300 oldalas könyvet az Oscar-díjas rendező 3 részre szedte. Akárcsak a Gyűrűk Ura-trilógia, említett filmünk egy-egy része is évente fog megjelenni. Az első rész, mely A Hobbit: Váratlan utazás címet kapta – tavaly decemberében debütált. A második idén évvégén jelenik meg A Smaug pusztasága címmel, míg a harmadik – mely a tervtől eltérten, féléves csúszással szintén december jelenik meg, 2014-ben – egyelőre csak az angol címén ismert There and Back Again.

A tavaly megjelent film az idei Oscar- és BAFTA-díj-átadókon tökéletes látványának és vizuális effektjeinek köszönhetően 6 jelölést kapott, azonban nem vitt el egyet sem. A filmsorozat a cselekmény szempontjából A Gyűrűk Ura előzménye, számos színész újra ugyanabban a szerepben tűnik fel, például, Ian McKellen, Orlando Bloom, Christopher Lee, Andy Serkis és Hugo Weaving. Noha a – sokak által csak Gyűrűk ura másolataként emlegetett – filmet a közönség megosztóan fogadta, az biztos, hogy a Tolkien által megteremtett világ különlegességébe és gyönyörűségébe kevesen találnak hibát.

hirdetés