Starity

Vissza a gyerekkorba

2013. július 13. 10:10   |   Szerző: LexiCobain

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Lássuk be: a gyerekkor nem csak az önfeledt mókáról és kacagásról szól; mindazonáltal van néhány klasszikus, melyen mindannyian egyformán osztoztunk fiatalságunk éveiben. Lássuk, melyek voltak gyerekkorunk kedvencei!

hirdetés
Vissza a gyerekkorba

Vuk

A Vuk Fekete István 1965-ben kiadott regényének alapján születhetett meg 1981-ben Dargay Attila rendezésében. A mű alapján nem csak gyerekeknek szóló mese, hanem rádiós műsor és hangoskönyv is készült. A filmváltozat előkészületei 1972-ben kezdődtek, de csak 1981-ben csodálhatták meg a gyerekek a televíziók képernyőjén keresztül.

A főhős egy Vuk nevű kis róka, akinek születésével kezdődik a történet, majd megbizonyosodhatunk róla, hogy a kis rókafi kíváncsisága határtalan, így egyik nap elkóborol a családi odúból és visszatérését követően nem találja a családját, mert mint kiderül: elpusztította őket egy vadász. Vukot nagybátyja, Karak veszi magához, akinek jóvoltából megtanul vadászni.

Felnőttként Vuk nem csak ravasz lesz, hanem igazi vadász is, így semmilyen kalandtól nem riad vissza. Nagybátyja egy vadászat alkalmából életét veszti, így Vuk bosszút esküszik és elhatározza, hogy elcseni az összes baromfit a vadász otthonából és végül még egy fogva tartott rókalányt is sikeresen megszöktet, akivel szerelembe esnek.

A karakter 1972-ben jelent meg az akkoriban méltán népszerű Füles magazinban, majd a nagy népszerűség hatására a Magyar Televízió felkérte a Pannónia Filmstúdiót a történet filmre vitelét illetően. Elsőként négy részes sorozatként tűnt fel, majd elkészült a filmváltozat is Dargay Attila, tervező-rendező közreműködésének hála.

Süsü, a sárkány

A Süsü forgatókönyvét Csukás Istvánnak köszönhetjük, aki több művével is megörvendeztette a gyerekeket. A Süsü bábfilm-sorozatként indult és a történet szerint megismerkedhetünk a különc egyfejű sárkánnyal, akit sokat bántalmaztak a többfejű sárkányok, mivel ő amellett, hogy egyfejű, még kedves és jóindulatú is.

Süsüről az a hír járta, hogy a király lányát akarja elrabolni, ám ez nem volt igaz. Útja során összebarátkozott egy királyfival, akivel megküzdöttek – ugyan csak színjáték volt az egész, ám Süsü véletlenül lebuktatta magukat, így a királyfi vette feleségül a király lányát. A „híres egyfejűt” végül befogadják a várba, a közösségbe és a sárkánykirály is elhatározza: visszafogadja kitagadott fiát. Süsü végül visszatér és szerelembe esik egy szintén egyfejű sárkánylánnyal.

A film 9 részes sorozatként kezdte pályafutását Szabó Attila rendező és Csukás István forgatókönyvíró jóvoltából 1976-ban. A művet szintén a Magyar Televízió tűzte műsorára elvarázsolva gyerekek százait.

Frakk, a macskák réme

A történet forgatókönyvét Bálint Ágnes írta, ám a rendezői székben többek között Munkássy Gyula, Cseh András és Nagy Pál foglaltak helyet. A sorozat készítése azonban nem lett volna teljes a Pannónia Filmstúdió segítsége nélkül.

A történet egy kis vidéki házban játszódik, ahol Irma néni és Károly bácsi boldogan élnek két elkényeztetett cicájukkal, Szerénkével és Lukréciával. Károly bácsi azonban nem kedveli e két jószágot, akik amellett, hogy elkényeztetettek még szemtelenek is, így úgy dönt: ideje, hogy kutya álljon a házhoz. Ekkor érkezik Frakk, aki fő feladatának tekinti, hogy jó modorra nevelje a cicákat.

A filmsorozat 1972-ben indult útjára, és csakhamar meghódította a magyar gyerekeket, hiszen amellett, hogy a történet több része is valós alapokon nyugszik, egy akkoriban még viszonylag újnak számító technikával készült.

Mézga család

A Mézga család 1968-ban indult hódító útjára, ám a többi magyar mese mellett több generációt is sikerült meghódítania. A történet Romhányi József és Nepp József íróknak köszönhetően került először papírra, majd a televíziók képernyőjére. A rendezői székbe pedig Nepp József mellé Ternovszky Béla ült, hogy elkészítsék egy nem mindennapi család történetét.

A Mézga család külsőre egy átlagos magyar család képét vetíti előre, leszámítva néhány nem mindennapi különcséget. Paula és Géza már több éve házasok, mely szerelem gyümölcséből született Aladár és Kriszta. A két gyerek a testvérekhez hasonlóan imád veszekedni és szinte sosem ismerik el a másik igazát. Aladár űrutazói álmokat dédelget, melyben a család kutyája, Blöki képezi hűséges társát. Kriszta előtt nincsenek tervek, ő azt élvezi, ha macskájával, Maffiával Aladár alatt vághatja a fát. A Mézga család története több évadot is megélt, melynek során nyaraltak és ellátogattak az űrbe is.

Érdekesség, hogy a sorozatot nem csak a magyar gyerekek, hanem az olasz és német csemeték is élvezhették, hiszen mindkét nyelvre lefordították a Mézga család történeteit.

A nagy ho-ho-ho-horgász

A nagy ho-ho-ho-horgász meséje szintén Csukás István fejéből pattant ki, ám Sadjik Ferenc is kivette részét a történet megalkotásában. A rendezői székbe ezúttal is Dargay Attila ült, de ő sem egyedül, hiszen Füzesi Zsuzsa is szerepet vállalt a rendezői munkálatokban.

A történet ki másról szólna, ha nem egy horgászról? Bizony, ez a horgász mindenre kész és télen-nyáron, hóban-fagyban kint ül a folyóparton hűséges társával a Főkukaccal, hogy magukhoz édesgessék a halakat. Útjaik során rendszerint különböző kalandokba keverednek, ám a halak sem ostobák, így igyekszenek túljárni főhősünk eszén.

A sorozatot 1982-ben tűzte műsorára a Magyar Televízió. A történet azonban nem csak a képernyők elé, hanem könyvek mellé is csábította a gyerekeket, hiszen több verses regény és mesekönyv jelent meg horgászunk kalandjairól.

Mazsola és Tádé

Mazsola és Tádé történetének ötlete Bálint Ágnes fejéből pattant ki, ám a rendezői munkálatokat Kende Márta végezte. A bábfilm-sorozat 1971-ben indult útjára és találta telibe rengeteg magyar gyerek szívét.

A történet szerint Mazsola egy kismalac, aki Tádé személyében kistestvérrel gazdagszik. Eleinte féltékenykedik és duzzog, ám később megszereti Tádét és mindent együtt csinálnak.

E bájos történetet szintén a Magyar Televíziónak köszönhetik a gyerekek, illetve az M2 is szívesen tűzi műsorára.

Vízipók-csodapók

Vízipók története Szabó Szabolcs, Haui József és Szombati Szabó Csaba rendezőknek köszönhető, hiszen ők alkották meg e kedves víz alatti – és feletti – történetet.

A sorozat főszereplője Vizipók, aki a víz alatt él a Kristálypalotában, a felszínen pedig Keresztespók barátja éli életét. Természetesen nem ők az egyetlen élőlények, így gyakran keverednek különleges kalandokba a többi vízlakóval, többek között Csíbor bácsival, Rák apóval, Nünükével és a többi víz alatt élő teremtménnyel.

A sorozat 1976-ban került a képernyőkre a gyerekek legnagyobb örömére és 40 epizódot élt meg. Ebben az esetben is a Pannónia Filmstúdió segítette a megvalósulást és a Magyar Televízió tette közé.

Pom Pom

Pom Pom meséje is a magyarokra oly jellemző történetekre vall. A sztori készítésekor ezúttal is a jól összeszokott csapat dolgozott együtt, ezért is tűnnek ismerősnek a karakterek. A mesét Csukás István és Sajdik Ferenc írta, a rendezői székbe pedig ezúttal is Dargay Attilát ültették.

A történet főszereplői Pom Pom és Picúr, akik jóformán elválaszthatatlanok egymástól. Picúr iskolába menet találkozik először Pom Pommal, akivel jó barátokká válnak. Amikor történik velük valami vagy Picúr mesél valamit, azzal a témával kapcsolatban Pom Pom is mindig rendelkezik egy hasonló történettel, melyet jobbára mindig megoszt hűséges barátjával.

Pom Pom és Picúr története két évadot élt meg; míg az elsőt 1980-ban, a másodikat már 1981-ben tűzte műsorára a Magyar Televízió.

Kukori és Kotkoda

Kukori és Kotkoda történetének forgatókönyvét Bálint Ágnes írta, a rendezésért pedig Mata János vállalta a felelősséget. Érdekesség, hogy ez volt az első magyar mesesorozat, mely a Magyar Televízió megrendelésére készült. A történet alapját az szolgáltatta, hogy Bálint Ágnes egyik kolléganője gyakran panaszkodott, miszerint férje nem segít a ház körüli tevékenységek során, ezen észrevételek szolgáltatták a Kukori és Kotkoda történeteit.

A sztori szerint Kukori és Kotkoda boldog házasságban élnek, ám Kukori igen kevéssé szívleli a házimunkát, így gyakran panaszkodik. Az ifjú férj folyamatosan azon töri a fejét, hogy hogyan mászhatna ki a kötelesség alól és ebben partnerre talál Kopasznyakú személyében.

A történeteket 1970 és 1972 között sugározta a Magyar Televízió. A műsor olyan nagy népszerűségnek örvendett, hogy 1981-ben a Szerencsi csokoládék csomagolásán is e két jól kitalált figura mosolygott a gyerekekre.

Kérem a következőt! (Dr. Bubó)

Dr. Bubó történeteinek kitalálója Nepp József és Ternovszky Béla voltak, akik ketten megalkották a '70-es évek egyik legsikeresebb mesesorozatát. A forgatókönyv írásában Nepp József munkáját Romhányi József segítette.

A történet egy bagolyról szól, aki hivatását tekintve orvos és gyógyító. Betegeit asszisztensével, Ursulával fogadja és meglepődve tapasztalják, hogy az állatok különböző pszichológiai eredetű problémára panaszkodnak, melyek könnyű szerrel kezelhetővé válnak a doki közbenjárását követően.

A sorozat 1974-ben indult útjára és mindösszesen három nagysikerű évadot tudhat maga mögött a gyerekek nagy örömére.

Hé, Arnold!

A Hé, Arnold eredetileg egy amerikai mesesorozatként indult 1996. októberében az amerikai Nickelodeon mesecsatornán. Hazánkban először az RTL Klub tűzte műsorára Arnold kalandjait, majd a hazai Nickelodeon is fantáziát látott benne a sugárzáshoz. Az epizódok átlagosan 10-12 percesek, de a sorozat alapján mozifilm is készült az iskolások életéből. A sorozat ötletgazdája Craig Bartlett volt.

A széria főszereplője a 4. osztályos Arnold, aki nagyszüleivel egy társasházban él Hillwoodban. Az epizódokban sorra megjelennek Arnold osztálytársai és barátai, így Helga, Gerald, Harold vagy Stinky és még sokan mások. Arnold korához képest érett, reális gondolkodású és kedves fiú, aki hol osztálytársai, hol családja miatt keveredik kalandokba.

Ginger naplója

A Ginger naplója szintén egy amerikai animációs sorozat, melyet 2000 és 2009 között sugárzott az amerikai Nickelodeon, ám hazánkba is eljutott a tizenéves Ginger története. Az epizódok körülbelül 20-25 perc hosszúságúak.

Ginger egy átlagos tinédzser, akit édesanyja egyedül nevel minden lében kanál, bajkeverő öccsével, Carllal, aki hol tudatában, hol tudatlanul is, de mindig bajba keveri nővérét. Ginger minden nap vezeti naplóját, melyben gyakran kap szerepet két legjobb barátnője, Dodie és Macie is, akikkel évek óta szoros barátságot ápol, azonban vágyik egy magasabb kör elismerésére is, melyet Courtney és Miranda barátsága jelent(ene) a számára.

Spongyabob Kockanadrág

Spongyabob ihletője Stephen Hillenburg volt, aki korábban tengerbiológusként tevékenykedett, ám nem csak az amerikai, hanem a hazai gyerekek is hálát adhatnak neki a világ egyik legnépszerűbb sorozatáért. A történet első részét 1999. május 1-jén vetítették a Nickelodeonon a Kid's Choice Awards után és a tenger alatt játszódó történet rögtön belopta magát a gyerekek szívébe. Míg Amerikában csak a Nickelodeonon, addig hazánkban a TV2-n, az RTL Klubon, a VIVA TV-n és a Nickelodeonon is sugározták e kedves, 5-10 perces történeteteket. Érdekesség, hogy kedves, sárga kis szivacsunk történetei Emmy-díjat is érdemeltek az évek során, valamint eddig több, mint 200 epizódnak lehettek szem-és fültanúi a mese rajongói.

A történetek főhőse a Spongyabob névre hallgató sárga szivacs, aki egy ananász alakú házban él Csigusszal Bikinifenéken. Spongyabob állását tekintve szakács és pincér, a Rozsdás Rákollóban. Kedvenc időtöltése a medúzahalászat legjobb barátjával, a tengericsillag Patrikkal, szeret karatézni Szandival és szívesen kergeti az őrületbe szomszédját, Tunyacsápot.

Fecsegő tipegők

Szintén egy amerikai sorozat és ezúttal is megtapasztalhattuk a nagy amerikai álmot – ám ezúttal gyerekszemmel. A sorozat ötlete Arlene Klasky-nak és Paul Germain rendezőknek köszönhető, ám hazánk nagy büszkeségére magyar vonatkozása is van a történetnek, ugyanis Csupó Gábor is besegített amerikai kollégáinak. A sorozat 9 évadot és több, mint 300 részt élt meg mindeddig igen nagy sikerrel. Amerikában 1991-től 2004-ig nézhették az amerikai gyerekek és szerencsére hazánkba is eljutott e bájos történet. Egy epizód körülbelül 12-20 perc közötti időtartamot ölel fel.

A sorozat néhány csöppséget állít reflektorfénybe, akik számára legnagyobb öröm, ha felfedezhetik a világot. Tommy, Chuckie, Phil, Lil és Angelica a történet állandó szereplői, ám sok esetben a szülők is belekeverednek a gyerekek között zajló csetepatékba. A sorozat alapján mozifilmek is készültek, valamint egy újabb sorozat lehetőségét is elindította, ez volt a felnövekvő fecsegők.

Scooby Doo

A Scooby Doo-történetekben egy szintén igen értékes amerikai mesét köszönthetünk. A sorozat alkotói Joe Ruby, Ken Spears és Iwao Takamoto voltak. A dán dog történetei eddig 26 évadot és 350 részt éltek meg 1969-től napjainkig. Hazánkban a Cartoon Network, a Boomerang és a TV2 tűzte műsorára Scooby kalandjait.

A sorozat a Rejtély Rt. küldetéseiről szól, mely társaságban Diána, Vilma, Fred, Borozt és Scooby Doo tevékenykednek igen aktívan. A fiatalok azt tűzték ki céljuknak, hogy megfejtenek minden megoldásra váró rejtélyt és lerántják a leplet az igazságról, miszerint nincsenek se szellemek, se mumusok, se zombik vagy vámpírok. Nyomozásaik során izgalmasabbnál izgalmasabb kalandokba keverednek, korábban sosem járt tájakra tévednek és új embereket ismernek meg. A sorozat szintén több nagy sikerű mozifilmnek adott táptalajt, többek között élőszereplős változatok is készültek a csapat kalandjaiból.

Bátor, a gyáva kutya

A Bátorról szóló történetek is az amerikaiaknak, elsősorban John R. Dilworth-nak köszönhetők, aki lehetővé tette, hogy legyenek horror történetek a gyerekek számára. Valószínűleg a legtöbb gyerek egyetért azzal, miszerint a Bátorról szóló történetek voltak legfélelmetesebb, legizgalmasabb és leghátborzongatóbb történetek ifjúságunk idején. Míg a kutyás történetek Amerikában 1999 és 2002 között borzolták a kedélyeket; addig hazánkban 2000-től 2007-ig félhettek a Cartoon Network ifjú nézői. Érdekesség, hogy a sorozat többször nyerte el a legjobb hangvágás és látványtervezés díját is.

E rózsaszín kutya kint él egy tanyán Kansesben gazdáival, Muriellel és Eustace-szel. Pechjére azonban házuk szinte mágnesként vonzza a földönkívülieket, a zombikat és mindenféle gonosz, rossz akaratú és csúnya lényt; ám Bátor – hiába gyáva ugyan -, de mindig helyt áll és megmenti saját és gazdái bőrét a rájuk váró borzalmaktól.

Tom & Jerry

Tom és Jerry története egy igen hosszú életű sorozat, hiszen 1940 óta csábítja a képernyők elé a kicsiket és a nagyokat egyaránt. Az amerikai sorozat William Hanna és Joseph Barbera közreműködésének és a Metro-Goldwyn-Mayernek hála került televíziónézők milliói elé. Mindeddig több száz epizóddal gazdagodott és több egész estés rajzfilm is készült a főszereplőkről. Mint említettük a sorozatot 1940 óta sugározzák a televíziós állomások, hazánkban az M1, az ATV, a Cartoon Network, a Boomerang és az RTL Klub tűzte eddig műsorára.

Cselekményét tekintve a történetek mindig egy kaptafára készülnek, hiszen minden epizód a macska-egér harcot – olykor a közöttük szövődő barátságot – hivatott bemutatni, teletűzdelve néha klisébe illő jelenetekkel.

Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki

E kőkorban játszódó történet szintén William Hanna és Joseph Barbera munkájának köszönhetően került a televíziók képernyőjére. A sorozat sugárzása 1960-tól napjainkig tart. Amerikában eredetileg a FOX csatornán kezdődött a sorozat sugárzása, hazánkban azonban láthattuk az RTL Klub és a Cartoon Network gondozásában is. A magyar változatot Romhányi József készítette, akinek a szövegei állítólag annyira elnyerték a közönség szimpátiáját, hogy Amerikában újraszinkronizálták az egészet Romhányi szövegei nyomán. Érdekesség, hogy 2011-ben az amerikai FOX új évadot rendelt el, mely feltehetően még idén megérkezik.

A sorozat főszereplői Frédi és Béni, az Ökörkör lelkes tagjai. Mindketten családos emberek: míg Frédinek Vilmával van egy közös lánya, Enikő, addig Béni Irmával közös szerelméből született Benő. A két család békességben és barátságban él egymás mellett, ám néha-néha előfordul, hogy eltörik a mécses. Hiába: rossz szomszédség török átok.

A sorozat nyomán 2 élőszereplős mozifilm is készült eddig.

Hupikék törpikék

A Hupikék törpikéknek nem csak amerikai, hanem belga vonatkozása is van, ugyanis a Hanna-Barbera páros mellett Peyo is kivette részét a munkából a kék kis törpék megalkotása során. A sorozat eddig 9 évadot és több száz epizódot produkált, 1981-es megjelenése óta. Hazánkban 1989 óta vetítik és eddig az M2, az RTL Klub és a Prizma TV találta alkalmasnak a sorozatot a sugárzásra.

A történetek főhősei az Aprajafalván élő törpikék, akik kék színük után kapták a hupikék elnevezést. Mivel sokan vannak, így nem mindenkit ismerhetünk név szerint, azonban mindannyijuknak vannak sajátos jellemzői. Például Okoska okos ugyan, de mindenbe beleüti az orrát, Törppapa a legidősebb törp, Törperős az ereje után kapta nevén, Törpilla az egyetlen lány hatalmas szempillákkal és sorolhatnánk tovább.

MacsEb

A MacsEb történetét szintén az amerikai kreatívoknak köszönhetjük. E félig macska-félig kutya sorozat 1998 és 2005 között hódította meg a gyerekek szívét Amerikában, hazánkba pedig 1999-ben látogatott el a sorozat. A széria 6 éve alatt alig több, mint 60 felejthetetlen epizódnak lehettünk részesei a Nickelodeon jóvoltából.

A történetek MacsEbről szólnak, aki félig macskának, félig kutyának született és ebből számtalan konfliktusuk adódik a mindennapi életben.

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek