Tudj meg többet — lisztérzékenység

Sajnos manapság egyre többen szenvednek a különböző allergének által előidézett reakcióktól, mint amelyet a tejtermékek, magvak vagy akár a liszttel készült finomságok okoznak. Cikkünkből megismerhetitek, hogyan lehet észrevenni a tüneteket, megelőzni vagy szinten tartani a betegséget.

hirdetés

Míg előző cikkünkben bemutattuk, hogy milyen tünetei és kezelési módszerei ismertek a tejérzékenységnek, addig cikksorozatunk következő részében némi útravalót kívánunk mutatni azoknak, akik szeretnének többet megtudni a lisztérzékenységről.

A lisztérzékenység, avagy glutén-szenzitív enteropátia egy gyógyíthatatlan autoimmun betegség, melynek során a szervezet saját maga ellen termel ellenanyagot, mellyel elpusztítja a szöveteket. A lisztérzékenység a búza, az árpa és a rozs fogyasztása nyomán kialakuló bélnyálkahártya-elváltozás. E folyamat során ugyanis a szervezet egy immunológiai reakciót vált ki, vagyis a növényi magvakban lévő glutén – pontosabban az ebben található gliadin – károsítja a vékonybél nyálkahártyáját, mely egy hiánybetegséget alakít ki, ugyanis ekkor a vitaminok, a tápanyagok és az ásványi anyagok nem megfelelően vagy egyáltalán nem szívódnak fel.

Ebben az esetben a nyálkahártya elsimul, a bélbolyhok eltűnnek, a felszíni sejtek leválnak, így kevésbé lesz eredményes a tápanyagok felszívódásának folyamata. A betegség többféle tünet formájában jelentkezhet: hasi panaszok, hasmenés, gyerekek esetében a fejlődés visszamaradása, vérszegénység, csontfájdalom, csontok deformálódása, vérzékenység, feltűnően fehéredő bőrszín.

A leggyakoribb tünete a betegségnek a hasmenés, illetve a zsír alapú széklet, mely az érzékenység autoimmunis voltát bizonyítja, emellett előfordulhat fogyás és a vitaminhiány egyéb tünetei is felfedezhetőek lesznek a betegen. Gyerekkorban könnyebben észrevehetőek a tünetek, a felnőttek esetében sokáig lappang és észrevétlen marad a betegség. Felnőttek esetében hirtelen történnek változások a testen például megjelenthetnek kiütések, ízületi fájdalmak, csontritkulás, meddőség, lassulhat a nemi érés – hölgyek esetében menstruációs zavar keletkezhet –, stb.

A lisztérzékenység elsősorban öröklődés során alakul ki, így sokkal nagyobb az esélye az érzékenység kialakulására azon személyeknek, akiknek a családjában előfordult korábban a lisztérzékenység. A lisztérzékenységnek is megkülönböztetünk több típusát, így az aktív-, a csendes-, a látens- és a potenciális lisztérzékenységet.

Aktív lisztérzékenységről akkor beszélünk, amikor a beteg produkálja az érzékenység tüneteit. Csendes lisztérzékenység esetén a bélbolyhok elhalásán túl nem jelentkeznek tünetek; látens lisztérzékenységben szenvedőkön akkor jelentkeznek a tünetek, ha a páciens különböző hosszúságú gluténmentes diétát követően ismét gluténtartalmú termékeket fogyaszt; potenciális lisztérzékenységről pedig akkor beszélünk, amikor a betegen nem jelentkeznek tünetek – a bélbolyhokon sem –, csupán a vérvétel mutatja ki az immunológiai elváltozásokat.

Sajnos rossz hír, hogy a lisztérzékenység mellé gyakran társul a tejcukor-érzékenység is, ugyanis a vékonybél sorvadása miatt a bél tejcukorbontó enzime, a laktáz is hiányozni fog. Mivel a lisztérzékenység autoimmun betegség, így gyakori velejárója lehet még a cukorbetegség is, melyet ha időben észrevesznek, lehet kezelni.

Maga az érzékenység egyénenként változhat, hiszen van, aki a legkisebb gluténnyomokra is erős allergiás reakciót mutat; ezzel szemben előfordulhat, hogy mások nagy mennyiségű glutén alapanyagú termékek hatására mutatnak csak tüneteket.

Mint említettük, a lisztérzékenység jelenleg a gyógyíthatatlan betegségek táborába tartozik, azonban megfelelően alkalmazott gluténmentes diétával kordában lehet tartani. Kiemelten fontos a betegség kezelése, hiszen a kezeletlen lisztérzékenység a vékonybél rosszindulatú megbetegedéséhez vezethet. Nagyon fontos, hogy a betegségben szenvedők ismerjék a számukra sajnos tabunak számító élelmiszereket, ám szerencsére napjainkra már kötelezővé vált feltüntetni a termékek hozzávalóit.

Lássuk, mely hozzávalók tiltottak a betegek számára!

Tilosak a búzát, magvakat, szemes árukat, búzalisztet, búzakeményítőt, tönkölybúzát, rozslisztet és árpát tartalmazó termékek fogyasztása, valamint a zabpehely, a tésztafélék, a kenyér és a péksütemények is. Mindazonáltal a zab illetve a vadrizs fogyasztása kis mennyiségben megengedett, de természetesen mindenképpen fontos egyeztetni a kezelőorvossal, hiszen ő az, aki a beteg számára előállítja a neki megfelelő étrendet.

Kerülendőek a felvágottak, a pudingok, a csokoládék, a fagylaltok, az instant levesporok és leveskockák, a kakaó, az instant kávék és a különböző gabonapárlatok is (pl: vodka, whisky, gin, stb.), mivel ezek a termékek általában glutént is tartalmaznak.

Ajánlott fogyasztási termékek:

Mivel a vitaminok és értékes tápanyagok nehezen lebonthatóak a lisztérzékenyek szervezete számára, ajánlott a halfélék, húsok, zöldségek, gyümölcsök és gluténmentes lisztből készült tészták fogyasztása. A gabonafélék pedig helyettesíthetővé válnak a kukorica, a rizs, a köles, az amarán, a gesztenye, a szója, a maniókagyökér, a hajdina, a főzőbanán, a teff és a quinoa alkalmazásával.

Szerencsére létrejött egy új típusú szabályozás az Európai Uniónak köszönhetően 2009-ben, melynek értelmében a lisztérzékenységben szenvedők életének megkönnyítésének céljából a nekik szánt élelmiszerek címkéin fel kell tüntetni az érzékenységi szempontok alapján az összetevőket. Ennek értelmében beszélhetünk rendkívül kis gluténtartalmú, gluténtartalmú és zabbal készült termékekről. Lássuk, mit jelölnek ezek a megjelölések!

• Rendkívül kis gluténtartalmú élelmiszer: 1 kg élelmiszerben maximum 100 mg glutén található
• Gluténmentes élelmiszer: 1 kg élelmiszerben maximum 20 mg glutén lelhető fel
• Zabbal készült élelmiszer: 1 kg élelmiszerben maximum 20 mg glutén van, emellett pedig a zab nem érintkezett búzával, árpával, rozzsal vagy ezek hibridjeivel

2002 óta vált hagyománnyá a lisztérzékenység, illetve a gluténmentes táplálkozás megünneplése, így az effajta életmód kiérdemelten saját világnapot kapott, mely minden év május harmadik vasárnapjára tehető. Az ünnep alapítása és világnappá tétele az Európai Lisztérzkeny Szövetségek Közös Szervezete nevéhez köthető. Érdekesség, hogy ezen a napon különböző rendezvényeket bonyolítanak le annak érdekében, hogy felhívják az emberek figyelmét a betegségre, illetve azért, hogy erősítsék a lisztérzékenyek összetartozását is, hiszen mindannyiunk számára az egészségünk és szeretteink egészsége kell, hogy a legfontosabb legyen!

hirdetés