Könyvek a mozivásznon VII.

Cikksorozatunk hetedik részéhez eljutva újabb könyvadaptációkkal ismerkedhetünk meg.

hirdetés

Henri Charrière: Pillangó (Papillon)

Cikkünk hetedikjeként Henri Charrière önéletrajzi ihletésű regényét és annak adaptációját ismerhetjük meg. Hogy ki is Henri Charrière, becenevén Pillangó? Egy francia börtönviselt férfi, akit talán ártatlanul vagy talán nem – életfogytig tartó börtönbüntetésre ítéltek. Írásai alapján büntetése idején számos helyen járt, melyeket egyes hatóságok a mai napig nem tudnak bizonyítani. Az Ördög-sziget büntetőtelepen töltött idő alatt számos ötlettel próbálkozott annak érdekében, hogy elszökhessen, mely szökések egyike később meg is valósult.

Tizenhét évvel később megírta a Pillangó című kalandregényt, melynek számos önéletrajzi eleme van. Könyve 1970-ben jelent meg hivatalosan francia nyelven, egy évvel később pedig Patrick O’Brian lefordította angolra. Egymillió példányban kelt el csak Charrière hazájában. Nem sokkal később elhunyt rákban. Regényének és a belőle készült hollywoodi produkciónak napjainkban is töretlen a sikere.

A könyv olyannyira megihlette A Tábornok című filmjéért Oscar-díjban részesült rendezőt – Franklin J. Schaffnert, hogy a regény megjelenése után három évvel, 1973-ban megalkotta a filmet. Filmjének címe Charrière regényének címét viseli, ahogy története is egyezik a francia író könyvének történetével. Pillangó bőrébe az Oscar-díjas Steve McQueen bújt, míg Louis szerepét a szintén Oscar-díjas Dustin Hoffman kapta. A közel 150 perces életrajzi drámában szerepet kapott még Don Gordon, Anthony Zerbe, Gregory Sierra, Val Avery. Filmünk két jelölésben részesült (Golden Globe-díj: Legjobb színész (Steve McQueen), Oscar-díj: Legjobb filmzene),azonban egyiket sem vitte el.

Yann Martel: Pi élete (Life of Pi)

2012 egyik legnagyobb filmes dobásának alapjául valóban egy regény – a Pi élete szolgál, mely 2001-ben jelent meg. Yann Martel második és egyben máig legnépszerűbb regényének témája szorosan kötődik a hithez, és főbb szereplői – Pi Patel, egy hajótörést túlélő fiú mellett – az állatok.

A történet alapjául Pi Patel hajótörése szolgál,melynek köszönhetően azonos csónakra kényszerül egy bengáli tigrissel. Kezdetét veszi a több mint 200 napos hányódás a vizeken. Mire van szükség ahhoz, hogy egy fiatal kamasz és egy hatalmas tigris kialakítson valamiféle békés egymás mellett élést? Honnan szereznek élelmet, vizet? Mivel töltik idejüket a nap 24 órájában? Meg lehet-e úszni épp ésszel az ilyesmit? A kanadai író lebilincselő 400 oldalas kalandregénye izgalmaival és szépségével leköti az olvasót – a kritikusok szerint is, kiknek köszönhetően Yann Martel elnyerte a Booker-díjat is.

A film a Hulk és a Túl a barátságon nagy sikerű filmek rendezője Ang Lee rendezésében jelent meg. A főbb szerepekben Irrfan Khan, Suraj Sharma, Rafe Spall, Gérard Depardieu láthatók. Filmünk – mely 2012-ben jelent meg –, nem pusztán egy újabb szokványos kalandfilm, mely néha csupán a látványvilágra épül – bár utóbbi elég valószinű. Noha a Pi életének látványtervezése vetekszik az Avataréval, szemfüles nézők számos drámai és lélektani jelenetre bukkanhatnak, melyek igenis elgondolkodtatnak magáról az életről. A film 72 (!) jelölést szerzett az idei évben, melyből 46-ot sikerült meg is szerezniük – legfőképp a csodálatos látványvilágért és a már-már tökéletesen kiválasztott filmzenéért.

Arthur Golden: Egy gésa emlékiratai (Memoirs of a Geisha)

Arthur Golden amerikai származású író 1997-ben megjelent regénye az Egy gésa emlékiratai. A történet egy halászfaluból elkerülő gyönyörű kék szemű, sötét hajú 9 éves kislányról szól, aki gésaházba kerül. Több mint 400 oldalon keresztül végigkövethetjük életét, annak változásait. A regényt körülbelül 10 évig írta Golden, megjelenését követően pedig két éven át a New York Times Bestseller listáján tanyázott. Több, mint 40 millió példányban kelt el világszerte, és több, mint 30 nyelvre fordították. A szerző munkáját Ivaszaki Minekó egykori japán gésa is segítette, így Golden a regényét még hitelesebben tudta leírni.

A könyv sikerei miatt várható volt, hogy Hollywood is lecsap a történetre. Steven Spielberg produkciós cége szerezte meg a filmjogokat, majd 2005 decemberében az Egyesült Államokban filmünk már látható volt. Mint rendező Rob Marshall tevékenykedett, a filmbéli szerepekbe pedig Ziyi Zhang, Suzuka Ohgo, Togo Igawa vagy Ken Watanabe bújhatott. A 2006-ban megrendezett díjátadókon számos jelölést kapott, többnyire elnyerő jelmezeiért, zenéjéért, látványáért és sminkjéért. 3 Oscar-, 3 BAFTA- és 1 Golden-Globe-díjjal büszkélkedhet, melyet minden idők egyik legjobb filmes adaptációiként is számon tartanak. A film sikerei akár számokban is kimutathatók, több mint 80 millió dolláros költségvetésből készült, és160 milliót hozott a konyhára.

Boris Vian: Tajtékos napok (L'écume des jours)

Szürrealizmus. A szó, mely leginkább jellemzi a francia író, költő szerelmi regényét, mely 1947-ben jelent. Ám ez nem a szokványos szerelmi történet, messze túlhalad bármilyen eddig ismert romantikus regényt. Két főhősünk Colin és Chloé furcsa szerelmét ismerhetjük meg. Colin csak szeretne igazán szeretni. Hisz mi más vágya lehetne egy fiatal, gazdag fiúnak? Miután Chloé iránti „szerelem első látásra” szeretete kezd elmélyülni házasságot kötnek, majd csak ezután derül ki, hogy Chloé beteg. Kezelésének finanszírozásáért bármit megtesz, bármilyen munkát elvállal.

Az idei évtől kezdve, a könyvet már nem csupán a saját képzeletünk által kialakított látványra alapozhatjuk, ezennel megtudhatjuk, Michel Gondry milyennek is képzelte el Vian letaglózó, drámai, különc szerelmi regényét. Míg a rendezői székben az említett francia Gondry foglalhatott helyet, a szereplőgárdához nevét adta az Amelie csodálatos életében is főszerepet alakított Audrey Tautou, a Szívrablókban feltűnt Romain Duris, illetve Omar Sy, Gad Elmaleh, Charlotte Lebon, Alain Chabat. A film hű maradt a regény történetéhez, és bár Vian képzeletének számos létezhetetlen elemeit tökéletesen filmre vitte a rendező, a nézőközönség nagyja túl gyengének tartja mint adaptáció.

Neil Gaiman: Csillagpor (Stardust)

Neil Gaiman könyve úgy kezdődik, akár a többi szokványos romantikus regény: adott egy fiú, egy lány és egy beteljesületlen szerelem. A történet szerint a mesebeli Falva lakói egy féltve őrzött átjárót őriznek, mely elválasztja őket az emberektől. Főszereplőnk Tristan, ki maga is – édesapjához hasonlóan – beleszeret a másik világban élő hölgybe. Egy estén, mialatt Tristan Thorn egy hullócsillagot lát, megígéri szerelmének – Victoriának, hogy elhozza neki azt. Az ifjú elindul hát élete legnagyobb kalandjára, a csodás másik oldalra, ahol a legfurcsább lények és teremtmények élnek. Hogy sikerül-e elérnie Tristannak azt, amit szeretett volna, és hogy sikerül-e megbirkóznia az őt éri veszélyekkel szemben, azt mindenki megtudja a kicsivel több mint 200 oldalas regény folytatásában.

A Blöff és az X-Men filmek rendezője, Matthew Vaughn kezei közül került ki a nagy sikerű fantasyregény adaptációja. Az Egyesült Államokon kívül számos országban 2007 októberében volt először látható a mozikban. A mozivásznon szereplőként viszontláthatjuk Claire Danest, Peter O’Toole-t, Robert De Nirót, Michelle Pfeiffert és Ricky Gervaist. A csodás képi világgal rendelkező film költségvetése 70 millió dollára ugrott, ám megtérült, összbevétele ugyanis 135 millió dollár összesen.

Elizabeth Gilbert: Ízek, imák, szerelmek (Eat, Pray, Love)

A 2006-ban megjelent Ízek, imák, szerelmek önéletrajzi írásban Elizabeth Gilbert amerikai írónő vall saját életéről, problémáiról és persze azok megoldásairól. Könyvünk főszereplőjének, Liznek mindene megvan, amit csak egy nő kívánhat: gazdag férj, pénz, barátok, karrier. Ám Elizabeth egy idő után rájön, nem neki való a szerep, melyet a sors ráhagyott és lassan összeroppan a hagyományos értelemben vett női ideálnak a súlya alatt. Legelső lépésként elválik férjétől, de ez sem hozza meg számára a várt boldogságot, sőt – a dolog csak mélyebbre taszítja, és már-már depresszióba esik. Hogy miként is próbál felállni és újra a régi lenni? Elkezd utazgatni, és Itáliában az ízek, Indiában az imák és végül Indonéziában a szerelem lesz a gyógyírja. Bár egyes tanulságok közhelyesnek hathatnak, jól tudjuk, hogy ezek a gondolatfoszlányok nem véletlenül váltak örökérvényűvé, így jó, ha megfogadjuk azokat.

A film rendezője nem más, mint az Amerikai Horror Story sorozat forgatókönyvírója – Ryan Murphy, a filmbéli munkálatokban egyébként maga Brad Pitt is részt vett mint producer. A filmben – mely az Egyesült Államokban először 2010 augusztusában volt látható – a főszereplő hölgyet a Micsoda nő! és a Sztárom a párom filmekben szereplő Julia Roberts játszotta. Mellékszereplőként láthatjuk Billy Crudupot, James Francót, Richard Jenkinset, Viola Davist vagy Javier Bardemet. Míg a mozifilm 60 millió dollárból készült, jelenlegi összbevétele meghaladja a 200 millió dollárt – igaz, a filmet a szakértők negatív kritikákkal fogadták, és a nagyközönség előtt sem érte el a várt sikert.

hirdetés