Valóban látják a szellemeket a gyerekek?

Kicsit túlzásnak tűnhet a címben feltett kérdés, de az az igazság, hogy a gyerekek igenis könnyebben érzékelik a paranormális jelenségeket, mint a felnőttek.

hirdetés

Az a kérdés, hogy a gyerekek képesek-e paranormális dolgokat látni, gyakran előbukkan, és úgy tűnik, minden embernek stabil véleménye van ezzel kapcsolatban. Sajnos legtöbbjük helytelen, hiszen gyors, egyszerű választ keresnek ahelyett, hogy jobban belegondolnának az esetbe. A leggyakoribb válasz, amit hallhatsz ezzel kapcsolatban, az az, hogy a gyerekek azért „látnak” szellemeket, mert még nem mondták el nekik, hogy szellemek nem léteznek, és a hitrendszerük még nem lett kialakítva a családjuk és a társadalom által. Sok ember állítja, hogy ez csupán az élénk fantáziájuknak tudható be. Mialatt ez részben igaz, a valós válasz a biológiában rejlik.

Tehát az igazi oka annak, hogy a gyerekek (és sok állat is) jobban észlelik a paranormális jelenségeket a felnőtteknél, azzal hozható kapcsolatba, hogy különbség van a biológiájuk között. Az ember szemlencséje korral változik: az UV-sugárzásnak a 75%-a áthalad a lencséken a 10 évnél fiatalabb gyermekeknél; ehhez képest a 25 évnél idősebb embereknél ez mindössze 10%! A nagyon fiatal gyermekek 380 nanométert is láthatnak, ami az UV-tartományba helyezi őket (400-315 nm), míg az idősebb emberek 400 nm-t sem láthatnak. Ahogy öregszünk, egyre kevesebbet látunk. Ez a szem pálcikáinak és csapjainak fokozatos lealacsonyodásán alapszik. Így van ez minden más dologgal is: minél többet használjuk, annál jobban elkopik.

Ha megkérdezel egy embert, hogy látott-e már szellemet, általában nemleges választ kapsz. Ez valószínűleg annak tudható be, hogy – Hollywoodnak köszönhetően – sokan úgy képzelik el a szellemeket, mint az embereket, csak kevesebb színnel, átlátszó testtel. Nyilvánvalóan ez nem így van, hiszen ha léteznek is szellemek, egyáltalán nem ilyenek.

Érdekesség, hogy rengetegszer hallani azonban olyat, hogy valaki látott valamit a szeme sarkából, de amint közvetlenül odanézett, eltűnt. John B. Kachuba, aki számos szellemekkel foglalkozó könyvet kiadott már (Ghosthunters: On the Trail of Mediums, Spirit Seekers, Other Investigators of America's Paranormal World, Ghosthunting Illinois, stb.), legfrissebb művében, a Ghosthunting Ohio-ban magyarázattal rendelkezik erre:

„A szem külső éle körül van egy vékony szalag, ami érzékeny az infravörös fény egyes fokozataira. A külső gyűrű alkotja a periférikus látást, tehát, mivel a szellemek az infravörös térben tartózkodnak, értelmet ad annak, hogy miért periférikusan látjuk őket legtöbbször, hiszen a periférikus látás a szem sarkából van.”

Tehát ha a periférikus látásmód ugyan el is kapja a sötét tárgy vagy mozdulat felbukkanását, amint elfordítod a fejedet és a látásodat az előtted lévő térre fókuszálod, elveszíted az elkapott dolog látását.

hirdetés