Vajon hol van Szulejmán szultán szíve?

Mint ismeretes, a szultánt nálunk, magyar földön érte végzete a szigetvári ütközetkor. Halála, temetése körül jelenleg is kutatások folynak a városban. A módszer hazánkban eddig ismeretlen volt, új megközelítéssel vizsgálódtak a tudósok. Tudta meg a Múlt-Kor portálja Dr. Pap Norbert kutatásvezetőtől.

hirdetés

Zrínyi Miklós, aki 1566-ban a szigetvári vár főkapitányaként tevékenykedett, ismereteink szerint 2500 katonával, összesen 34 napon át verte vissza a Bécs elfoglalására igyekvő törököket. Ezen a hadjáraton vett részt utoljára maga a szultán, Nagy Szulejmán is, aki közel 100.000 fős sereggel ostromolta Szigetvárt. A magyar védők szeptember 8-ára igencsak megcsappantak, körülbelül háromszázan lehettek, amikor Zrínyit követve kilovagoltak a várból és életüket áldozták, hogy megmentsék az országot. Ennek ellenére Szigetvár oszmán kézbe került, viszont a törökök mégsem győzedelmeskedtek olyan szinten, mint ahogy azt várták.

Még a vár támadása közben, valahol a falak alatt hunyt el az akkor 72 esztendős Szulejmán, ki nem érte már meg győzelmüket. Úgy tudjuk, hogy az uralkodó belső szerveit, köztük szívét is vagy ottani sátrában, vagy annak közelében temették el, ám erről seregei nem tudtak. A testet aztán az általa építtetett isztambuli dzsámi mellett álló türbében helyezték örök nyugalomra. II. Selim, Hürrem és Szulejmán fia 1566-ban megparancsolta, hogy apjának méltó síremléket emeljenek Szigetváron is, ám ennek pontos helyét a mai napig nem ismerjük.

A szigetvári kutatások folynak, az eseményeket és az eredményeket pedig hatalmas médiafigyelem övezi. Nyilatkozni még nem szívesen nyilatkoznak az érintettek, annyit azonban tudni lehet, hogy a sajtótájékoztatóval egybekötött konferencia három részre tagozódik: először is a török-magyar kapcsolatok felé, másodszor a 16-17. századi szigetvári tájtörténeti, földrajzi vizsgálata köré, harmadszor pedig az elmúlt nyolc hónapban felfedezett és részben a korábbi, újraértelmezett források vizsgálata irányába.

Törökország szintén fontosnak tartja e kutatást és minden apró részletről tudni szeretnének. Ráadásul a kutatási költségekben is nagy részt magukra vállaltak. Összesen kétmillió euróval szálltak be a projektbe, mellyel segíteni kívánták, hogy a Szigetváron található dzsámi, valamint a minaret és a 16. századi török épület felújítása mihamarabb elkészüljön. Ezen kívül még ötvenezer eurót szántak a türbe régészeti, tudományos kutatására. A kutatás vezetője, Pap Norbert azt mondta, hogy pénteken kerül átadásra a rekonstruált török ház, mely a város egyik legjellegzetesebb oszmán kori emléke. Ráadásul ez a hódoltság ideje alatt egyedüli épen maradt lakóház, melyet múzeummá alakítottak át.

„A szigetvári kutatások középpontjában a földrajzi lokalizáció áll, a multidiszciplináris projektben a történészek, geográfusok és régészek mellett turkológusok, geofizikusok és térinformatikai szakemberek vettek és vesznek részt – mondta a kutatásvezető. A tájrekonstrukciós modell arra kereste a választ, hogy hogyan nézett ki Szigetvár a 16-17. században. Ez újszerű megközelítés, itthon ilyenre nem nagyon volt példa.” – folytatta, aki véleménye szerint ezzel azt akarták elérni, hogy az eddigi feltételezéseket tényszerű, pontos, természettudományos alapokra helyezzék.

Továbbá fontosnak tartották megemlíteni, hogy igen alapos levéltári kutatást végeztek Törökországban (Isztambulban, Ankarában), Ausztriában (Bécsben), Olaszországban (Velence), valamint hazai levéltárakban, s ezek folyamán rengeteg vadonatúj, eddig még ismeretlen és senki által nem ismertetett forrás került elő, valamint a régebbi írásokat is újrafordították és újra is értelmezték. A terepmunkát sem hanyagolták, és nemcsak az úgynevezett hagyományos módszereket alkalmazták, de a legmodernebb geofizikai eszközöket is bevetették a siker érdekében.

hirdetés