Titkok nyomában: a kalózok rejtélyes élete

A kalózok mindig is terítéken voltak, azonban Jack Sparrow megjelenésével ismét helyet követeltek maguknak a 21. században, hogy megmutassák, miért is szelik az óceánok hullámait.

hirdetés

A kalózkodás – mindkét jelentését tekintve – bűncselekmény és napjainkban is komoly probléma. Jelenleg a kifejezést elsősorban azon tevékenységre utalva használjuk, amikor valaki más személy szellemi tulajdonát teszi közkinccsé úgy, hogy a jogszabályokat megkerülve, szerzői jogokat megsértve eltekint a fizetendő jogdíjtól, ezáltal pedig anyagi kárt okoz a jog tulajdonosának. E tevékenység nagyban hasonlít a korábbi jelentés valódi tartalmához, hiszen mint tudjuk, a kalózok olyan tengeren utazó személyek voltak, akik erőszakkal fosztottak ki más hajókat, vették el azok vagyontárgyait haszonszerzés céljából és sokszor nem riadtak vissza a gyilkosságtól sem.

Érdekesség, hogy a kalózok célja csupán haszonszerzés és olykor ezt valamelyik állam befolyása alatt teszik politikai előnyszerzés céljából. Egyes becslések szerint éves bevételük megközelítően 15 milliárd dollár körül forog; általános portyázási helyük pedig a Csendes- és az Indiai-óceán területére tehető. Napjainkra a kalózok elsődleges ismertetőjegye a halálfejjel ellátott zászló, az egyik szemet letakart szemfedő, a faláb, illetve a beszélő, színes papagáj, mint házi kedvenc.

Kalózok a történelemben

A kalózkodás a legrégebbi feljegyzés szerint a 13. században indult el hódító útjára. Érdekesség, hogy időszámításunk előtt 75-ben az ifjabbik Julius Caesart is kalózok ejtették fogságba és tartották őrizetük alatt Pharmakoszon. Később 20 aranyat kértek érte, mely rendkívül felháborította Caesart és végül 50 arany ellenében szabadult ki a fogságból, ezt követően pedig flottát toborzott és elfogta elrablóit.

A vikingek és a kalózok kapcsolata

Észak-Európából indultak zsákmányszerző útjukra a vikingek, akik az idős kontinens legrettegettebb fosztogatói voltak. Különlegességük abban állt, hogy nem csupán a tengeren űzték „hivatásukat”, hanem a szárazföldek lakóit is félelemben tartották.

Kalózkodás napjainkban

Mint említettük, jelenleg a kiadóknak igen veszteséges az illegális hamisítványok piacra kerülése, mely egyre nagyobb problémát okoz. A kalózkodás az 1960-as években indult meg, amikor forgalomba kerültek azon adathordozók, melyek segítségével zenét és mozgóképet lehetett tárolni, dokumentálni.

Az internet megjelenésével viszont gyakorlatilag odáig fajult a kalózkodás, hogy manapság ezek a másolatok már bejárják az egész világot, így vajmi kevés azok száma, akik megvásárolják az üzletekben a CD-ket, DVD-ket.

hirdetés