Starity

Adam Lambert: „Készen állok megmutatni a taszító oldalamat”

2015. március 24. 21:09   |   Szerző: Glamster

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Amikor a 27 éves énekes az American Idol zsűrije előtt állt 2009-ben, a legvadabb álmaiban sem gondolta, hogy néhány év leforgása alatt a példaképeivel, a Queennel dolgozhat együtt, erős fanbázist építhet ki, és a zenei élet nagykutyáival alkothat közösen. Adam Lambert a HungerTV-nek adott interjút.

hirdetés
Adam Lambert: „Készen állok megmutatni a taszító oldalamat”
Fotó: Rankin

Amióta Adam Lambert bejelentette január 29-én a visszatérését, nem úgy tűnik, hogy a dolgok csillapodnának a környezetében. Befejezett egy sikeres turnét a Queen rockbandával, emellett elmondhatja azt is, hogy elkészült a harmadik stúdióalbuma, melynek producerei nem kisebb tehetségek, mint Max Martin és Shellback voltak.

Lambert első visszatérő interjúját a HungerTV-nek adta, a fotósorozatot pedig a tehetséges brit művész, Rankin készítette.

Adam hatalmas rajongója a brit kultúrának, filmeknek és zenének, ami véleménye szerint most hatással van a piacra – gondoljunk csak a One Directionre, Ed Sheeranre vagy éppen Sam Smithre. Megosztotta tapasztalatait a Queen nyári és téli turnéjával kapcsolatban: Szerettem volna visszahozni a színpadra a bulit, hogy az emberekben nosztalgikus érzések támadhassanak. Mellények, rojtok, magas sarkú cipő és flitterek – véleményem szerint ez mind része a Queen kultúrájának. Ez az, amiért az emberek szerették őket.

– Hogyan változtál az elmúlt években mint művész, és mint személy?

– Érzem a professzionális és belső változás hatását az öt év során. Úgy érzem, jobban hozzászoktam a hírnév furcsaságához, és megtaláltam, hogy állhatnék két lábon a magánéletemben. Már nem akarok túlzásokba esni a fellépéseim során, és rájöttem, hogy az előadóknál néha a kevesebb az több. Őszintén szólva, ezt az egyszerűséget igyekszem belevinni a mindennapjaimba. Természetesen elég extravagáns személyiség vagyok, néhány hajmeresztő döntéssel, de úgy érzem, megtaláltam az egyensúlyt. Még mindig önmagam legrosszabb kritikusa vagyok, de igyekszem most már pozitívabb kommenteket is adni magamnak. Jobban érzem magam a bőrömben, és hajlandó vagyok jobban megmutatni a világnak, hogy ki is vagyok valójában.

Ez a változás megmutatkozik a ruhatáramon is. Odáig vagyok a csillogásért, de most már nem az extravagáns ruhákra esik a választásom, hanem sokkal sikkesebbekre. Túlnőttem azokon a ruhákon, amiket egyszer viseltem, öt évvel ezelőtt. Az összes sz*rság, smink, flitterek, túl sok időt vettek el a készülődésből, és most már fele annyira sem vagyok türelmes! [nevet] Ahogy lennie kell, az ízlésem is változott az eltelt idő során, csakúgy, mint bárki másnak. Mindenkinek vannak fejezetei, néhány lehet hibátlan, néhány tragikus, és ez így rendben van. Előfordul, hogy néha visszanézek régebbi összeállításaimra, és a szememet forgatom.

– Ha már szóba hoztad, a The Original High mennyivel tér el az előző munkáidtól?

Az album executive producerei Max Martin és Shellback voltak, akik segítettek nekem, hogy megteremtsünk egy kohéziós hangzást, ami segíti közvetíteni a hangulatot. A dalokat megnézve, korhűbbek, mint az eddigi alkotásaim. Nagyon popos, de nem rágógumi. Kihagytuk ezúttal a b*zisságot és a teátrálisságot, és egy sötétebb, földhözragadtabb hangzást helyeztünk előtérbe. Elgondolkodtad, de meg is táncoltat! A dalszövegeket nézve nagyon személyes, és van egy amolyan keserédes beütése. Vokálisan sokkal ízletesebb, jobban illik a kifinomult világhoz. A konkrétumokat elkerülve, misztikusság lengi be a dalokat. Szóval, nyitottan állunk minden értelmezéshez. Kíváncsi vagyok, hogy a közönségem hogyan reagálja le őket, kinek mit jelent egy-egy szám.

Az első kislemez tökéletes bevezető lesz a The Original High-hoz. Nagyon emberi, naturális módon ereszt gyökeret, majd sebezhető, sérülékeny, hipnotikus álomba csap át, sok-sok szürreális képzelgéssel. Az alaptempó minimális, mégis masszív house-zene. Az első hallás után belemászik a füledbe, nagyon megfogó. Készüljetek!

– Nagyon őszinte embernek tűnsz, akinek ami a szívén, az a száján. Fontosnak érzed, hogy ez a zenédben is megmutatkozzon?

– Az őszinteségem miatt néha pofára esek, de ez nem állít meg abban, hogy jártassam a számat és azt mondjam, amit gondolok [nevet]. Mindig nyitott könyv voltam. Ez már az előző munkásságomban is megmutatkozott, azonban a The Original Highban tényleg kinyitottuk a fejezeteket a közönségnek. Kicsit ijesztő számomra, hogy ennyire sebezhető lettem, de készen állok arra, hogy az emberek megértsék, miért vagyok erős, miért vagyok az, aki, és ez azzal jár, hogy meglátják a kevésbé vonzó oldalamat is.

– Példaképpé akarsz válni?

 A múltban nagyobb nyomásnak éreztem, mint most. Mindig azt mondtam, csináld, amit akarsz, ne azt, amit én csinálok. Ha az én személyes példám arra ösztönöz valakit, hogy felfedezze a saját történetét, akkor megtisztelve érzem magam. Nem tekintenék magamra tanárként, nem hiszem, hogy jobb vagyok másoknál. Tele vagyok hibával és még mindig tanulok saját magamról.

– Az emberek elismerik, hogy képviseled az LMBT közösség jogait a zeneiparban, amire határozottan szükség van. Úgy érzed, elvárják, hogy kiállj értük?

– Szerintem van egy egyszerű, nyers erő abban, hogy őszintén vállalod azt, aki és ami vagy, és nem hagyod, hogy az utadba álljon. Azt hiszem, ezt bátran kijelentettem. Azt kívánom, hogy a „meleg” ne egy skatulya legyen, csupán egy újabb nagyszerű szín az emberiség kollektív képében! Nem vagyok szeparatista. Mindenkit el-, illetve befogadok.

– Véleményed szerint mennyire elfogadó a zeneipar napjainkban?

 Ahogy a társadalom, így ez is gyors tempóban fejlődik. Le vagyok nyűgözve. Olyan időt írunk, amelyben kezdjük egy szinten emlegetni az embereket.

– Evezzünk más vizekre kicsit. Divat! Hogy alakítod a saját, személyes karaktered az öltözködés segítségével?

– Boltkóros vagyok! Imádom a ruhákat. Az „öltözködős játék” mindig is a napom egyik legjobb része volt. Szeretem így kifejezni magam. A szép dolgok boldoggá tesznek.

– Végezetül, mi a célod erre az évre?

– Azt szeretném, ha a zeném globális hallgatósághoz jutna el. Alig várom, hogy megoszthassam!

Fotók: Rankin | Styling: Cris Benns | Asszisztens: Alessia Vanini

Adam első kislemeze, a Ghost Town április 21-én érkezik.

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek