210 éve született Hans Christian Andersen

210 éve, 1805-ben éppen ezen a napon jött világra minden idők egyik legnagyobb meseírója. De ki is volt ő valójában?

hirdetés

Hans Christian Andersen 1805. április 2-án született Odense városában, Dániában. Egyedüli gyermek volt, édesapja a nemességhez tartozónak vallotta a családot. Ő volt az, aki megszerettette fiával az irodalmat, mert gyerekkorában Az ezeregy éjszaka meséiből olvasott fel neki. Andersen édesanyja, Anne Marie Andersdatter műveltebb volt férjénél, ügyvédként dolgozott, s az apa halálát követően újra férjhez ment.

A fiatal Hans oktatását nagyon fontosnak tartották, ezért egy gazdag gyermekek számára fenntartott bentlakásos iskolába küldték. Tizennégy évesen Koppenhágába költözött, hogy színészként keressen munkát. A színházban egyik kollégája azt mondta neki, hogy ő inkább költőnek tekinti, így az ő tanácsát komolyan véve az írásra kezdett fókuszálni.

Érdekesség, hogy Andersen legkorábbi tündérmeséjét, mely A faggyúgyertya címet viseli, csupán két és fél évvel ezelőtt fedezték fel egy dán archívumban. Az 1820-as években íródott történetet Andersen az akkori jótevőjének ajánlotta. Első komolyabb sikerét 1829-ben érte el, amikor egy rövid történetet publikált. Ebben a főhős Szent Pétertől kezdve egészen egy beszélő macskáig sokféle szereplővel találkozik. Karrierjét egy színdarabbal, majd egy verseskötettel ívelte egyre feljebb.

1833-ban a király támogatásával utazásra indult Európában, melyet később számos másik út követett. Elsőként Svájcban és Olaszországban töltött több időt, főként az olasz tengerparton található Mesék kikötőjében, melynek neve inspirálta. Kezdeti próbálkozásai a tündérmesék írásával olyan történetek átdolgozásai voltak, amiket még gyerekként hallott. Andersen egy magasabb szintre emelte ezt a műfajt azzal, hogy rengeteg új mesét írt, melyek egyszerre voltak merészek és eredetiek. Kezdetben nem arattak sikert, részben azért, mert nehéz volt őket lefordítani és visszaadni a zseniális humort, valamint a sötét pátoszt.

Az első, örök életű meséket tartalmazó gyűjtemény 1835-ben jelent meg, ebben olyan történetek voltak olvashatóak, mint A kis hableány, A borsószem hercegkisasszony, A császár új ruhája, vagy A tűzszerszám. Ugyanezen időkben két regénye is megjelent, ezek akkoriban sikeresebbek lettek.

A második gyűjtemény 1838-ban jelent meg, köztük volt A vadhattyúk és A rendíthetetlen ólomkatona is. Az 1845-ös év jelentett nagy áttörést az írónak, ekkor ugyanis meséit négy különböző nyelvre is lefordították. Egyre több mesekönyvben vált fellelhetővé Andersen valamelyik története, ám ő nem tétlenkedett, továbbra is írt új meséket, melyeket egészen 1872-ig folyamatosan publikált.

Magánélete sajnos kevésbé volt sikeres. Mindig olyan hölgyekbe szeretett bele, akik számára elérhetetlennek bizonyultak. Pozitívum azonban, hogy összebarátkozott az akkori Anglia legnagyobb írójával, Charles Dickensszel, akivel nagyjából tíz évig tartották a kapcsolatot.

1872 tavaszán Andersen kiesett az ágyából és súlyosan megsebesült, amiből sosem épült fel teljesen. Nem sokkal azután, hogy a májrák jeleit mutatta, 1875. augusztus 4-én Koppenhága közelében hunyt el.  Röviddel halála előtt konzultált egy zeneszerzővel, hogy írjon zenét a temetésére a következő kikötéssel: A legtöbb ember, aki mögöttem sétál majd, gyerek lesz, ezért az ütemnek tartania kell az időt a kis lépésekkel.

Andersen történetei más klasszikusok alapjait fektették le. Többek között olyan írókat inspirált, mint A. A. Milne, Lewis Carroll, vagy Beatrix Potter. Születése napját 1967 óta a Nemzetközi Gyermekkönyvnapként tartják számon. Életéről több film készült, ám a leginkább mégis meséinek adaptációi népszerűek. Számos Disney-film mellett legismertebb a német animációs filmsorozat, mely A Nagy Mesemondó címet viseli, és itthon is nagy népszerűségnek örvendett.

Legtöbb meséje megtalálható a Magyar Elektronikus Könyvtár oldalán, születési évfordulójának tiszteletére pedig a mesefilmekről is ismert M2 ma és szombaton A kis gyufaárus lány, holnap és vasárnap pedig A kis hableány című mesét tűzi műsorra.

hirdetés