Ezért nem örülsz a legtöbbször a barátaid sikerének

Néha úgy érzed, hogy jobban megérdemelted volna az áhított állást vagy neked kellene a figyelem középpontjában lenni a barátnőd helyett, aki kevésbé dolgozik meg a sikerért? Eláruljuk, miért nem tudod értékelni a szeretteid sikerét!

hirdetés

Míg tinédzserkorban a nyílt rivalizálás a jellemző, felnőttként már ritkábban hozzuk barátaink tudtára: nem érdemelték volna meg azt, ami kijárt nekik. Te úgy érzed néha, hogy sokkal inkább megdolgoztál a jó jegyért/előléptetésért/stb., amit a barátnőd kapott, és büntudat gyötör, amiért nem tudsz együtt örülni vele? Eláruljuk a nyilvánvaló titkot: az irigység áll a háttérben. Lássuk, miért!

Ez az egész az összehasonlításról szól. De hogyan, milyen kategóriákban mérhetnénk magunkat a barátainkhoz? Külső, testsúly, jövedelem, intelligencia – ezek azok a kategóriák, melyben akarva akaratlanul is másokhoz hasonlítjuk magunkat

– magyarázza a minnesotai egyetem kommunikációs tanulmányokra szakosodott docense, Susanne Jones professzor, majd azt is kifejti, mi áll ennek a hátterében.

A válasz részben az evolúcióban, részben a különböző fajok közötti dinamikában rejlik. Közösségben élünk, nincs lehetőség arra, hogy elszigetelődjünk másoktól. A közösséggel való együttélés pedig azt jelenti, hogy meg kell tanulnunk alkalmazkodni egymáshoz, ez pedig időnként azzal jár, hogy irigykedünk egymás javaira.

Dr. Susanne Jones arról is szót ejtett, milyen lelki háttér áll a féltékenység mögött, amit akkor érzünk, amikor nem mi kapjuk meg azt, amire vágytunk.

A féltékenység abból a félelemből fakad, hogy valaki miatt elveszítünk valamit. Egy esélyt, egy lehetőséget, egy személyt, satöbbi. Ezt az érzést nem feltétlenül a rosszakhoz kell sorolni, hiszen jóra lehet fordítani, például azáltal, hogy motivációt, inspirációt merítünk belőle. Persze, ezt könnyű mondani, de a gyakorlatban ez úgy működhet, ha nem adjuk át magunkat az önsajnálatnak, hanem hiszünk magunkban, és ambíciókkal telve haladunk céljaink elérése felé

– fejtette ki a docens, és rávilágított arra, hogy amikor a zöld szemű szörny hatása alatt vagyunk, kérdezzük meg magunktól, hogy miért is vágyunk annyira arra a dologra, ami a barátunknak megadatott, mi pedig csak áhítozhatunk rá. Ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ne fakadjunk ki egy saját magunk számára kudarcként elkönyvelt sikernek, ami a szerettünket érte, hiszen a kemény szavakat nem szívhatjuk vissza azzal sem, ha később bocsánatot kérünk értük.

Susanne arról is szót ejtett továbbá, hogy az irigységet, féltékenységet igyekezzünk félretenni, és koncentráljunk azokra a dolgokra, amikre büszkék lehetünk, és amelyekért hálát adhatunk az életben. 

via Greatist

hirdetés