Biztosítékok fajtái: mit kérhetnek a bankok?

Amikor valaki hitel felvételére készül, számos dokumentummal kell rendelkeznie, sok dolgot kell mérlegelnie, hogy a lehető legjobb döntést hozhassa meg.

hirdetés

Ha bankok közötti választásra kerül a sor, akkor a THM, kamatok, futamidő és egyéb információk alapján kell eldönteni, hogy melyik a megfelelő hitelkonstrukció. Na de mit takarnak az egyéb információk? Mi lehet még igazán fontos adat, melyen érdemes elgondolkodni, mielőtt megtörténik a hitelkérelem benyújtása? Ezekre a kérdésekre a válasz nem más, mint a hitel biztosítéka, vagyis a fedezet.

A hitel fedezetéül elég sok minden szolgálhat, sokszor olyan dolgok is, melyekre elsőként nem gondolna az ember. Van, hogy a bank kiköti, hogy milyen biztosítékot kell a felvett hitel mögé adni, de van, hogy az adós választhatja meg. Utóbbi esetben egyetlen kérdés, hogy elfogadja-e a hitelintézet azt, amit az adós nyújtana.

Lássuk tehát, hogy milyen lehetőségek lehetnek, ha a hitelek mögötti fedezetekről van szó!

Személyi vagy reálhitelek?

Attól függően, hogy a hitel mögött egy természetes személy vagy egy vagyontárgy (ingatlan vagy ingóság) áll, kétféle hitel típust különböztetünk meg.

Első esetben a hitelt személyi hitelnek nevezzük. Ekkor nem egy vagyontárgy biztosítja, hogy a bank biztosan visszakapja a pénzét, hanem egy másik ember vagyona, fizetése. Így tehát, ha az adós nem akar fizetni vagy fizetésképtelenné válik, akkor egy másik természetesen személyhez fordul a bank.

Személyi hitelek típusai

• Biankó hitelek: ennek a típusnak a sajátossága, hogy nem más természetes személy vagy annak a vagyona nyújtja a fedezetet, hanem maga az adós. Nem fizetés esetén a bankra száll a bankszámláján lévő teljes összeg, tehát lényegében az adós saját cash-flowjával tartozik a banknak.

• Kezes hitelek: ebben az esetben egy másik természetes személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság felel vagyonával az adós nem fizetése esetén. A kezesség a hitel visszafizetésével megszűnik, de csakis ebben esetben. A kezes halála esetén ez a kötelezettség örökösére hárul.

• Váltóleszámítolási hitelek: olyan pénzügyi ügylet, mely során a bank letétbe helyezi a váltót, melyet a vállalat nyújt neki és lejáratkor követelése keletkezik. Ez a biztosítéki forma vállalatok esetében népszerűbb.

Mit jelent a reálhitel?

A reálhitelek, ahogyan azt már fentebb is említettük, valamilyen vagyontárgyat tartanak nyilván fedezetként. Ennek is több típusa van, attól függően, hogy ingatlan, ingóság, és az adott ingóság hol kerül elhelyezésre a hitel kifizetéséig.

Reálhitelek típusai

• Lombard hitelek: ez a típus a bank számára egyik legbiztonságosabb megoldás, hiszen azt jelenti, hogy az adós a bank trezorjában helyezi el valamilyen értékét, mely biztosítékul szolgál a hitel nem fizetése esetén. Ez az értéktárgy lehet műtárgy, értékpapír vagy óvadék is. Ennek a hiteltípusnak a kamatai általában kisebbek is, az alacsony kockázat miatt.

• Cessziós hitelek: ezen hiteltípus mögött valamilyen fizetésre felszólító okmány, például számla van. Kedvelt például olyan esetekben, amikor egy megnyert pályázatot előre finanszíroz a bank az utalás beérkezéséig.

• Jelzáloghitelek: hosszú lejáratú hitelek esetében az egyik legnépszerűbb típus a jelzáloghitel, melynek biztosítéka minden esetben valamilyen ingatlan. Amennyiben az adós nem fizet, az ingatlan tulajdonjoga a hitelintézetre száll, melyet továbbértékesíthet. Így ez is egy viszonylag alacsony kockázatú hiteltípus a bank részéről.

Bármilyen hitel típus is kerül kiválasztásra, nagyon fontos, hogy a biztosítékoknak és a szerződésben szereplő feltételeknek alaposan utánajárjunk! Legyen ez az egyik legfontosabb szempont, amikor két hitel közül választunk, hiszen nem fizetés esetén nagy érték eshet ki a kezünk közül!

hirdetés