Fannycska999 profilja

Halsey a legkülönlegesebb kedvenceim közé tartozik: úgy váltam nagy rajongójává, hogy szinte észre sem vettem. Talán ezért nem írtam még róla véleményt, holott jó pár éve követem már a munkásságát.
2015-ben, nem sokkal a Badlands megjelenése után jött velem szembe Tumblrön egy idézet a Coming Down című dalából. Már az a pár sor is megfogott, hát még maga a zene! Mai napig az egyik kedvencem tőle, és valahányszor hallom, mindig látom magam előtt a kis tizenöt éves énemet, ahogy ül az ablakban, nézi a naplementét, hallgatja azt a számot (és közben egy kicsit azt képzeli, hogy egy videoklipben van). Utána sorra hallgattam Halsey dalait, és a következő egy évben tulajdonképpen ezek voltak az életem háttérzenéi. Közben viszont az énekesnőről alig tudtam valamit, szinte csak angolul találtam cikkeket, képeket is alig. Egy idő után nem is nagyon kerestem rá, csak a Youtube-ot lestem, mikor kerül fel tőle valami újdonság. Egyébként is megszoktam, hogy sok olyan előadót hallgatok, akikről még a rokonléleknek tartott barátaim sem hallottak soha... szóval ezek után kicsit meglepett, hogy mire eljött a gimnázium vége, már minden lányosztálytársam ismerte Halsey zenéjét, az utolsó osztálykiránduláson egy csomó dalát lejátszottuk. Innentől kezdtem csak igazán figyelni rá, mint hírességre (addig képről meg sem ismertem volna XD).
Igazán nagy kedvencemmé, kicsit talán példaképemmé pedig még ennél is később vált: már egyetemista voltam, mikor megjelent a Nightmare című dala, aminek az akkori élethelyzetemben minden sorát át tudtam érezni, és nem is tudtam, hogy sírjak rajta vagy ugráljak és énekeljem. Talán egy picit ez ösztönzött arra, hogy azon a nyáron rövidebbre vágassam a hajam, mint korábban bármikor :D Szóval azt hiszem, az volt az a pont, hogy felismertem, mekkora hatással van rám ez a nő már évek óta, milyen sok emlékem van ami valahogy összeforr egy-egy szerzeményével. Ekkor már rengeteg cikket és infót megtaláltam róla, nem úgy mint pár évvel korábban, a közösségi médiájának is több figyelmet szenteltem, és kicsit jobban megismertem őt. Ugyan nem minden tettével és megnyilvánulásával tudok egyetérteni, de mindent összevetve egy nagyon szimpatikus, jólelkű, sokszínű és elképesztően tehetséges művésznek tartom. Véleményem szerint kiemelkedik a felkapott popsztárok közül az egyéniségével. Nemhogy két egyforma albuma, két egyforma dala sincs. Csodálom a kreativitását nemcsak zenei téren (a rajzai, festményei, sminkje, öltözékei is lenyűgözőek). Úgy érzem, kinőttem már abból, hogy istenítsek sztárokat, nincsenek már konkrét példaképeim, Halsey munkássága és személyisége viszont tagadhatatlanul inspirál, és sokat segít a mindennapok túlélésében. Az pedig még különlegesebbé teszi őt a szememben, hogy "ismertem őt mikor még nem volt menő", figyelhettem, hogyan vált feltörekvő indie zenészből közismert popcsillaggá, anélkül, hogy eladta volna magát, sőt azt hiszem igazából csak még jobban megvalósítja önmagát. Büszke vagyok rá ezért a fejlődésért, és remélem még sokáig a pályán marad, szükségünk van rá. És itt most befejezem az áradozást, mert hiába szaporítom a szót, akkor sem tudom igazán leírni, milyen jelentősége van a zenéjének számomra :')

Sokáig hidegen hagytak a Marvel-filmnek, tizenkettedikes koromban a Thor volt az első, amit végignéztem. Eredetileg Natalie Portman miatt szavaztam bizalmat a filmnek, de aztán szinte azonnal beleszerettem Tomba, és onnantól nem volt megállás. Loki az egyik legnagyobb kedvencemmé vált minden filmes karakter közül, Tom pedig minden filmjével csak még közelebb került a szívemhez. Örültem, hogy az Éjfélkor Párizsban c. filmben is szerepet kapott, alapból fantasztikus az a film, hát még így, hogy Tom alakította F. Scott Fitzgeraldot. A Bíborhegy, bármilyen morbid is, de lenyűgözött engem az atmoszférájával, ott is nagyon szerettem a karakterét. A Halhatatlan szeretőkben aranyos volt, bár maga a film nem lett az igazi.
Egy időben nagyon sok interjút megnéztem Tommal, nem is csoda, hogy olyan nagyon szerelmes voltam belé. Imádnivaló és nagyon tehetséges színész :)

Imádom ezt a nőt! Az 500 nap nyárban figyeltem fel rá, ami azóta az egyik kedvenc filmemmé vált. Aztán a tévében láttam pár részt az Új csajból, itt aztán pláne belopta magát a szívembe; az egész sorozatot végignéztem, nagy kedvencem lett, különösen Jess karaktere miatt. Más szerepben (egyelőre) nem láttam, de a tény, hogy két ilyen különböző karaktert (Summer és Jess) hitelesen alakított, engem meggyőzött a tehetségét illetően.

Courtney sokáig nem érdekelt, csak úgy tartottam számon, mint a nagyszerű Kurt Cobain felesége. Tudtam róla, hogy énekesnő, de ilyen téren sem érdekelt. Aztán egy unalmas órámban meghallgattam a Live Through This albumot, és nagyon megtetszett. Courtney - nak nagyon jó hangja van, és a dalai is jók. Nem tetszett, hogy olyan sokáig drogozott és botrányozott, azért viszont nagyon megkedveltem, ahogy összeszedte magát. Azt hiszem, Kurt elvesztése őt viselte meg a legjobban, és az eszem megáll, amikor valaki azzal jön, hogy biztos Courtney ölte/ölette meg. Erősen kétlem, hogy így lett volna, és valószínűleg már nem fogjuk megtudni, ha mégis. És miért kéne valakit olyasmiért utálni, amit valószínűleg meg sem tett? Sajnáltam, hogy olyan rosszban volt Frances - szel, de örülök, hogy már rendben vannak köztük a dolgok.

Eddig még csak a Trónok harcában láttam őt, ott viszont meggyőzött az alakítása. Igaz, sokáig nem szenteltem különösebb figyelmet a karakterének, de minél jobban kiforrta magát Jon, annál inkább a szívemhez nőtt. Kit - sok más sorozatbeli kollégájához hasonlóan - meggyőző alakítást nyújt, nagyon tehetségesnek tartom. És imádom a vele készült interjúkat nézni, mindig szórakoztató :)

Általános iskolás korom egyik nagy kedvence. Alsós voltam még, mikor piacra dobta a The Fame-et, amit sokakkal ellentétben nagyon komáltam akkoriban. Onnantól kezdve szerettem kb mindent, amit csinál, de egy idő után kinőttem belőle, az Artpop című albumával pedig nem tudtam megbarátkozni. Mikor megjelent a Joanne, a Perfect Illusionnel visszalopta magát a szívembe (meg egyébként sem lett egy rossz album), és ezért megint előszedtem néhány régi kedvencemet tőle (mondjuk a Poker Face valahogy már nincs rám akkora hatással, de azért volt más is, amit szerettem..).

Még általánosban lettem nagy rajongója a The Pretty Reckless-nek, bálványoztam Taylort a merészsége és a stílusa miatt. Noha most már túl vagyok azon a ponton, mikor a pandasminkjét majmoltam, nem tagadom, hogy valódi egyéniség külsőre és belsőre is. Stílusos és szép, jó hanggal megáldva. A The Pretty Reckless számait mai napig imádom hallgatni, van, ami kicsit elérzékenyít, és van, ami annyira felpörget, hogy képes lennék még az utcán is együtt énekelni a szöveget Taylorral, mikor fülessel a fülemben megyek hazafelé.

Ez a nő hát úristen. Szerintem napjaink egyik legnagyobb rocksztárja. A hangja állati, nagyon tehetséges, stílusos, és egyébkéntis egy inspiráló személyiség (főleg női szemmel nézve). A blogját is szeretem olvasgatni időnként, okosakat ír. A Halestorm-ot a The Strange Case Of.. album idején szerettem meg még kisleánykoromban, és már kezdtem kinőni belőlük, mikor megjelentek az Into the Wild Life számai, és az imádatom újra fellángolt. Imádom, mennyi energia van a dalaikban, de az érzelmesebbeket is szeretem (pl. amikor Amy Lee - vel énekelték együtt a Break In - t... az semmihez sem volt fogható, a legszebb duett, amit valaha hallottam).

Most látom csak, hogy még nem írtam róla véleményt, és ez a hajnali óra nyilván tökéletes arra, hogy ezt pótoljam. Gerard-ot, ahogy a legtöbben, én is a My Chemical Romance frontembereként ismertem és szerettem meg, egészen pontosan az I Don't Love You című számmal, amit azóta már rongyosra hallgattam. Hosszú folyamat volt, amíg igazán megszerettem őket, de mostanra már rengeteg dalukat ismerem/szeretem; számomra különösen a Demolition Lovers és a The World Is Ugly különlegesek, de egyébként még sorolhatnám. Gerard különleges ember, igazi művész - személyiségét és tehetségét tekintve is.

Az utóbbi évben nagyon megszerettem az All Time Low-t és ezzel együtt Alexet is. Nagyon tehetséges zenésznek tartom, és nem mellesleg imádnivaló ember. Magával a bandával pont szilveszterkor "ismerkedtünk meg", egyik barátnőm mutatta valamikor hajnalban xd Másnap rögtön letöltöttem egy csomó számukat, mert azonnal megfogott a hangzásuk. Eleinte csak a lazább, vidámabb dalaikat hallgattam, később viszont ráleltem a Therapy c. számra; akkor szerettem csak meg őket igazán. A Remembering Sunday-nek pedig mindig is különleges helye lesz a szívemben ♥.

Szívem egyik csücske ez a nő. Mint a legtöbben, én is a Trónok harcában figyeltem fel rá, és már a legelejétől megfogott. Daenerys a kedvenc szereplőm minden szempontból, szinte már felnézek rá, Emilia pedig nagyszerűen alakítja. Ezen kívül a Mielőtt megismertelek c. filmben láttam, amivel ismét sikerült magát belopnia a szívembe. Nemcsak színésznőként, de mint embert is nagyon megszerettem őt. Több vele készült interjút is olvastam/néztem, és imádtam. A gondolkodásmódja, a személyisége és a humora miatt lett nagy kedvencem.

Sokáig csak hírből ismertem a The Cure-t, nem tudott megfogni a zenéjük; azt hiszem, fel kellett kicsit nőnöm hozzájuk. Nyár elején hallottam meg a Lullaby című dalukat a tévében, és ezt már azonnal megszerettem, az egyik kedvenc dalom lett. Ezután egyre többet hallgattam a zenéjüket, és mára már imádom, mind a szövegeiket, mind a hangzásukat.
Robert egy nem mindennapi ember, fantasztikus és tehetséges zenész, tényleg egy ikon.

Lynn a kedvenc énekesnőim egyike. Valamikor 2016 elején kezdtem ismerkedni a PVRIS zenéjével, és nyárra az egyik kedvenc bandámmá nőtték ki magukat. Könnyed, de mégis ütős a hangzásuk, a szövegeik is jók, és a kicsit sötétebb stílusuk miatt is nagyon kedvemre valók. Lynn-t különösen megszerettem, igazi egyéniség csodás hanggal és stílussal.

Ez a pasi csodálatos. Imádom a hangját, nem tudom megunni. Hosszú évekig barátkoztam vele, de az utóbbi hónapokban teljesen ráfüggtem, mostanában rengeteget hallgattam SOAD-ot. Tartalmas és zúzós dalaik vannak; Serj pedig nagyon tehetséges énekes, de mint embert is nagyon tisztelem.

Éveken át semleges volt nekem, aztán idén nyáron akarva - akaratlan belefutottam egy csomó filmjébe - Rómának szeretettel, Vicky Cristina Barcelona, Betépve, stb -, és igazán megszerettem. Tehetséges és gyönyörű színésznő, és az akcentusa is nagyon aranyos :)

Egyik kedvenc finnem :) Jó hangja van és egyébként is olyan aranyos pasi. Nagyon szeretem a The Rasmus dalait, a Dead Letters című albumuk meg is van, már vagy ezerszer végighallgattam. Még a Black Roses-t szeretném beszerezni, és nagyjából teljes is lesz az életem.

Kb. tavaly nyáron keltették fel a figyelmemet a filmjei, és azóta igyekszek minél többet megnézni közülük, mert egytől egyig zseniálisak. Ez az ember nagyon érti a dolgát. A filmjei (már amelyik) egyszerre sokat mondóak és szórakoztatóak; van ami pedig csak simán vicces. Legjobban a Kairó bíbor rózsáját szeretem, meg persze az Annie Hallt, az örök klasszikust.

Az It Never Ends volt az első BMTH dal, amit hallottam, és hiába volt szerelem első hallásra, hamar elfelejtettem. Pár hónappal később jutottak csak újra eszembe, amikor ráakadtam a Can You Feel My Heart című számra, amibe szintén elsőre beleszerettem (leginkább a szövege miatt), és azzal a lendülettel végighallgattam az egész Sempiternal albumot, ami rögtön kedvenc lett, azon kívül még a There Is a Hell, Believe Me I've Seen It albumuk tetszett meg nagyon. A That's The Spirit merőben eltér az elődeitől, teljesen megváltozott az együttes, hogy jó vagy rossz irányba, azt ne firtassuk. Én elég nyitott vagyok zenei téren, úgyhogy az új albummal is egész könnyen összebarátkoztam. Amit igazán szeretek a BMTH - ban, azok a dalszövegeik, ilyen téren mindig le tudnak nyűgözni engem; ezért is olyan nagy kedvenceim.

Hosszú folyamat volt, ameddik megszerettem a Placebo - t, bár már elsőre megtetszett a zenéjük. A Bright Lights volt az első szám, amit hallottam tőlük, még évekkel ezelőtt, és sokáig ennyi elég is volt nekem. Valamikor 2013 - ban kezdtem jobban ismerkedni a számaikkal, és kb. 2 év alatt nőttek igazán a szívemhez. A dalaiknak sokáig nem volt olyan igazi jelentősége számomra, nem tudtam hozzájuk személyes élményeket, érzéseket kötni, épp ezért volt, hogy sokáig nem álltak hozzám igazán közel. Az elmúlt év során viszont egyre több számukkal tudtam azonosulni, és így egyre különlegesebbek számomra.
Úgy gondolom, Brian egy különleges ember, és nagyon tehetségesnek tartom mint dalszövegírót és zenészt.

Nagy szerelmeim egyike. Imádom a hangját, a 30 Seconds To Mars a kedvenc bandáim egyike. Színészként is nagyon tehetségesnek tartom, eredetileg így ismertem meg - a Rekviem egy álomért-ban láttam először pár éve. Jól alakított abban a filmben, ráadásul rögtön megtetszett. Mint embert is nagyon megszerettem, a személyiségét és a stílusát is. Egyedi, sokoldalú, és még helyes is... és mintha nem öregedne O.O