Szia kedves idegen/ismerős/unikornis, aminek szeretnéd hívatni magadat! Gondolom nem véletlenül vagy itt, a sors is azt akarta hogy ennek a "túl - sok - mindenért - rajongó" lánynak a profilját olvasd. Hát ne hívd magadra a karmát, és olvass tovább! :)
Szóval. Az első, tizenpár év ideje történt szülinapomra a szüleim a Lili nevet adták ajándékként, amitől nem vagyok úgy hasraesve de anyu azt mondta hogy ezt kell használom. Ez van.
Szerintem nem én vagyok az egyetlen tinédzser, aki azt mondja, hogy zene nélkül nem funkcionálna. Ez totálisan így van. Fél éve találtam rá egy zenei műfajra, a koreai-popra. (ezután az irományomban ez csak k-pop-ként fog szerepelni) A k-pop által nagyon sok fantasztikus dolgot éltem át, mégpedig azt is, hogy elmondthatom, hogy egy büszke rajongója vagyok a magukat BTSnek hívó, hét darab bolond, angyali srácnak. De persze van még néhány csapat (EXO,GOT7, Madtown, rátok nézek) akik elérték hogy hajnali egykor, a Tumblr-ön lógva némán sikítozzak. Ohhh, a fangirl élet.
Amúgy jah, a Tumblr szerves részét képezi a napjaimnak, például onnan szedem az összes képet, amik foglalják a helyet a telefonomon. Meg ilyesmik.
Imádom sorozatok nézésével halasztani a tanulnivalót, eddig a Boys Over Flowers és a Teen Wolf volt az a két sorozat amik miatt meg akartam ütni valakit a kedvenceim. :)
A k-poppon és a sorozatokon kívül még van pár dolog amik színesítik az életem. Például anyuci és apuci akikkel tudok mindennap veszekedni, meg persze a két testvérem, de ők túl messze laknak ahhoz, és a barátaim, akik nélkül rég el lennék veszve.
Hát igen, a te helyedben én is erős elgondolkoznék azon, hogy jobb lett volna szembenézni a karmáddal, mintsem eleget tenni a sorsod akaratának, és elolvasi a bemutatkozásom, de azért köszi, hogy benéztél!!
Legyen olyan napod amit megérdemelsz! (ha késő este olvasod ezt, légyszíves menj aludni, és légy kipihent holnap)
