Crona99 profilja
- Statisztika
- 1918 hozzászólást írt
- 0 témát indított
- 111 véleményt írt
- 0 cikket írt
- 42 barátja van
- 60 szavazatot kapott
- Csatlakozott
- 2013. július 04.
- Csoport
- Tag
- Titulus
- ♥Secret Diamond♥
- Születési idő
- 1999. október 07.
- Lakhely
- Bács - Kiskun megye
- Párkapcsolat
- foglalt vagyok
- Foglalkozás
- tanulok
- Twitterem
- - nem publikus -
- Kedvenc sztárjaim
different but isn't dangerous
Utoljára aktív: 2023.02.04. 18:06Státusz módosítva: 2019.01.05. 14:02
Vélemények
Evan-t elsőnek az Amerikai Horror Sztori első évadában láttam, és már akkor a Chris Pine első meglátásához hasonló érzésben volt részem. Rögtön megfogott, nem is gondoltam volna, hogy van még színész, aki elbűvölhet. De ő csak jött, és nekem bumm, legyőzött. Nagyon tetszett a Horror Sztori első évadában alakított halott, kissé elmebajos(kissé..inkább eléggé) srác szerepe, de a második évad Kit Walker-e is szemet gyönyörködtető volt. Akkor a harmadik évad Frankensteinjéről már szót sem ejtek. :D Evan igazán bele tudja magát adni azokba a szerepekbe, amit kap, ő igazi átéléssel csinálja azt, amit. Minden tisztelem az övé, remélem, fogok még vele "találkozni" a jövőben valami jó kis vígjátéknál, ahol a megnemértett, kissé eszement tinédzser fiút fogja alakítani. Mert kell egy ilyen is az annyi nagyon komoly szerep után. :)
Úgy gondolom, szót ejtek az Emmáról való kapcsolatáról. Én sosem kedveltem azt a lányt, de az orrbetörős eset után kissé megingott a bizalmam affelé, hogy Evan-nek jó-e ez így. Mikor szakítottak, nem titkolom, örültem. Azért is, mert így egy ultrajó csávó szingli, és azért is, mert talán így jobb lesz Evannek. Hátha talál egy lányt, aki nem veri meg.
Még elszeretném azt is mondani, hogy azok a nagy barna szemek ígyis-úgyis megbabonázzák az embert, ne küzdjünk ellene. :3 Összefoglalva, Evan egy nagyon jó srác, és én csak drukkolni tudok neki, hogy az álmai sikerüljenek.
Úgy gondolom, szót ejtek az Emmáról való kapcsolatáról. Én sosem kedveltem azt a lányt, de az orrbetörős eset után kissé megingott a bizalmam affelé, hogy Evan-nek jó-e ez így. Mikor szakítottak, nem titkolom, örültem. Azért is, mert így egy ultrajó csávó szingli, és azért is, mert talán így jobb lesz Evannek. Hátha talál egy lányt, aki nem veri meg.
Még elszeretném azt is mondani, hogy azok a nagy barna szemek ígyis-úgyis megbabonázzák az embert, ne küzdjünk ellene. :3 Összefoglalva, Evan egy nagyon jó srác, és én csak drukkolni tudok neki, hogy az álmai sikerüljenek.
Nem is tudom hol kezdjem, hogy biztosan el tudjam mesélni azt, mit jelent nekem ez az egyszerű színész. Talán ott, hogy édesapám nagyon szereti a Star Wars-t és a Star Trek-et(összefoglalva az űrben játszódó történeteket). Gyakorlatilag már kényszerített arra, hogy nézzek bele abba a buta filmbe(Star Trek/2009.) Mondom na jó, legyen, csak hagyj békén. És akkor történt valami, amit addig nem igen tapasztaltam. Mikor megláttam őt, teljesen megbabonázott, és megszűnt minden más gondolatom. Csak rá gondoltam és arra, hogy mégis ki lehet ez a srác. Természetesen kis idő múltán kiderítettem, és a rajongója lettem. Azóta boldogan követem az útját, a Star Trek - Into Darkness kiadásakor is csak arra tudtam gondolni. Szóval, ez az ember egy rettentően tehetséges színész, és én gyakorlatilag a lába előtt heverek(hát igen, azt nem szabad kifelejteni, hogy eszméletlen jó pasi). Csak annyit tudok mondani, hogy remélem, a jövőben is ugyan ezt fogja nyújtani, ha nem többet. Hajrá Chris, én hiszek benned.!
Cobie egy nagyon jó színésznő, teljesen jól eltudja játszani a szerepét az Így jártam anyátokban. Habár, most csak az a kérdés, hogy a valóságban is ilyen nő, vagy tényleg ilyen zseniális színész. Mert ha tényleg ilyen nő, akkor egyáltalán nem szimpatikus nekem. Gyűlölöm Robint, fu, herótom van tőle. És, hogy őszinte legyek, maga Cobie sem szimpatikus.
Junior már nagyon régóta benne van a zenei iparban, ezért nagy elismerés jár neki. A zenéje egyedi és máséhoz nem hasonlítható. Igazi mulatós, de az olyan is meghallgatja, aki nem szereti az ilyen fajtát. :) Vannak eléggé mulatós, és vannak eléggé pop daljai is. Néha ilyen, néha olyan, és ettől lesz ő olyan egyedi. Nagyon tisztelem, és szerintem mindenkinek ezt kéne. Büszke vagyok arra, hogy ő is magyar, akárcsak én. Nagy kincse Ő az országunknak, és ezt mindenkinek be kéne látnia.
Seungho az én örök leaderem. ♥ Hogy őszinte legyek, elsőnek egyáltalán nem volt szimpatikus, és eléggé csúnyácskának találtam. x'D De később egyre jobban megszerettem őt, de sajnos Mblaq korszakom végén kezdett úgy igazán érdekelni. Most vagyok abban az időtájban, hogy visszanézek a bandák felé, és ezzel együtt ő felé is. Idő közben az egyik leghelyesebb srác lett a szememben, egyszerűen kifejezhetetlen a helyessége. *-* Ő azon pár idol közül való, aki zongorázik. És köztudott, hogy a kedvenc hangszerem a zongora. Egyszerűen gyönyörű a hangszer, és még ha ő játszik rajta...Sírásra késztet :'( :)) Tehát összefoglalva : Seungho idő alatt nagyon fontos lett nekem, és tisztelem őt. Szeretném, ha az Mblaq még sokáig működne az ő vezetésével. Hwaiting Oppa! :)
Drága Yohio. :3 Bevallom, ő is változást hozott az életembe. Elsőnek egyáltalán nem volt szimpatikus a kinézete, ő maga, nekem túlspilázottnak tűnt. De mikor meghallottam a Heartbreak Hotel-t, nagyot dobbant a szívem. Ilyen különleges hang kincset jelent. Ennyire érdekes hangszínre vágytam én. Tökéletes. Nem kellett sok idő, és megszerettem ezt a srácot. Nálam az semennyire sem játszik szerepet, hogy svéd, meg Japánban is promotizál. Én csak innen, lentről tekintek fel rá. Egyedül megtanulta a japán nyelvet, amiért nagy taps illeti. Egyszerűen példaképszerű ez az ember. Megemelem a kalapom előtte. És még ehhez az is hozzájárul, hogy milyen fiatal. Ilyen fiatalon mennyi mindent elért már. Ilyenért kell rajongani, nem olyanokért akik hogy is mondjam...
Josh-t csak színészként ismerem, de úgy nagyon. Egy nagyon okos színész ő, tudja, hogyan játssza el az ügyetlen Ted Mosbyt, akinek általában nem jön össze semmi. Teljesen magával ragad a játéka, tényleg elhiszed, hogy ő az az ember. Nagy tapsot érdemel, hisz amelyik karaktert megformálja, azt nagyon sokan szeretik és becsülik.
Ő a szótlanok szótlana. :) Nagyon keveset beszél, sőt, ha nem muszáj, inkább csöndben marad. De elkell fogadni, hisz ez Ő. Ezzel a szótlanságával lopta be magát a szívembe. Annyit nevet és nevet a többiekkel, ő is hülyül, egyáltalán nem merev! Mégis, ha lehet, ő kimarad a középpontból. Ezért is csodálom annyira. Neki nincs szüksége a rivaldafényre, csak zenélni akar, és ezt is teszi. A játéka pedig. Ő is néha hibázik, ő is néha félreüt. De ettől lesz egyedi és igazi. Látszik, hogy beleéli magát a zenébe, hogy mikor játszik nem ezen a földön van. Ezért én egy nagy hajrát mondok neki, és remélem, nem hagyja abba a zenélést sohasem. :)
Jun. *-* Az az ember, aki a külsejével már rögtön megfogott. Nem, nem arra értem, hogy helyes. (De persze az) Jun olyan arcberendezéssel rendelkezik, amelynek nincsen párja ebben a világegyetemben. Komoly, nagyon komoly, és ezzel az ember szemének kincs. De, hogy miéer is ilyen jó az ő kinézete? Az ember így, komolynak látja elsőnek. Majd meglátja nevetni, a farkasfogai kivillannak, és legyél akárki, te sem hitted volna, hogy Jun valójában egy kedves, humorizáló ember. :) Bevallom, én a szólógitárt jobban szeretem mint a basszust, egyszerűen nem tudom elviselni, ahogy pengetik. És az akusztikus gitár hozzám közelebb áll mint az elektromos. Sőt, az elektromost nem is szeretem. A gitár egy gyönyörű hangszer, de csak akkor, ha akusztikus. Jun játéka minden hangszeren jó, de akusztikuson ő is több érzelmet tud átadni. Mert itt nem arról van szó hányszor üti mellé a hangokat. Nem, egyáltalán nem. Itt arról van szó, hogy mennyire próbálja jól csinálni azt, amit csinál. És ettől lesz neki érzéke a zenéhez. Ettől lesz az, aki. Én azt mondom, hogy Jun játéka sosem lesz tökéletes, mindig hibázni fog. De ettől lesz ő egyedi, és jobb a megrögzött előadóknál. Kell a hiba, kell ő, kell az ember. Mert enélkül zene nincs. Jun egy nagyon jó előadó, mert önmagát adja. :)
Bruno egy nagyon érdekes és furcsa ember. Mikor az ember ránéz, mikor belenéz a szemeibe annyi dolgot lát és érez. Mikor meghallja a hangját, hiába nem érti a szövegét, átérzi a dal lényegét. Bruno egy ilyen ember. Furcsa, de érdekes. Tökéletesen megold minden egyenletet a személyiségével, igazán szórakoztató ember. Bár bevallom, engem igazság szerint csak a k-pop érdekel, mégis mikor ezt a srácot meghallom, olyan érzésem van, hogy mindig őt akartam hallgatni. Már egy ideje nyitottabb vagyok zenék terén, így lett az, hogy Beast Yoseobja mellé felkerült Led Apple Hanbyulja, megismertem az Exo-t, és a SuJu-t. És így történt az is, hogy érdeklődni kezdtem a One Republic és Bruno Mars felé. Hanbyul, az egyik Led Apple tag, nagyon szereti Brunot, és ezért jó pár számot dolgozott már fel tőle. Ezért énis megismertem Bruno zenei világát egy kicsit jobban, és a végén megszerettem. És most így állunk. Feltörekvő Hooligan vagyok. :) De szeretnék teljes vérű Bruno fan lenni, és azt hiszem, ez megis fog történni. :)
KwangYeon valami olyan helyes és szexi pasi, hogy hihetetlen. *-* A Led Apple az egyik kedvenc bandám, a CN Blue mellett ők olyan banda, ahol nemcsak énekesek vannak. Ő olyan gitáros, aki megfogja az ember szemét. Egyszerűen imádom a játékát, de úgy a basszusgitárért nem vagyok annyira oda. :D Azt nem szeretem, ahogy pengeti >< De nagyon ügyes kis fiúcska, és szeretem azt a fényképezködős személyiségét. :))
Kyumin a legnagyobb retardáltként ismeretes. :D Imádom a hangját, és magát a srácot. :3 Bár első időben bevallom, egyáltalán nem volt szimpatikus. Olyan merevnek tűnt nekem >< Mikor énekelt, meg akármit csinált olyan érzelemmentesnek tűnt. De később egyre jobban szimpatikus lett, és egy idő után rájöttem, hogy egy elmebeteg. x'D Nem véleltenül került be a Led Apple-be, nem érzelemmentes, hanem ő így érzi át a zenét. Egy igazi elmebeteg fiúcska, de imádom. :3
Hanbyul az, aki a meglepetést hozta a mostani, megszokott életembe. Szépen elvoltam, Yoseoboztam, BEAST-eztem, mikor Rá és a Led Apple-re rátaláltam. Mikor megláttam Őket, csak ennyit mondtam : -Kik vagytok Ti?
Hanbyulnak pedig: -Ki vagy Te, te srác?
Rögtön megtetszettek, és amit tudtam, kiderítettem Róluk. Még nem vagyok akkor Leda mint Beauty, de már fontos számomra a banda és a tagjai. Hanbyul pedig. Soha az életben nem számítottam volna rá, hogy egyszer úgy gondolok rá, mint ultimate biasra. A hangja és a személyisége már legelőször elragadott. Szeretem én a srácaimat, meg minden, de Hanbyul az egyetlen koreai, aki olyan jól tudja mozgatni a csipőjét, hogy elmehetne már hastáncosnak vagy én nem tudom. x'D
Ez a hang, mely őt birtokolja. Ez a hang senkiéhez se fogható. Ez a hang maga Hanbyul, és Hanbyul maga az, amire szükségem van.
A tánca...Amit eddig láttam, azt mutatja, hogy kipróbálhatná magát úgy igazán, és én nagyon kíváncsi lennék arra, hogy az én Hanbyulom hogyan táncolja el az MBLAQ - Smoky Girlt, vagy a Nu'est - Facet, vagy akármi mást. :)
Ő nála is úgy van, hogy akármilyen dalt, akármilyen műfajban el tud énekelni, és ezért neki is, és minden ilyen előadóművésznek nagy tiszteletem.!
Hanbyulnak pedig: -Ki vagy Te, te srác?
Rögtön megtetszettek, és amit tudtam, kiderítettem Róluk. Még nem vagyok akkor Leda mint Beauty, de már fontos számomra a banda és a tagjai. Hanbyul pedig. Soha az életben nem számítottam volna rá, hogy egyszer úgy gondolok rá, mint ultimate biasra. A hangja és a személyisége már legelőször elragadott. Szeretem én a srácaimat, meg minden, de Hanbyul az egyetlen koreai, aki olyan jól tudja mozgatni a csipőjét, hogy elmehetne már hastáncosnak vagy én nem tudom. x'D
Ez a hang, mely őt birtokolja. Ez a hang senkiéhez se fogható. Ez a hang maga Hanbyul, és Hanbyul maga az, amire szükségem van.
A tánca...Amit eddig láttam, azt mutatja, hogy kipróbálhatná magát úgy igazán, és én nagyon kíváncsi lennék arra, hogy az én Hanbyulom hogyan táncolja el az MBLAQ - Smoky Girlt, vagy a Nu'est - Facet, vagy akármi mást. :)
Ő nála is úgy van, hogy akármilyen dalt, akármilyen műfajban el tud énekelni, és ezért neki is, és minden ilyen előadóművésznek nagy tiszteletem.!
Az egyik olyan ember, akit mérhetetlenül tisztelek. Énis szeretek írni, alkotni, de az Ő tehetségéhez én fel sem érek! Amolyan példaképként szolgál nekem, hiszen Ő egy zseni! Harry Potter és története már kúltúránk részéve vált, nincs olyan ember, aki még nem hallottam volna a varázslófiú nevét.
Katy...Soha nem volt a kedvencem, és nem is lesz. Van egy jó pár száma, el kell ismerni, de aztán nálam meg is áll itt a kerék. Nem igazán szimpatikus mint ember, olyan...Olyan nem tudom. Csak annyit tudok, hogy nem barátkoznék vele. A hangja is csak elmegy, viszont előadóművésznek nem mondom, hogy selejt. Elég ügyes, a Roar is nagyon tarolt még apukám köreiben is.
Márk...Hogy is mondjam. Én soha sem néztem a Barátok Köztöt, akkor is, meg most is szennynek tartom. Viszont Márk egy igazán szemet megfogó személyiség. Ügyes kis színész, de nem a legjobb. Még sokat kell tanulnia. De én szurkolok neki.! :) Az éneklés pedig. Tetszik a hangja, és folyamatosan egyre jobb és jobb. Szerintem végzetes hiba, hogy kilépett az X-Factorból. Mert igen, ő a műsor nélkül is Bozsek Márk, de akkor is, ez az élet. És ha az életben boldogok akarunk lenni néha, sőt, sokszor önzőnek kell lennünk. Ő nem volt az.
Mit is mondhatnék még...Hajrá Márk, menni fog ez.! :)
Mit is mondhatnék még...Hajrá Márk, menni fog ez.! :)
Tünde az egyik legszemetszúróbb, legutáltabb "híres" ember az életemben. Értem én, a múltja miatt ne ítéljük el, de akkor is. Nálam ez soha sem volt elfogadható, és nem látszik rajta, hogy egy kicsit is bánná. Az arca csúnya, a szemei kiéltek. Egyszer még talán megvolt, de mára már elveszett a tűz a szeméből, még szikrái sem maradtak. És egy ilyen nem lehet énekesnő. Azzal, hogy belépett akkor ebbe a szakmába, elrontotta az életét. Nem, nekem nem a múltjával van bajom, hanem azzal, hogy nincs meg benne az a tűz ami egy sztárhoz meg kell legyen. Sajnálom, de ez van. És mint ember sem szimpatikus,
Yan Yo Seop...Az angyalhangú, 23 éves kisgyermek.
Emlékszem, hogyan kezdődött az egész kalandom a k-poppal és Ő vele. Csak keresgettem a neten...Míg nem : rátaláltam a Nu'est Face-ére. Innen kezdődött minden. Lassan megszerettem a bandát, és minden témám csak Róluk szólt. Ennek következtében egy nem k-popper osztálytársam megemlítete az MBLAQ-et. Rájuk kerestem. Megszerettem Őket. Imádtam Őket. Imádom Őket.
Utána pedig...Akkor még nem a legjobb barátnőm megemlített egy bandát. A nevük az volt : BEAST.
Megnéztem őket, a Breathe volt az én első számom Tőlük. Igazság szerint, akkor nista volt kedvem újabb bandával/bandákkal megismerkedni. Elsőnek gondolkodtam, azátn minden összeállt. Lassan megszerettem a BEAST-et, és vele együtt a srácokat. Az első biasom Gikwang volt a bandából. Szinte elkápráztatott a fiú, mindent tudni akartam Róla. De aztán telt az idő, minden változott. Én is változtam...Az érzéseim kavarogtak...Elkezdett igazán nőni...Ott volt az iskola...Minden...Néha elhagytam a műfajt, néha visszatértem. És egy nap... Azt hiszem, csak zenét akartam hallgatni. Benyomtam újra a Beast-et...És akkor fogott meg ez a gyerek. Akkor figyeltem föl rá igazán, akkor vettem észre, hogy ott van. Akkor figyeltem föl a többi tagra is, de Ő...Ő mindenkinél jobb volt, Ő mindenkinél többet adott nekem. Ő...Ő volt az, aki kellett nekem.
Még mindig tartott ekkor a G.O. örületem, így nem élvezhette az első helyet. Akkor és előtte végig úgy éreztem, az ultimate bias helyet G.O.-tól már nem lehet elvenni. Tévedtem.
Idővel egyre több BEAST dalt hallgattam, és egyre többet kutakodtam Yoseob után. G.O.-t és az MBLAQ-et pedig egyre jobban hanyagoltam. Míg nem...Az ultimate biasom a fiú lett. Szinte észre sem vettem a változást, de egy idő után szembetűnő volt nem csak nekem, hanem a mamámnak is, hogy mostanság csak Yoseobról beszélek. Így hát ténylegesen elismerhettem, tévedtem a gondolataimmal kapcsolatban. Nem G.O. volt az én nagy kedvencem, hanem ez a bolond. Persze, G.O. is örökre a szívem csücske marad, de Yoseob...Ő olyan furcsa.
Így őszintén szólva nehéz leírni mit érzek a fiú iránt. Most is össze-vissza kavarognak bennem a gondolatok, hogy ugyan mit írjak Róla...Rólam...
Annyi biztos, hogy mostmár nem fogok tévedni. Ő soha sem fog elmenni..
Yoseob az én angyalom. A hangja mint amikor a Nap felszökik az égre, és a lágy napsugarak a madarak hasát csikizik. Megnyugtató, lágy, és kedves. Ugyanakkor erőteljes. Gondolataim szerint Yoseobnak mindegy, hogy egy szomorú vagy boldog, gyors vagy lassú dalt kell énekelnie. Mindegyiket ugyan olyan jól adja elő, ugyan olyan átéléssel.
De persze az, hogy valakinek jó hangja van kicsit sem elég ahhoz, hogy valaki híres vagy szeretett ember legyen. Ahhoz személyiség, tűrőképesség és kitartás kell. Yoseobnak ez mind megvan. Ezért is, megérdemli, hogy az emberek szeressék és elfogadják. Mert más mint azok a műremekek a tévében? Más, mint az amerikai és angol díszpintyek? Mert képes így is boldogabb lenni mint néhány ember? Azért kell gyűlölni? Azért mert mikor megszületett kapott tehetséget? Emberek.!!! Mind tehetségesek vagyunk valamiben. Ő énekel, és ezért sikeres. Mert mert álmodni. Nektek is ezt kéne..!! Merni, próbálni, elesni, fölállni, újpróbálni, és végbevinni.! Ő ezt mind megtette. Mindet egytől egyig.
Ő egy más fiú, mint az átlag. Nem csak a külsőben, a belsőben is. És ezt el kell fogadni.
Ő a fényem az út végén. Vagy inkább Ő az, aki megfényesíti a sötét utamat, hogy kijussak az alagútból. Sok örömömet, könnyemet benne lelem, és mikor egész napjaim mennek arram hogy csak Ő vele foglalkozok, nem bánom. Nem, és soha nem is fogom. Nem bánom azt sem, hogy megimsertem a k-popot, nem bánom a bűneimet, nem bánok semmit. És főleg azt nem, hogy beleszerettem ebbe a fiúba.
Emlékszem, hogyan kezdődött az egész kalandom a k-poppal és Ő vele. Csak keresgettem a neten...Míg nem : rátaláltam a Nu'est Face-ére. Innen kezdődött minden. Lassan megszerettem a bandát, és minden témám csak Róluk szólt. Ennek következtében egy nem k-popper osztálytársam megemlítete az MBLAQ-et. Rájuk kerestem. Megszerettem Őket. Imádtam Őket. Imádom Őket.
Utána pedig...Akkor még nem a legjobb barátnőm megemlített egy bandát. A nevük az volt : BEAST.
Megnéztem őket, a Breathe volt az én első számom Tőlük. Igazság szerint, akkor nista volt kedvem újabb bandával/bandákkal megismerkedni. Elsőnek gondolkodtam, azátn minden összeállt. Lassan megszerettem a BEAST-et, és vele együtt a srácokat. Az első biasom Gikwang volt a bandából. Szinte elkápráztatott a fiú, mindent tudni akartam Róla. De aztán telt az idő, minden változott. Én is változtam...Az érzéseim kavarogtak...Elkezdett igazán nőni...Ott volt az iskola...Minden...Néha elhagytam a műfajt, néha visszatértem. És egy nap... Azt hiszem, csak zenét akartam hallgatni. Benyomtam újra a Beast-et...És akkor fogott meg ez a gyerek. Akkor figyeltem föl rá igazán, akkor vettem észre, hogy ott van. Akkor figyeltem föl a többi tagra is, de Ő...Ő mindenkinél jobb volt, Ő mindenkinél többet adott nekem. Ő...Ő volt az, aki kellett nekem.
Még mindig tartott ekkor a G.O. örületem, így nem élvezhette az első helyet. Akkor és előtte végig úgy éreztem, az ultimate bias helyet G.O.-tól már nem lehet elvenni. Tévedtem.
Idővel egyre több BEAST dalt hallgattam, és egyre többet kutakodtam Yoseob után. G.O.-t és az MBLAQ-et pedig egyre jobban hanyagoltam. Míg nem...Az ultimate biasom a fiú lett. Szinte észre sem vettem a változást, de egy idő után szembetűnő volt nem csak nekem, hanem a mamámnak is, hogy mostanság csak Yoseobról beszélek. Így hát ténylegesen elismerhettem, tévedtem a gondolataimmal kapcsolatban. Nem G.O. volt az én nagy kedvencem, hanem ez a bolond. Persze, G.O. is örökre a szívem csücske marad, de Yoseob...Ő olyan furcsa.
Így őszintén szólva nehéz leírni mit érzek a fiú iránt. Most is össze-vissza kavarognak bennem a gondolatok, hogy ugyan mit írjak Róla...Rólam...
Annyi biztos, hogy mostmár nem fogok tévedni. Ő soha sem fog elmenni..
Yoseob az én angyalom. A hangja mint amikor a Nap felszökik az égre, és a lágy napsugarak a madarak hasát csikizik. Megnyugtató, lágy, és kedves. Ugyanakkor erőteljes. Gondolataim szerint Yoseobnak mindegy, hogy egy szomorú vagy boldog, gyors vagy lassú dalt kell énekelnie. Mindegyiket ugyan olyan jól adja elő, ugyan olyan átéléssel.
De persze az, hogy valakinek jó hangja van kicsit sem elég ahhoz, hogy valaki híres vagy szeretett ember legyen. Ahhoz személyiség, tűrőképesség és kitartás kell. Yoseobnak ez mind megvan. Ezért is, megérdemli, hogy az emberek szeressék és elfogadják. Mert más mint azok a műremekek a tévében? Más, mint az amerikai és angol díszpintyek? Mert képes így is boldogabb lenni mint néhány ember? Azért kell gyűlölni? Azért mert mikor megszületett kapott tehetséget? Emberek.!!! Mind tehetségesek vagyunk valamiben. Ő énekel, és ezért sikeres. Mert mert álmodni. Nektek is ezt kéne..!! Merni, próbálni, elesni, fölállni, újpróbálni, és végbevinni.! Ő ezt mind megtette. Mindet egytől egyig.
Ő egy más fiú, mint az átlag. Nem csak a külsőben, a belsőben is. És ezt el kell fogadni.
Ő a fényem az út végén. Vagy inkább Ő az, aki megfényesíti a sötét utamat, hogy kijussak az alagútból. Sok örömömet, könnyemet benne lelem, és mikor egész napjaim mennek arram hogy csak Ő vele foglalkozok, nem bánom. Nem, és soha nem is fogom. Nem bánom azt sem, hogy megimsertem a k-popot, nem bánom a bűneimet, nem bánok semmit. És főleg azt nem, hogy beleszerettem ebbe a fiúba.
Hát öhm... Nathan soha sem volt a "nagy kedvencem", de nem is szúrt nekem soha szemet. Mivel a húgom nagy Nickelodeon és ICarly rajongó, ezért nekem is minden r**adt este azokat kell néznem...Jelzem, utálom az ICalryt. De egy valamit legalább adott nekem ez a rémes sorozat: Nathant. Ő egy édes, kedves, szeretetreméltó srácnak tűnik. Ártatlannak, tisztának. Ilyen srác ritkán van.! Az ICarlyban utáltam a szerepét, nem tetszett, hogy ez a Sam mindig basáskodott felette, néha már elképzeltem, ahogy bemegyek a sorozatba, és fölképelem a csajt. De a Carlyt is. Szörnyű...-.-
Nah de végülis ő egy kedves édes srác, és alig várom, hogy mégjobban megismerje a világ. :)
És ha mamár úgyis a szülinapja van, akkor Boldog Születésnapot Nathan.! :))
Nah de végülis ő egy kedves édes srác, és alig várom, hogy mégjobban megismerje a világ. :)
És ha mamár úgyis a szülinapja van, akkor Boldog Születésnapot Nathan.! :))
Nos, ez a srác olyan édes, de egyben kemény is, hogy nem tudom eldönteni, melyik oldalát szeretem jobban. Egy barátnőm ajánlotta, mondom minek, de mikor meghallottam a hangját, végem volt. a Senoritát imádom, arra nagyon tudok tááncolni. xD Mikor iskolában vagyunk, szegény csajok a falnak mennek. Nagy csönd és nyugalom, erre én hirtelen: SEXI SENORITA WONT YA COME PLAY AH!! Nos igen, nagyon tudom. :D xD De összefoglalóag, imádom a srácot, a hangját, a testét, a mindenét. *-* És a legjobb: csak egy évvel idősebb nálam. xDD