Starity

Fylia profilja

Fylia blue white white  
  • Csatlakozott
  • 2015. január 21.
  • Csoport
  • Tag
  • Titulus
  • cohan ஜ
  • Kedvenc sztárjaim
  • Lauren Cohan Halsey Tom Payne Christian Serratos

art is not what i create. what i create is chaos.

Fylia
Utoljára aktív: Ma, 20:06Státusz módosítva: 2017.05.28. 14:02

Bemutatkozás

     

Köszöntelek a profilomon, kedves idetévedt. Fogalmam sincsen, miért próbálkozom meg már vagy ezredjére az ilyesfajta bemutatkozások megírásával, hiszen egyértelmű, hogy tehetségtelen vagyok benne. Próbálom röviden összefoglalni elég kaotikus és kiszámíthatatlan személyiségemet, és úgy összességében önmagamat. A nevem lassan tizenöt éve Veronika, amit rengeteg emberrel ellentétben nem csak, hogy képes vagyok elviselni, de kimondottan szeretek is. Ráadásul a leírása teljes igaz rám, hiszen valóban passzol, hogy bármit kezdek el, az akadályok felbukkanásakor rögtön abbahagyom, és próbálok mindig újat alkotni (ami rengetegszer nem jön össze). Két legnagyobb félelmemnek (a pókokon kívül) a teljes egyedüllétet és a szeretteim elvesztését mondanám, és rettegek az ismeretlentől. Mindenhez és mindenkihez kötődök, aki egyszer közel kerül hozzám, és a végletekig képes vagyok kiállni mellettük, ennek fényében pedig egyértelműen kijelenthető, hogy ha valakit, akit szeretek, megpróbál valaki bántani, azt nem egy módon fogom megkínozni. Amit mindenképp fontos tudnod, ha egyszer azzal próbálkoznál, hogy megismerj, az az, hogy már majdhogynem büntetendően makacs és önfejű vagyok, és nem szeretek más véleménye alapján cselekedni. Természetesen, ha valaki tanácsol valamit, azt meghallgatom, de nem szeretném más gondolatai alapján alakítani az életemet. Ha bukok, hát bukok, de nem akarok más miatt nyerni. Továbbá, véleményem szerint egy elfogadó, és roppant toleráns ember is vagyok, ha valamiért mégis az tükröződik rólam, hogy nem kedvelek valakit, annak nyomós oka lehet (és ilyen elég sok van). Nem vagyok a híve annak, hogy valakit rögtön elítéljenek, anélkül, hogy megismerték volna. Szerintem mindenkinek fontos tudnia, hogy legyen akármilyen, ember, és nem valami vagy valaki, aminek vagy akinek mondják a többiek. Ha már itt tartunk, mindenképp elmondom, hogy látszódjak akármilyen magabiztosnak, nagyon sokszor nem vagyok az. Rettentően könnyen sértődöm meg, és mindent magamra veszek (annak ellenére, hogy mindig azt mondom, ez baromság), legyen az pozitív vagy negatív. Nagyon sokáig szenvedtem súlyos önbizalomhiányban, viszont ebből az állapotból két ember, és egy egész sorozat mentett ki; ha aktív vagy fórumon, vagy láttad már valamelyik korábbi bemutatkozásomat, pontosan tudod, kikről és melyik szériáról beszélek. Eltávolodva; kedvelek olvasni, de nem mondanám magamat olyasvalakinek, aki gyakran hódol ennek az elfoglaltságnak. Nem időhiány, egyszerűen csak lustaság. Szabadidőmet leginkább sorozat- és filmnézéssel, youtube-ozással, zenehallgatással, képszerkesztéssel, fényképezéssel és alvással töltöm (aludni jó, csitt). Ezekről a tevékenységekről még később szót ejtek.

 

Először is, következzenek a filmek és sorozatok. Bevallom, az utóbbi műveket jobban preferálom, viszont az első kategóriában is van jópár olyan alkotás, amely belopta magát a szívembe. Első és legnagyobb kedvencemnek mindenképpen a Star Wars-filmeket mondanám. Ezek azok, amelyek végigkísérték a gyerekkoromat, és amelyeket bármikor végigtudtam nézni egyhuzamban. Kedvencemnek egyiket sem tudnám mondani, hisz nem is akarom. Mindegyik, első másodperctől az utolsóig a személyiségem egy darabja, és ez - véleményem szerint - csodálatos érzés. Második hatalmas kedvencem a Harry Potter-sorozat, amelyet sokakkal ellentétben még egyszer sem olvastam könyvben, és ezt tartom életem egyik legnagyobb baklövésének. A filmek csodálatosak, mindegyikbe majdhogynem szerelmes vagyok, és ezek is, akárcsak csak az elsők, végigkísértek engem a gyerekkoromon. A harmadik, amit mindenképp szeretnék megemlíteni, az a Power Rangers. Sokak nincsenek megelégedve a filmmel, sőt, egyenesen gyengének tartják, de az én szívemhez roppant közel áll; egyrészt azért, mert a rengeteg sorozat, amely megelőzte ezt (legfőképp a Mystic Force), rettentően fontos részét képezték a gyerekkoromnak (tudom, ezt mindig elmondom lel), ezeken nőttem fel, és ezek az első sorozatok, amelyekre kivétel nélkül azt tudom mondani, hogy a kedvenceim. Ma is, ha meghallom a főcímdalokat, őrült módjára elkezdek ugrálni, és még mindig imádom az összeset. Éppen ezért a film is hatalmas szerelmem, és ezen semmi pénzért nem fogok változtatni

Következzenek akkor kedvenc sorozataim. Először mindenképp meg kell említenem azt a szériát, amely három éve, minden nap rádöbbent, hogy ki vagyok, hogy ki voltam, és még ki lehetek, ha harcolok; hogy muszáj küzdenem a céljaimért. Ennek köszönhetem a személyiségem majdhogynem teljes egészét, a színészek, a karakterek jelentenek számomra mindent, ők a második családom, egy menedék, ahová elvonulhatok, ha rosszul érzem magamat. Ez a sorozat pedig nem más, mint a The Walking Dead. Nem kell ismerned, hogy tudd, ez változtatta meg az életemet, és ennek köszönhetően vagyok ma az az ember, aki. Nem fogok most ódákat zengeni a sorozat minden egyes másodpercének tökéletességéről, a karakterekről, kiknek személyisége jelentősen befolyásolt engem, és a színészekről, akiknél jobb példaképeket aligha találna az ember, mert ez titeket nem érdekel. Legyen elég annyi, hogyha egyszer netalántán találkoznánk, akkor vegyél nekem twd-s cuccokat, és örök életemre boldog ember leszek.
A másik hatalmas kedvencem a The 100, avagy magyar (khm pocsék khm) címén A visszatérők. Ezt a sorozatot isten igazából fogalmam sincsen, mi okból kezdtem el, egyszerűen csak rákattintottam, és azóta sem bánom ezt a döntésemet. A második évadig nem mondtam igazán nagy favoritomnak a szériát, ám egy karakter teljesen megváltoztatta ezt. Róla - akárcsak további kedvenceimről - egy másik szekcióban fogok szót ejteni. Legyen elég annyi, hogy a mindennapjait el sem tudnám képzelni enélkül a fantasztikus sorozat nélkül, amelynek a történetébe egyenesen szerelmes vagyok, és amelynek elég volt kicsivel több, mint fél év, hogy teljesen magába bolondítson.
A harmadik sorozat, amelyet muszáj megemlítenem, az a The Big Bang Theory. Mostanában nem beszélek róla sokat, és nem is nézem rendszeresen a részeket, de nagyjából egy éve el sem tudtam képzelni az életemet nélküle. A sorozatban nem is a történet, és a karakterek fogtak meg, hanem a humor (de az is közrejátszott, hogy édesapámmal hajnalokba nyúlóan néztük ezt... maybe), és a színészek, viszont az alapkoncepció is nagy kedvencem (és igazából ez  a mondat hatalmas nagy baromság lett). Az első évadoktól a mostaniakig mindegyik a szívem egy-egy csücske, és rettentő boldog vagyok, hogy megismerhettem ezt a külön kis univerzumot.
A negyedik, egyben utolsó nagyobb sorozat, amely jelentős részét képzi a mindennapjaimnak, a Grey's Anatomy. Előző (ergo 2016) nyáron kezdtem bele, és még ma is, egy év elteltével képes megsiratni, akárhányszor is néz
em újra. Az egész történet egy szerintem remekül kialakított sztori, a színészek munkája pedig megdöbbentő, a szálak pedig, amelyeken fut az egész, egyszerűen csak szomorúak, mégis élettelteliek. Bár sokáig nem emlékeztem rá, kisebb gyerekkoromban is ezeket az epizódokat néztem, és most megint felelevenültek bennem azok a percek, amelyeket a sorozattal töltöttem. Karakterek terén pedig még mesélek - mert van mit.
  További, számomra kedves szériák:
Orphan Black, The Flash, Quantico, Criminal Minds, Bones, Friends, Modern Family, Vikings, Grimm.
  Sorozatok, amelyeket mindenképp el szeretnék kezdeni:
Supergirl, Arrow, DC's Legends of Tomorrow, Scream, Game of Thrones, Prison Break, Breaking Bad, Reign, Sherlock.

 

Jöjjön egy, számomra fontos téma: a zene. Én is, akárcsak sokan mások, imádok zenét hallgatni, kedvemtől függően mikor mit. Viszont van egy énekesnő, akit muszáj megemlítenem; ő pedig Halsey. Elég, ha megnézed a kedvenceimet, valamint a véleményeimet, rögtön látni fogod, hogy milyen fontos része az életemnek, ezért megpróbálom egy mondatban összefoglalni, hogy mit gondolok a zenéjéről. Sőt, egy szó is elég: zseniális. Elképesztőnek tartom, hogy mindössze pár szóval képes begyógyítani a sebeimet, és boldoggá, legyőzhetetlenné tenni. A másik nagy kedvencem Troye Sivan, avagy a világ valaha létezett legtehetségesebb és minden értelemben legebb, meleg sráca. Imádom, amit művel, a színpadon pedig gyakran képes meghazudtolni a stúdióverzióit. Áldom az eget, hogy megismerhettem.

 


 

 

szerkesztés alatt...