Szabe profilja

Szabe white white  
  • Csatlakozott
  • 2016. december 10.
  • Csoport
  • Tag
  • Titulus
  • visszatérő vendég
  • Születési idő
  • november 03.
  • Lakhely
  • Párkapcsolat
  • foglalt vagyok
  • Foglalkozás
  • tanulok
  • Kedvenc időtöltéseim
  • cicákat pesztrálni, cicákkal aludni, cicákkal filmet nézni
  • Imádom
  • bubuk, autók, állatok, cicmákok, alvás
  • Utálom
  • pókok
  • Twitterem
  • - nem publikus -

Szabe még nem állította be a státuszát

Szabe
Utoljára aktív: Tegnap, 17:50Státusz módosítva: 2017.03.11. 22:10

Bemutatkozás

Hello! Egy 19 éves, egyetemista lány vagyok. Ha tehetném, 20 macskát tartanék, nos, ehhez már csak 19 kell. A fenti képen pedig az az egy látható, aki teljessé teszi a mindennapjaimat. Már másfél éve boldogítjuk egymást, életem egyik legemlékezetesebb napja marad, mikor az ölemben hazabuszoztam a maréknyi kis szőrgombóccal, aki már akkor is kíváncsian és bátran tekintgetett a világra, pedig az önbizalmát igencsak elvehette az, aki lelkiismeret-furdalás nélkül kirakta az utcára. Útjaink azonban találkoztak, és már akkor tudtam, hogy fontos szereplője lesz az életemnek, mikor legelőször megpillantottam az interneten az arcképét és a hirdetést, hogy gazdát keresnek neki, mert az ideiglenes befogadójánál nem maradhat. Tehát, van egy macskám, aki egyébként ivartalanított lány, de fiúneve van, mert törpeként még fiúnak hittük (ez különösen az állatorvosnál tett látogatásainknál jön ki viccesen, de mindegy). Ezen kívül sok mást nem igazán tudok felmutatni. Imádom az állatokat, a cicák mellett főként a lovakat, már nyolc éves korom óta. Érdekelnek még az autók, illetve a buszok, valamint a western lovaskultúra és az indiánkultúra. Nagyon-nagyon szeretek a természetben lenni, elég szerencsés vagyok, hogy falun élek, mert így egy karnyújtásnyira vagyok attól, hogy kimehessek a szabadba.  Szeretek fotózni, rajzolni és írni, illetve olvasni, de kedvenc időtöltésem mégis a punnyadás, amiről egyébként jó lenne leszokni... 
Személyiség terén nehezen barátkozó, zárkózott, szorongós típus vagyok (azaz introvertált, de ezt a kifejezést a mai 12 éves kislányok miatt nem merem használni, mert eléggé elvitték más irányba a szó valódi jelentését), aki még egy olyan ember társaságában is képes kínos csendbe kergetni saját magát, akit már négy éve ismer. Nem nevezném magam túl bátornak, ami amúgy roppant hátrányos tud lenni rengeteg helyzetben. Saját magam tehát egy csúnya ördögi körbe kergetem azzal, hogy nem vagyok nyitott, ezáltal barátaim sincsenek, egymagamban pedig sokszor megöl az unalom. 
A legnagyobb kedvencem még mindig Lana Del Rey, az ő művészetével 2012-ben találkoztam, és rögtön tudtam, hogy egy olyan dolgot sikerült megtalálnom, amit már régóta kerestem. A második azt hiszem, még mindig Harry Styles. Fura, mert kislányként kedveltem meg, és a személyisége hamar egy idollá tette őt számomra, habár kimondottan példaképeim nincsenek, de ha valaki megkérdezi, hogy az általam kedvelt híres emberek közül ki az, akinek olyan belső értékei vannak, amire felnézek, akkor az egyik és legfőbb, akit mondanék, biztosan ő lenne (persze mindegyik kedvencemet nyilván a belső értékei miatt is szeretem). A TOP3-ban pedig ott van Tom Odell, akit pontosan fogalmam sincs, hogy mióta követek, de a zenéje igazán közel áll hozzám (nem mellesleg pedig egy nagyon szeretetreméltó ember). Amúúúgy, még rengeteg zenét hallgatok, ismertebbeket és kevésbé ismerteket is, például imádom Ed Sheeran-t vagy a Mumford&Sons-t, de a telefonom zenelejátszójában igazán vegyes a felhozatal. 
Nem igazán vagyok nagy filmnézős és sorozatos sem, de az utóbbiból többet követek, az örökzöld kedvencem pedig a Jóbarátok, amit akár hatezredjére is képes vagyok újranézni. Az általam kedvelt személyek közé pedig még mindenképpen odatartozik Michelisz Norbi, illetve Kimi Räikkönen (bár az F1-ből még rengeteg pilótával szimpatizálok), plusz az egyetlen videós, akit követek, Szirmai Gergő. 

Advertisement