LollyPoop profilja

Nyugodj békében

Avrilt kamaszkoromban kezdtem hallgatni és akkoriban nagyon szerettem is. Az első két albuma a mai napig nagy kedvencem. Aztán idővel kezdett alábbhagyni az érdeklődésem irányába és az egyre inkább pop felé tolódó dalai még távolabb löktek tőle.
Ma már nem is látom benne a korábbi "punk princess"-t, sokkal inkább egy tucat popelőadót. Kár érte, mert ha a hangja nem is valami jó, de legalább a stílusa különlegessé tette.

Emma Watsont nagyon kedvelem, mint ember. Szerintem rendkívül intelligens, bájos és remek munkát végez/végzett, mint ENSZ nagykövet.
Már a karrierje kezdete óta (HP) figyelemmel kísérem a munkásságát, de a mai napig nem tudtam megbarátkozni a játékával. Leginkább azért, mert jobbára nincs is neki olyan. Bármilyen szerepben is látom, sosem tudok elvonatkoztatni attól, hogy most egy színésznőt látok, aki próbál eljátszani egy karaktert, és sosem magát a karaktert. A játéka végtelenül darabos, merev és erőltetett, ez pedig hiteltelenné teszi. Néha már kínos néznem a vergődését a vásznon. Pedig minden egyes alkalommal úgy ülök le a legújabb filmjét megnézni, hogy talán majd most jobb lesz, talán végre sikerül neki. De mindig csalódnom kell, valahogy sosem tud magával ragadni a játéka. Nincs meg benne az a könnyedség, amivel az igazán nagy színészek elvarázsolják az embert, és lehetővé teszik a néző számára, hogy azonosulni tudjon egy karakterrel. Kár érte. Talán egyszer majd felnő a feladathoz.

Sokakkal ellentétben én egyáltalán nem tartom tehetséges színésznőnek. Az alakításai rendre egyhangúak, egysíkúak és az arckifejezése is olyan általában, mint egy órák óta esőben ázó kivert kutyának. Kisugárzása - ha van is neki egyáltalán - legjobb esetben is felejthető. Számomra abszolút érdektelen, mint színművész. Az oscar díjat is túlzásnak tartom az ő esetében, de még egy golden globe-ot sem feltétlenül szavaztam volna neki. Maximum felejthető, egymondatos mellékszerepekben tudnám elképzelni, mint csinos biodíszlet. Mert azt el kell ismernem, hogy nagyon szép nő, és itt kb. ki is fújt a "tehetsége".
Ugyanakkor intelligens és művelt nőnek tartom, így ha másért nem is, de a tudásáért tisztelem.

Ó, te jó ég, hogy én mennyire imádom ezt az embert! :D
Sosem hittem volna, hogy a Skinsben látott balhés tini egyszer ekkora karriert fog befutni. Imádom minden egyes szerepében, szerintem nagyon tehetséges és rengeteget fejlődött a játéka az évek során. Emberileg is egy szerény, visszafogott srác képe rajzolódik ki róla bennem, így erre sem panaszkodhatok. A maximumot érdemli mindhárom kategóriában!

Jenniferrel kapcsolatban néha tanácstalan vagyok. Nem tartom kiemelkedő színésznőnek, és úgy gondolom, hogy a Katniss karakteréért járó Oscar-díjat inkább maga a karakter kapta, mint az azt játszó színésznő. Szerintem egyáltalán nem nyújtott akkora teljesítményt, hogy az indokoljon egy ilyen hatalmas szakmai elismerést. Ettől függetlenül nem tartom tehetségtelennek, általában korrektül eljátsza a rá osztott szerepeket.
Stílusát tekintve nem valami egyedi, de én nem is bánom, ha vki nem akar mindenáron kitűnni a tömegből, és csak a külsejével felhívni magára a figyelmet. A mostani rövidebb fazonú frizujája pedig kifejezetten jól áll neki.
A személyiségét tekinte viszont abszolút nem szimpatizálok vele. Eleinte tetszett, hogy laza és közvetlen mindenkivel, meg hogy néhanapján kiszalad a száján egy-két marhaság, mókás volt. De idővel rájöttem, hogy ez inkább abból ered, hogy a csaj vérprimitív és buta, mint a föld. Így már egyáltalán nem tudok rajta nevetni, mert számomra az ostobaság nem szórakoztató. Ráadásul a hírek alapján néha rettentően agresszív és bunkó másokkal, látszólag minden különösebb ok nélkül.

Imádom Keanu Reeves-t. Az egyik legszerethetőbb hollywoodi arc.
Először a Bill és Ted haláli túrájában láttam még zsenge ifjú titán korában, de már akkor is jól tolta :) Mondjuk a karaktere egy komplett idióta volt, de az akkori énjéhez kifejezetten passzolt szerintem :D
A későbbi akcióhőss filmjeiben is hozta a szintet, így nincs okom panaszra. Mindig megbíható teljesítményt nyújt.
Nagyon sajnálom a tragédiák miatt, amik az évek során érték, de le a kalappal előtte, amiért állta a sarat. Sokan összeroppantak volna ekkora teher súlya alatt.

Ruki a lélekállatom.

Csodás hang, mély dalszövegek, lehengerlő előadásmód, kedves személyiség, összetéveszthetetlen stílus.

A Gazette a legmeghatározóbb együttes a számomra széles e világon. Természetesen ehhez a többi tag is hozzátette a magáét, de mégis Ruki miatt szerettem bele a zenéjükbe.

Dita szerintem nagyon jól kitalálta magát. Igazán illik hozzá a pin-up stílus, és látszik is rajta, hogy nagyon otthonosan mozog benne.
A magam részéről mindig is rajongtam ezért a stílusirányzatért, de magamon azért nem alkalmaznám.

Szerintem ez a pasas egy zseni.
Odáig meg vissza vagyok a hangzásvilágtól és a dalszövegektől, amit ő és a bandája alkot. Amikor hallgatom kicsit mindig úgy érzem, mitha hazatérnék. Számomra nagyon otthonos az ő általa közvetített "sötétség".
A Para-noir pedig egyenesen a himnuszom.

Viszont az utóbbi időben nem tudtam nem észrevenni, hogy az utolsó 2-3 album, bár sokkal dallamosabb, kicsit lightosabb is egyben. Én a magam részéről jobban bírtam a "fullos" Sötétség Hercegét, de hát a művészek is változnak... azért még így sincs okom panaszra.

Ez a csávó szerintem valami veszélyesen tehetségtelen. Ráadásul még véletlenül sem mondanám jóképűnek, úgyhogy számomra eyecandyként sem képes funkcionálni. Így azt kell mondjam, hogy nekem teljességgel értelmezhetetlen a létezése, mint filmszínész. Ha soha nem tudtam volna meg, hogy a világon van, akkor sem maradtam volna le semmiről.