Starity

Saját írások, novella, vers, bármi

26 oldal 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
Hozzászólok Nem indíthatsz új témát!
2015. augusztus 30. 17:55 #461
- törölt felhasználó -    
Idézet (Alyssa Anthony @ 2015.08.19. 17:44)
Egy sötét éjszakan egy fiatal férfi sétál at utcán és hirtelen úgy érzi,mint ha valaki követné őt,de ő nem látt senkit.A férfi neve Luis és Luis árva,a szülei 10 éves korában elhunytak egy autóbalesetben és nincsenek testvérei.Egyedül él egy lakásban,de sok barátja van.Luis imádja a rejtélyeket és minden ilyesmi.Luis út közben meg látt egy félelmetes régi kastélyt,ő imádja az ilyen dolgokat és azért be megy a kastéjba.Az ajtó  kinyílik neki és ő meglepődik.Körül nézz de nem látt senkit,a kastély üres egyenlőre,Luis még nem tudja azt,hogy valójában hova is sétált be.
2.fejezet.
A régi kastély hátborzongató,de Luis nem fél,ellenkezőleg,úgy dönt,hogy  az éjszakát a kastélyban tölti.Fel megy az emeletre és be megy az egyik szobába és le döll az ágyra.Hirtelen meghalt egy női hangot és az a rejtélyes hang a férfi nevét ismételi.Luis felkell és körüll nézz a szobában,de nem lát senkit.Hirtelen meglát a szoba padlóján egy régi szellem tablát és a kezébe veszi,de Luis nemtudja azt,hogy a régi szellem tábla milyen titkokat és meglepetéseket tartogatt.


A régi szellem tábla mutatója hirtelen elkezd kibetűzni egy szót és az a szó az,hogy készülj fel.Luis nem érti ezt az egészet,de ő a kastélyban marad azért,mert egy kicsit sem fél.Luis hirtelen meglátt egy régi öreg könyvet a padlón és a könyv kinyitja magát és Luis közelebb megy azért,hogy megnézze a könyvet,de a könyv hirtelen beszippantja őt magába.Luis még nem tudja azt,hogy valójában hová is cseppent bele. Luis egy sötét erdőbe került,de nem fél, ő ezt az egészet élvezi,csak nem ért semmit.Luis sétál az erdőben és észre vessz egy kis kunyhót amit egy nagy fény vessz körül.Be megy a kunyhóba és meglátt egy idős hölgyet.Luis megkérdezte tőle azt,hogy mi ez az egész és a hölgy azt válaszolja neki,hogy majd megtudod és a hölgy hirtelen eltűnik.Luis meglátt a padlón egy hosszú ezüst kardot és úgy dönt,hogy meg tartja és kimegy a kunyhóból.Luis megpróbál vissza jutni a kastélyba,de útközben meglátt egy gyönyörű rejtélyes nőt.Luis megkérdezi tőle azt,hogy ki vagy te és a nő azt válaszolja neki,hogy Jessica a nevem és hirtelen megtámadja Luis-t.Luis nagyon dühös és megüti Jessicát,de a nő megharapja Luis nyakát és eltűnik.Luis még nem tudja azt,hogy valójában mibe is keveredet.Luis nem figyel a sebjére és tovább megy,de útközben elkezdi egy kicsit furán érezni magát,hirtelen nagyon éhes lesz és elkezd repülni.Nem ért semmit,de észre veszi a kastélyt és földet ér és be megy.A kastélyban meglátt több üveg vért és elkezdi elfogyasztani,a szemei színe hirtelen megváltozik,a szemei kékek lesznek.Pár órával később Luis megint találkozik Jessicával és a nő meg érinti Luis-t és elpislantt vele egy sötét barlangba,ahol nyüzsögnek a denevérek és Jessica azt mondja Luisnak,hogy te már hozzánk tartozol és a ferfi rá jön arra,hogy Jessica vámpírrá változtata őt.Luis nem tudja azt,hogy mit tegyen,de azt biztosan tudja,hogy nem akar gyilkolni.Már Luis is vámpír ezért már ő is tudd pislantani és elpislantt vissza az erdőbe azért,hogy megkeresse az idős hölgyet,de útközben össze futt egy kentaurral aki azt mondja neki,hogy én segíthetek neked,de te is segits nekem és Luis megkérdezi tőle azt,hogy miben segitsek neked és a kentaur azt válaszolja neki,hogy 5 évvel ezelőtt egy gonosz sellő kentaurrá változtatott engem,régen én is ember voltam és Luis megkérdezte tőle azt,hogy hogyan segíthetnék neked és a kentaur azt válaszolja neki,hogy megkell találnunk a sellőt és kényszerítenünk kell őt arra hogy vissza változtasson engem emberré,te vámpír vagy,tőled félni fog.Luis megkérdezi tőle azt,hogy honnan tudod azt,hogy én mi vagyok és a kentaur azt válaszolja neki,hogy én mindent tudok.Luis meg érinti őt és erősen a sellőre gondol és pislant egyett.Most egy tengerparton vannak és Luis azt mondja a kentaurnak,hogy a sellő a tengerben van és a kentaur azt mondja neki,hogy te vámpír vagy,te tudsz varázsolni,varázsold ki őt onnan és Luis erősen arra gondol,hogy a sellő legyen ott mellettük és a varázslat sikerül,a sellő meglepetten nézz a kentaurra és Luisra.Luis megfenyegeti a sellőt,azt mondja neki,hogy ha nem változtatod a kentaurt vissza emberré azt nagyon meg fogod bánni,mert én vámpír vagyok és a sellő egy szó nélkül vissza változtati a kentaurt emberré és visszament a tengerbe és Luis megkérdezi a volt kentaurtól azt,hogy mi a neved és a kentaur azt válaszolja neki,hogy Dean és köszönök neked mindent Luis és Luis azt mondja neki hogy,most te segíts nekem Dean.


2015. szeptember 25. 15:13 #462
- törölt felhasználó -    
1.A rock bened él,a tűz szívedben lángol és mint egy pilangó a levegőben szál úton hozzád ..

2.Gyönyörű kék szemek,mindig veled leszek,szeretlek teged a hangod elvarázsol amig csak elek.

3.Boldog Karácsonyt,élvezd a Karácsonyt a csillag a szívedben ragyog.
2015. december 22. 18:27 #463
- törölt felhasználó -    
Sziasztok! Unalmamban írtam egy rövid történetet, jó szar lett, de bátorkodom felrakni ide.

A lány felrohant az iskola tetejére. Senki sem értette hova szaladt annyira. Az udvaron játszó alsósokra vigyázó tanárnő vette észre először. Nem tudta mit csináljon: kötelessége lenne lehoznia a lányt, de a kicsiket sem hagyhatja magára, és ha mégsem járna sikerrel, akkor nem lenne szabad hogy láthassák a látványt. Pár 14-15 éves is kijött az udvarra, de mind visszarohantak hogy értesítsék az osztályukat és hogy szóljanak a tanároknak. Pár perc múlva az egész iskola az udvaron tolongott. Pár tanár a lépcsőn igyekezett felfele. A lánynak a haját fújta a szél, szemeiben könnyek csillogtak. Itt az idő gondolta. Előre lépett párat, hogy már csak fél lábbal állt az épületen. Lenézett: egy egész iskola nézi ahogy meghal mégsem jön senki fel hozzá hogy megmentse. Ökölbe szorította a kezét és lépett egyet. Zuhant. A levegő jeges volt körülötte, szemei csukva voltak. Alig érzett valamit. Elájult. Minden olyan gyors volt. Ruhája a vértől a testéhez tapadt. Az egyik tanár áttört a tömegen és a lány pulzusát kezdte el mérni. Semmi. A lány meghalt.
3 felhasználónak tetszik: Phaedra, dtsz, Rory gilmore 12
2015. december 22. 22:10 #464
- törölt felhasználó -    
Idézet (LHanna @ 2015.08.03. 10:01)
Sziasztok!^^ Hát én bátorkodtam elhozni nektek egy általam írt verset, kíváncsi vagyok milyen fogadtatásra lel smileeee.gif 
Utolsó gondolatok
Leültem a megfagyott korlátra,
Csendben töltöttem utolsó perceim,
Ha leugrom a víz kivet majd a partra
vagy örökre elnyeli a maradványaim?
Szememmel kerestem az én csillagom,
Melytől már oly sokat kívántam,
De még nem jött el az én pillanatom,
Mert cserben hagyott pedig nem ezt vártam!
Hideg könnyek folytak le arcomon,
Miért nem érti hogy én szeretem?
Újra itt vagyok, s kikiáltom a bánatom:
Nincs jövőnk, hát viszlát kedvesem!
Ma éjjel megszabadulok ettől az érzéstől,
Többé nem leszek majd a terhedre,
Leugrok e híd tetejéről;
Ég veled édesem, viszlát örökre!


Úramatyám, ez a vers wub.gif Nagyon tehetséges vagy, így tovább smileeee.gif
2015. december 23. 20:05 #465
- törölt felhasználó -    
Én rengeteget írok heart.gif
Párat felsorolok elemzés formájában:

A halál soha nem választ el - Ez az első Karácsonyi írásom. Egy ifjú lányról szól, akinek meghaltak a szülei és néhány barátja is, így már nem látja élete értelmét. Megmaradt barátai vígasztalják, de ő inkább épít egy jégkastélyt, szívét pedig jéggé változtatja, hogy ne tudjon szeretni, ne veszítsen el embereket. Később egymásba szeretnek egy ifjú férfival, a lány szíve felóldódik de még mindig fél. A fiú mondta a lánynak, hogy azért nem látja a meghalt szeretteit, mert soha nem néz az égre, még a nyomuk az sem keresi, pedig ők figyelik őt. Mondta a fiú a lánynak ha ő meghal, nézzen a lány mindig az égre. Mert ha ő meghal, ő ott van. ,,A halál soha nem választ el''-mondta a fiú a lánynak.
A lány elgondolkodott. Aztán felkereste megmaradt barátait akikkel végül tartotta a kapcsolatot, szerette azt az ifjú férfit mint szerelmét, és halott barátaival és halott szüleivel egyaránt beszélgetett. Csak ránézett az égre. És nem félt többé.


Jelenleg is írok egy Karácsonyi történetet, aminek nincs még címe, mert egyszerűen csak nekivágtam, de majd kitalálok neki valami jó kis címet. Christináról és nagymamájáról, Katyről szól akik Idahoi hegyes erdős völgyes tavas patakos vidéken élnek. Christina mindigis szeretett volna korabeli barátokat, de az erdőben nem sok esélye volt ennek. Karácsonyozni mennek Hollandiába, ami hétezerötszázkilencvenegy kilóméterre van tőlük. Végre megérkeznek. A Karácsony meseszép volt. Elérkezik a hazamenet ideje. Christina nem akar hazamenni, barátokat szerzett és nem akarja elveszíteni őket. Végül ott maradnak Hollandiában, egy kis lakásban.
2015. december 23. 22:31 #466
- törölt felhasználó -    
Idézet (BlackSwanforever @ 2015.12.22. 18:27)
Sziasztok! Unalmamban írtam egy rövid történetet, jó szar lett, de bátorkodom felrakni ide.
A lány felrohant az iskola tetejére. Senki sem értette hova szaladt annyira. Az udvaron játszó alsósokra vigyázó tanárnő vette észre először. Nem tudta mit csináljon: kötelessége lenne lehoznia a lányt, de a kicsiket sem hagyhatja magára, és ha mégsem járna sikerrel, akkor nem lenne szabad hogy láthassák a látványt. Pár 14-15 éves is kijött az udvarra, de mind visszarohantak hogy értesítsék az osztályukat és hogy szóljanak a tanároknak. Pár perc múlva az egész iskola az udvaron tolongott. Pár tanár a lépcsőn igyekezett felfele. A lánynak a haját fújta a szél, szemeiben könnyek csillogtak. Itt az idő gondolta. Előre lépett párat, hogy már csak fél lábbal állt az épületen. Lenézett: egy egész iskola nézi ahogy meghal mégsem jön senki fel hozzá hogy megmentse. Ökölbe szorította a kezét és lépett egyet. Zuhant. A levegő jeges volt körülötte, szemei csukva voltak. Alig érzett valamit. Elájult. Minden olyan gyors volt. Ruhája a vértől a testéhez tapadt. Az egyik tanár áttört a tömegen és a lány pulzusát kezdte el mérni. Semmi. A lány meghalt.

csodálatos aranyom wub.gif
2015. december 30. 14:41 #467
- törölt felhasználó -    
Ennek a versnek még nem adtam címet, mivel ez az első versem legyetek elnézőek ha rémesen sikerült smileeee.gif

Szeretve akarok karjaid ölelésében élni,
Hol az ujjad néhol titkon megérint,
De látom ez nem valóság
Kislányos ábránd,
De a kép maga a csodálatosság .

Késsel kezemben nézem a világot
S szorongatom a tőled kapott virágot
Vérem cseppekben a padlón,
Miért nem dörömbölsz újból az ajtón?

Miért nem jössz végre már vissza?
A blúzom könnyeimet issza,
Nekem is kéne egy kis szeretet
De csak te vagy ki valaha szeretett.
3 felhasználónak tetszik: TearsOnMirror, Cute girl 998, Rory gilmore 12
2015. december 30. 18:17 #468
- törölt felhasználó -    
n°63

Dühös vagyok, de mennyire?!
Tán azt is elmondom, kire.
Pofátlanság, hogy mit művel
Néhány úgynevezett 'ember'.

Ide most leírom minden haragos gondolatom
Bár lehet, hogy majd később bánni fogom
Összenéz, majd összebeszél
Na jó! Ebből lassan tényleg elég.

A kibeszélés? Az mindennapi.
'Hah, az a sok szánalmas valaki!'
Ezen Én csak röhögni tudok...
De lassan már azt is unom.

Hazugságok? Nincs is szebb annál,
Meg a sok, s kedves ál-barátnál.
Nekik mondanivalóm volna sok.
Például, hogy milyen pofátlanul aljasok

Ez jelenti nekik az élvezetet, boldogságot.
Na meg az, hogy hallhassátok.
Ha számon kéred mit hallasz? : Ő ártatlan
Nos, az ilyen kifogás páratlan.

(És csak hogy a napomat tetézze)
Mész az utcán ki jön szembe?
Hát csak nem Őfelsége?!* [Viccesen megjegyezve: De. ]
Fellök szépen ,majd tovább megy
És a probléma nem ez az egy.

Megalázás? Az egy szép dolog.
Általában ezt teszik, csak nem tudod.
Észre venni is csak úgy veszed,
Hogy a fél iskola rajtad nevet.


Ez a szép vers a célból született
Mert nem tudtam elütni a szünetet
Továbbá még oly' dühös is voltam
S az iskola r#bancát az ajtón majd' kidobtam

2015. 10. 17.

Bocsi az agyleszívásért biggrin.gif
1 felhasználónak tetszik: virgi09
2015. december 30. 21:02 #469
- törölt felhasználó -    
A blogomat ITT találhatjátok, sajnos a lustaság - persze nem írás terén - a gyengém és lusta vagyok átmásolni a részeket. Jó szórakozást az olvasáshoz remélem tetszik smileeee.gif
2 felhasználónak tetszik: TearsOnMirror, Rory gilmore 12
2015. december 31. 01:59 #470
- törölt felhasználó -    
Szeretlek

Szomorúan ballagtam hazafelé, már sötét volt, a lámpák gyér fényében kivettem egy padot. Annyira elegem volt már mindenből.
- Nem szeret – suttogtam magam elé. Hogyan is hihettem, hogy valaki képes lesz szeretni engem, ezt az elcseszettséget? Mindenki utált engem, miért hittem, hogy ő más lesz? Szerettem őt, de ő nem engem, ez olyan szokásos.
Leültem egy padra, és felhúztam a pólóm ujját, pont annyira hogy megláthassam a vágásaim. Nálam voltak a pengéim, de nem akartam megvágni magam, azt majd otthon. Eszembe jutott minden, a beszólásoktól kezdve az ütésekig. A bántások már évek óta kezdődtek, de mindig volt valaki mellettem. Ez a valaki ő volt, elfogadott, hiába voltam más. Pár héttel ezelőtt pár lány rám szállt. Azt hinnénk, hogy a lányok nem ütnek legalábbis nem olyan erősen, de még mindig volt nyoma a karmolásoknak a nyakamon, persze a tanárok nem láttak semmit. De ő kiállt mellettem. Mellette erősebbnek tűntem, még a monoklikkal is a szemem körül. Szerettem őt, nem akartam nélküle élni. Könnyek csordultak le az arcomon. Fájt már az élet.
Felálltam, de már nem hazafele mentem. Egy hidat kerestem, szerencsére volt is egy a közelben. Felmásztam rá majd végig gondoltam az egészet. A mosdó. Körbevettek a többiek, és szitkokat vágtak a fejemhez. Az egyik csaj közelebb lépett.
- Figyelj rám, te hülye picsa, ki nem állhatunk téged – azzal megpofozott. A többiek és ütni és karmolni kezdtek, én pedig kétségbe esetten ütöttem oda ahol tudjak, hogy a folyosóra juthassak, ki ahol legalább egy kis időre biztonságban vagyok.
- Kris, itt vagy? – ő nyitotta ki az ajtót, én segélykérően pillantottam rá. Ő félrelökte a többi lányt én meg gyorsan kitéptem a kezem a lányok szorításából. Azt hittem ő szeret, de ő sem szeretett. Szemeimet elfutották a könnyek. A szobámban voltunk és zene ment a CD lejásztómból.
- Te Kris, te emlékszel még bármire is a matekháziból? – nézett rám, miközben az ágyamon fekve a plafont bámulta. Én megráztam a fejem és a mellkasára fektettem a fejem. El kellett mondanom neki. Nem bírtam tovább titkolózni, de elveszíthetem. De ez mindegy volt, azt hittem szeret.
- Anne figyelj, valamit el kell mondanom – felültem, ő is követte a példámat és figyelmesen nézett rám. – Anne én… én… Szeretlek – a könnyek elöntötték a szemem, tudtam, hogy elveszíthetem.
- Kris én is szeretlek – rám mosolygott, és átölelt. – Ne sírj Kris, mi a baj? – még hevesebben zokogtam.
- Anne én… én nem úgy szeretlek… Én szerelmes vagyok beléd… - elengedett mintha azt akarná leolvasni az arcomról hogy komolyan beszélek-e. Én még mindig sírtam, de most már a könnyeim kezdtek elapadni.
- Kris… én… én is szeretlek, de nem úgy… Mármint a legjobb barátnőm vagy bármit megtennék érted, de… - elakadt a hangja, felkapta az iskola táskáját és az ajtóm felé igyekezett. Nem próbáltam meg visszatartani, minek? Már úgy is tudja az igazat. Megkövülten ültem az ágyamon és az ajtó felé bámultam ahol előbb elment. Szerettem őt, de ő nem szeretett engem, ez fájt, nagyon fájt. Egy ideig csak néztem magam elé, nem sírtam. Ahhoz túlságosan is szomorú voltam. Sokkos állapotba kerültem, nem éreztem semmilyen érzelmet csak a hiányát és hogy elveszítettem. Végül elindultam sétálni. Most itt vagyok egy híd tetején, és a korlátnak dőlve írok egy papírra. A telefonom csörög, valószínűleg anya vagy Anne az, de nem nézem meg. A híd elég magas, ha leugrok, meghalok. Pont ez kell nekem. Mindenesetre ennyit az életemről. Szeretlek Anne.
1 felhasználónak tetszik: vafu
2016. január 09. 18:35 #471
Phaedra
Phaedra
Mythic Dawn☼
 
StátuszHold The Door
  Csoport: Kitiltott
Csatlakozott: 15.05.08.
Hozzászólás: 1244
Csatolások: 96
Azonosító: 243591
Offline offline
Véletlenül se nézzenek még ennél is hülyébbnek. rohog.gif

Ezt egy barinőmmel alkottuk egy exosztálytársamról.

Kívül menő
Belül nulla
Ilyen manapság
Egy tini krva


A csillagos gatyómból
már kinőttem
A push-upos melltartóhoz
felnőttem

16évesnek lenni
a legmenőbb
a hajammal van a legtöbb
hajcihő new_russian.gif

Nagy lány lettem
nem tagadom -...
híd alatt cigizem
feszes gatyóm felveszem

Pnaszagommal
hódítom a nagymenőt
mert nálam a 70.
csávó sem szégyen

Pálfyba járok
jól tanulok
A diákönkormányzat
elnöke vagyok wub3.gif

Nem mondom, hogy az
eszemért szeretnek
nem tudom miért
ez rejtélyes sad.gif

Askon szemeimet
csillogtatom
a tuti csaj énemet
villogtatom dance.gif

Na meghát ott a Martin
szíve a kezemben, más
nő nem is kell neki
csak ÉN ÉN ÉN wub3.gif

ÉN vagyok az kire
felnézel, tutitestemet
megnézed.
Kéne ilyen test miii?! new_russian.gif

Akkor húzd a beled
az ask elé...
hátha sikerrel jársz
Na pá!
kiss2.gif
2016. január 11. 16:03 #472
- törölt felhasználó -    
Becsengettek; a szívem kétszer megállt közben, mikor a nőgyűlölő, rasszista argentin pornós szerelmem, Laci bácsi befáradott a terembe. A Drakula hajvonaláról forgácsokban pergett le a zsír, és csillogó, detoxos tekintetén keresztül láttam, hogy ma megint Dáweed Everyday-t fogja molesztálni a a vörösrezes poénjaival.
- Kuss legyen! - röhögött bele a szent jobbja, Petya arcszerkezetébe, miután a gyermek nénizni hívta egy százasért a Deákra. Majd nagy komolyan folytatta monológját: Első felelő legyen a Dávid.
- Kérem Tanár Úr, szerintem a hidrogén-kloridnál a kettes a C és az L közé kell. - agonizált a multivitaminos kubu-k, illetve a Nokia 3310-es elpusztíthatatlan koronázatlan királya.
- Hát jó, akkor legyen az Annabell. - ajilduvnosdvoidpv. Uhh, hát most nekem van esélyem - gondoltam - végre nem arra a selyemfiúra hegyezi a cerkát a Tanci.
- Milyen szép utódaink lesznek.
- Tessék?
- Akarom mondani, kicsengettek, Tanár Úr.
- Még valami?
- Erős vár a mi Istenünk.
- Órai munka egyes.

/folyt. köv./

Megtörtént események alapján. Valamelyiknek 2x is áldozata lett az osztály. Remélem meggyászoltok minket.

Sziasztok! biggrin.gif
1 felhasználónak tetszik: Bátor Ventillátor
2016. január 15. 22:43 #473
- törölt felhasználó -    
Mestermű. biggrin.gif
Nézzétek el, hogy nem a legjobb, de legalább kiadtam magamból a dolgokat. Címe egyenlőre nincsen. Szóval:

Miért gondolok rád?
Mássz ki a fejemből kérlek!
Gondolataimat elterelni nem tudom már,
Rólad ábrándozom nappal és éjjel.

Azokról a szemekről, melyekkel rejtélyesen nézel,
Megérteni téged nem tudlak, ó nem.
Miért vagy oly' más velem, mint a többiekkel?
Mondd el, hogy tudjam, mindez nem képzelet.
2 felhasználónak tetszik: TearsOnMirror, Phaedra
2016. február 01. 18:48 #474
Phaedra
Phaedra
Mythic Dawn☼
 
StátuszHold The Door
  Csoport: Kitiltott
Csatlakozott: 15.05.08.
Hozzászólás: 1244
Csatolások: 96
Azonosító: 243591
Offline offline
Annyira értelmes vagyok... 110.gif
Én egy nagyon menő, 20éves csaj VOK.

Szexi a csecsem
Szexi a sggem
A pnámat is megrakhatod
Nyolcvan-egyszer

Szép a bőröm
Sima az arcon
Rá is verheted
Tizen-hatszor

Fsz a pnámban
Szr a pcsámban
Életem az nincsen
A fsz a kincsem
...
Fszszopással keresem a pénzem
Na pá!!!

110.gif
2016. február 23. 12:52 #475
- törölt felhasználó -    
dtsz kérésére elkezdtem egy kis történetet írni, Ariana Grande-ről. Megszenvedtem az írással, de remélem tetszik smileeee.gif

Reggel volt, a nap sugarai besütöttek az ablakon és arra akartak rábeszélni hogy kászálódjak ki az ágyamból. Én ehelyett a fejemre húztam a takarómat és aludni próbáltam. Már majdnem visszaaludtam amikor a telefonom csörögni kezdett. Dühösen mordultam fel, és még mindig csukott szemmel a telefonomért nyúltam. Nem néztem meg hogy ki az csak felvettem.
- Mit akarsz? - morogtam dühösen, hisz' aki felébreszt arra halál vár. Ám a "bűnös" elkerülte ezt csupán azzal hogy ő volt az elkövető.
- Tom itt vagyok a házatok előtt hol vagy? - ezt a hangot ezer közül is felismertem volna, Ari volt az, a legjobb - és egyben egyetlen - barátom.
- Mit keresel itt? Még csak 6 óra van, még lenne fél órám aludni - a vonal túlsó végén tetetett köhögésre lettem figyelmes.
- Nézd meg az időt, nagyokos - rápillantottam az ébresztőmre, fél hetet mutatott. Idegesen végig néztem magamon: egy szál alsógatyában voltam, a hajam meg az égnek meredt. Szuperül néztem ki, mondhatom.
- Tudsz várni még úgy negyedórát? - kicsit félve kérdeztem meg, mert magamat ismerve többre volt szükségem, de ezt most inkább figyelmen kívül hagytam.
- Itt az utcán? Komolyan? Nem mehetnék be? - nem annyira érdekelt hogy hogy nézek ki, de ha érdekelt volna akkor tuti hogy egész reggel ott fagyoskodhatott volna.
- Dehogy jössz be! Kinn maradsz! Persze gyere csak be, de... hogy a francba nyitom én ki az ajtót? - tekintve hogy az öltözetem elég hiányos volt, amint ezt kimondtam egy nadrágot kezdtem felküzdeni magamra.
- Gondolom úgy hogy leteszed a telefont és felveszel valamit magadra - tanácsát megfogadva letettem a telefont és folytattam az öltözködést. Egy perc múlva sprintelve - ami tőlem nagy teljesítmény - rohantam le a lépcsőn, hogy kinyissam neki az ajtót. Ari gyönyörű volt mint mindig: haját copfba, de elől pár tincset meghagyott, azok lazán a szemébe lógtak, sovány alkatával támasztotta a falat, én színpadiasan meghajoltam jelezvén hogy nyugodtan jöjjön csak be.
- De siess mert suli lesz - levetette magát az egyik konyhaszékre, a feszes farmere szexin feszült a combjára és... Na jó hagyjuk.
- Oké, persze - most a lépcsőn felfelé futottam, aminek az lett vége, hogy az utolsó lépcsőfoknál óriásit zakóztam. Elég nagy zajt csaphattam mert Ari rögtön feltűnt a lépcsőnél. Aggódva sietett fel, én pedig amint megláttam becsuktam a szemem, és fekve maradtam.
- Tom, jól vagy? - nem válaszoltam csak feküdtem tovább, behunyt szemekkel. - Jézusom Tom - suttogta, kezdett kétségbe esni.
- Vááá! - ugrottam hirtelen, ő pedig egy éleset sikoltott, annyira megijedt, én pedig csak röhögtem.
- Rohadj meg, basszus - lökött meg, de már ő is nevetett.
- Most miért? - röhögtem tovább, ő meg sértetten nézett rám.
- De most komolyan, a frászt hoztad rám - karjait keresztbe fonta, jelezve hogy most ő nagyon dühös.
- Jól van, jól van, bocsánat - szabadkoztam, ő pedig a szemét gondolkodást színlelve a plafonra emelte.
- Rendben, de ma te csinálod meg a matek házim.
- Mindig én csinálom a matek házid - vontam fel a szemöldököm, ő aranyosan megvonta a vállát.
- Nem baj, ma is megcsinálod - nyújtotta rám a nyelvét. - De hé, valakinek meg kéne fésülködnie - azzal a fürdőszoba felé lökött, én pedig engedelmesen bementem.
Miután sikeresen megállapítottam a tükörbe nézve hogy a hajam kb úgy áll mint akit megcsapott az áram egy hajkefével próbáltam meg lelapítani.
Pár perc múlva el is készültem vele, és fog mosás után már szinte elfogadható állapotba hoztam magam. Ma időszűkében kihagytam a nemlétező bicepszem keresését, és ehelyett Arin gondolkodtam.
Nagyon gáz ha vonzónak tartom a legjobb barátomat/barátnőmet? Lehet, de olyan szép, szexi, aranyos meg... Mindegy. Miután végeztem a készülődéssel Arihoz mentem és a hajamra mutattam, elismerést várva.
- Ömh, szép a hajad? - nem igazán értette hogy mit akarok tőle, szóval inkább megköszöntem és egy kicsit csalódottan ejtettem a témát. - Készen állsz arra hogy elinduljunk a suliba? - kérdezte, én pedig heves fejrázásba kezdtem. - Pont ezt vártam, na gyere - azzal húzni kezdett kifelé az ajtón.
- Nem, nem, nem, neeeeem! - kiabáltam, mint egy kisgyerek, de ő csak húzott tovább. Végül abbahagytam a sikítozást, mivel rájöttem hogy egy 14 éves fiútól ez egy kicsit hogy is mondjam... Szánalmas.
Lassan megérkeztünk a kiskorúak börtönéhez. Már szó nélkül mentem Ari mellett, nem akartam hogy bárki meghallja hogy én milyen ellenállhatatlanul tudok sikoltozni.
- Ariana te hihetetlen vagy... idehozol... pedig tudod hogy ha ide beteszem a lábam megölnek - az említett hihetetlen lány a szemét forgatva ment tovább egyenesen a 8/b-be.
Az osztályunk úgy nézett ki mint általában: pár gyerek a padon ült, és onnan ordított, néhányan egy gyereket készültek agyonverni (problem?), az iskola ribijei a sminküket igazgatták, aztán voltunk mi akik leültek a padba és elkezdtek beszélgetni.
- Hé, Tom, a csajod berángatott ide? - röhögött Chris, mögöttem. Volt egy olyan elképzelése hogy én és Ari járunk, ami jó lett volna, de hát... nem így volt.
- Chris, tudom hogy te nem feltétlenül fogod ezt megérteni, mert az értelmed csak odáig tart, hogy ha egy fiút és egy lányt együtt látsz azok járnak, de... ez nem így van, Tommal nem járunk - tudom hogy ezzel a mondattal nem megsérteni akart, de olyan furcsán betiport a lelkembe. Most akkor nem is szeretne velem járni? Ő tényleg csak barátként gondol rám?
- Pff, nem kell titkolni, láttad már hogy az a hülye gyerek hogy bámulja a melleidet? - Chris kihúzta a gyufát nálam.
- Na gyere ide, te fszfej - álltam fel és pofon vágtam, ő behúzott nekem egyet, majd elkezdtünk verekedni. Ez felkeltette az osztály figyelmét, szóval mindannyian csápolni kezdtek, hogy "Hajrá, hajrá!", egyedül Ari próbált minket szétválasztani. Aztán bejött egy tanár.
- Ti meg mi a fenét csináltok? - rontotta át a 8-osok tömegét, hogy szétválasszon minket.
- Igazgatóiba mind a kettő! - kiabált ránk, miután abbahagytuk a verekedést.
1 felhasználónak tetszik: dtsz
2016. február 23. 14:21 #476
megeszekvalakit
megeszekvalakit
hunter
 
Státuszso what's the plan, exactly? -don't die
  Csoport: Tag
Csatlakozott: 15.01.21.
Hozzászólás: 2863
Csatolások: 672
Azonosító: 239298
Offline offline
"a rózsa vörös
az ibolya kék
nem találtam rimmet
a kedvenc nyelvem a nímet
meg a tiéd is
puszi
"
most mondjátok hogy nem vagyok valami Petőfi
3 felhasználónak tetszik: Shadowsblood, Bátor Ventillátor, ONE DIRECTION20
2016. július 17. 17:37 #477
- törölt felhasználó -    
Ha van időtök olvassátok el őket és írjátok le azt hogy melyik tetszik nektek a legjobban smileeee.gif

link

link
2016. július 19. 17:18 #478
- törölt felhasználó -    
Idézet (Alyssa Anthony @ 2016.07.17. 17:37)
Ha van időtök olvassátok el őket és írjátok le azt hogy melyik tetszik nektek a legjobban smileeee.gif
link
link

dejók *-*
2016. augusztus 04. 11:49 #479
csfun66
csfun66
visszatérő vendég
    Csoport: Tag
Csatlakozott: 06.10.16.
Hozzászólás: 107
Csatolások: 51
Azonosító: 18988
Offline offline
Saját Youtube csatorna, gameplay,Vblog miegymás gyertek és nézzétek,folyamatosan frissül https://www.youtube.com/watch?v=nO_FCIH3zRY
2016. október 31. 21:02 #480
- törölt felhasználó -    
Életem egyik első verse - és e tapasztalatból elég volt, nem lesz több. Csak azért teszem fel, mert úgysem ismer senki. Címe az nincs.

Állok az esőben, várom a Napot,
de az csak nem jön, hiába akarom.
Felhők takarják, elfedik,
lelkemet ezzel meggyengítik.

Szeretnék ordítani, üvöltve
bömbölni, napfényt felfedve
végre megnyugodni, s csak élni,
hinni, várni és remélni,

még akkor is, ha tudom,
az életet így már unom.
Élni akarok, mindent elfeledni,
a világot ezzel könnyebbé tenni.

Megszabadulni a sok fájdalomtól,
nem félni a rémisztő haláltól.
El akarok engedni mindent, mi mocskos,
eltüntetni a hegeimet itt-ott.

Jómagam sem tudom, mi kell nekem,
de egy beteg világ beteg
emberré tett, s miközben egyre várok,
várok a csodára, hiába állom

a sok borzalmas tettet, álmot,
a megnyugvást nem találom.
Ideje hát elővenni a pengét,
hadd szakadjon minden, ami nem ép.

Hisz az ember elpusztítja azt, mi bántja,
s a bajt mindenki önmagában látja.
Elpusztítom, mi bánt, véget vetek ennek,
gondolom, miközben peregnek a percek.

S semmit nem teszek, csendben tűrök,
ismét elviselem a temérdek nyűgöt.
Továbbra is állok az esőben, s várom
a napot, várom a szebb holnapot.
26 oldal 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26
Hozzászólok Nem indíthatsz új témát!