Starity

NCT's Ten & Taeyong for DAZED Korea Magazine April 2020 Issue

Hozzászólok Nem indíthatsz új témát!
2020. április 15. 10:58 #1
Pavia
Pavia
木漏れ日
 
Státuszit all started with the big bang.
  Csoport: Tag
Csatlakozott: 18.08.11.
Hozzászólás: 15606
Csatolások: 138364
Azonosító: 270554
Online online
wub3.gif
3 felhasználónak tetszik: lalalalisa, yonghee., standoffan
2020. április 17. 18:57 #2
Pavia
Pavia
木漏れ日
 
Státuszit all started with the big bang.
  Csoport: Tag
Csatlakozott: 18.08.11.
Hozzászólás: 15606
Csatolások: 138364
Azonosító: 270554
Online online
A velük készült interjú teljes fordítása

Mivel nem vagyok sem koreai, sem angol szakfordító, helyenként lehet, hogy pontatlan a fordításom, de szívesen csináltam, úgyhogy gondoltam, kiteszem ide, hátha valakit érdekel, miről tereferéltek. :)

Este 10 óra 21 perc van. Hogy érzitek magatokat?
Ten: Fáradt vagyok ugyan, de nagyon jól érzem magam. A mai fotózás egy új tapasztalat volt, nagyon jól éreztem magam közben. Azt mondtátok, ne tegyek úgy, mintha menő lennék. (nevet) Az elején nagyon zavarban voltam, de aztán idővel könnyebb lett.
Taeyong: Nagyon szeretek fotózásokon részt venni. Az volt az instrukció, hogy lazuljunk el és érezzük magunkat kényelmesen, nem a bevált pózokat és beállított arckifejezéseket várták tőlünk. Nagyon kíváncsi vagyok a végeredményre, mert még sosem vettem részt ilyen fotózáson.

A lakosztály, ahol vagyunk, egy szálloda 39. emeletén található. Kiváló helyszín, hogy fotókat készítsünk két ember álmos arcáról.
Taeyong: A lakosztály nagy terének is köszönhető, de a zene és az atmoszféra szintén nagyon jók voltak. Olybá tűnt, mintha nem is Dél-Koreában lettem volna egy rövid időre. Olyan volt, mint egy utazás. Mikor lesz erre megint lehetőség? (nevet)
Ten: Nem is gondoltam közben arra, hogy most éppen fotózáson vagyok. Olyan érzés volt, mintha egyedül lettem volna a szobámban. Valójában közben leginkább magamra gondoltam.

A fotózás folyamata közben úgy tűnt, Taeyong egyre energikusabb, míg Ten fokozatosan ellazulni látszott.
Taeyong: Az emberek körülöttem és a rajongók tudják, hogy minél fáradtabb vagyok, annál több a feszültség bennem. Minden projekt alatt a maximumot szeretem kihozni magamból a végére. Talán ezért tűnt úgy, hogy egyre nagyobb energiával csinálom a dolgokat.
Ten: Én az ilyen események elején rendszerint izgatott és ideges vagyok egyszerre. Aztán az idő előrehaladtával egyre jobban ellazulok. A mai nap is ez volt, és úgy tűnik, a végére elő is jött. Mostanában sokat gondolkozom ezen.

Mostanság többet laktok szállodai szobákban, mint otthon, ugye?
Taeyong: Igen, ez valószínűleg így van. Szeretem a szállodákat, nagyon kényelmesek. Egy dolog van, amit egy szállodában mindig véghez lehet vinni: a pihenés. Ezt nagyon szeretem.
Ten: A szállodában lehetőséged van rá, hogy aggodalmaskodás nélkül, mélyen kialudd magad.

A közös dalotok, a ’Baby Don’t Stop’ minden részét imádom.
Taeyong: Még mindig nagyon sajnálom, hogy úgy érzem, a munkálatok végéig sokkal jobban is teljesíthettem volna. Nincs igazam? Ten is és én is nagyon nyitott, elfogadó és megértő személyiséggel rendelkezünk, úgyhogy nem jelentett problémát elfogadni az új dolgokat. Az egész nagyon szabad volt. Duettet csinálni, és ahhoz a színpadi dolgokat illetve a koreográfiát összerakni egy teljesen más vállalkozás (mint a csoporttevékenységek). Csoportban több szabály és rögzített dolog van, míg egy duett esetén teljes mértékben bíznotok kell egymásban. Meg kell tudnod bízni a melletted álló emberben, hogy egy lélegzetvétellel végig tudjátok csinálni a színpadi fellépést. Ten és én véghez tudtuk ezt vinni.

Az a szó, hogy ’bizalom’, nagyon feltűnőnek, fontosnak hangzik. Egyben nagyon érettnek is.
Taeyong: Nem ezt a szót szokás használni, de most valahogy ez jött. Azt hiszem, ez a szó tudja a legjobban jellemezni kettőnk közös munkáját.

Kettőtök táncstílusa elég különböző, nem igaz?
Taeyong: Teljes mértékben. Amikor együtt gyakorlunk, tisztán kirajzolódnak a köztünk lévő különbségek. Szerintem a dal maga a fontos. Az ütem. A következő a zen. Tennél ez némiképp máshogy működik.
Ten: Amikor táncolok, úgy érzem, a testemmel beszélek. Soha nem a technológiára összpontosítok, mindig olyan természetes dolgokat képzelek magam elé, mint a víz vagy a szél. Ilyesmi dolgokat szeretnék kifejezni.

Nagyon filozofikusan hangzik.
Ten: Igen, így van. Szerintem ez sokkal fontosabb, mint a technológia.

Mikor kezdtél el táncolni? 10 éve?
Taeyong: 18 éves korom óta táncolok. A tanáraim akkor azt mondták, ez olyan, mint egy fehér rajzlap. Amikor először hallottam ezt, a büszkeségem és az önbecsülésem nem volt az igazi. Azt gondoltam, ez rossz. Úgy hangzott, mintha nem lettek volna elragadtatva tőlem. Mostanra tudom, hogy ez mekkora dicséretet jelent. Mostanra vannak rajzok az én fehér lapomon. A táncstílusom kapcsán makacs és magabiztos vagyok.

Büszke típus vagy?
Taeyong: Nagyon is. Mostanában szeretnék is ezen változtatni. Olyan ember szeretnék lenni, aki el tudja fogadni a vereséget. Őszintén szólva, ez részemről egy győzelem lenne. Ebben biztos vagyok.

Ten gyakran sír?
Ten: Én? Általában? Igen, nagyon jókat szoktam sírni. (nevet)

Most így a kamerára tekintve mindkettőtök arca és szeme is jobban fest. Erősnek és tisztának tűnik.
Taeyong: Az arcommal kapcsolatban sosem volt bennem bizonyosság. Őszintén szólva, felcseperedésem során sokat hallottam, hogy jóképű vagyok. (nevet) De én ezt nem szerettem. Azt szerettem volna, hogy a tehetségem miatt ismerjenek el, nem a külsőm miatt. Mostanában próbálom megszeretni az arcomat és a testemet is. Azt vallom, hogy a többiek is csak akkor tudnak engem igazán szeretni, ha én is szeretem magam.
Ten: Az arc az ember azonosítója, a külsőségeken túl. Az ember maga, hozzá tartozik.

Ten, te szereted a saját arcodat?
Ten: Igen, szeretem. Inkább csak elfogadom, hogy ez is én vagyok, mint hogy különösebb elégedettséget éreznék.

És mi a véleményed a nyárról?
Ten: Hogy jön ide a nyár? (nevet) Szeretem a nyarat.
Taeyong: Én is szeretem.

Akkor a nyár szerintetek már nyár, vagy még tavasz
Taeyong: Múlt héten Japánban voltam. A cseresznyefa virágzás időszakának ott már vége van. Dél-Koreában még csak most kezdődött, azt hallottam. Muszáj mindenképp megkülönböztetni és szétválasztani az évszakokat ilyen látható dolgokkal? Én mindig csak érzem a csontjaimban, hogy épp milyen évszak uralkodik. Kérlek, remélem, ez látszik is. (nevet)
Ten: Én Thaiföldön nőttem fel, ott mindössze két évszak van: egy esős és egy rettenetes meleg nyári. (nevet) Szóval engem különösebben nem foglalkoztat az évszakok váltakozása. Ha melegem van, vékony ruhákat, ha fázom, meleg ruhákat hordok. Mindig csak alkalmazkodom a körülményekhez.

Mit szólnátok hozzá, ha 10 év múlva újra találkoznánk?
Taeyong: Nagyon örülnék neki. Olyan ember vagyok, aki értékeli a lehetőségeit.
Ten: Én is örülnék. Mindig szívesen veszek részt fotózásokon. Remélem, az az alkalom is ilyen szórakoztató lesz.

A ruhákat összeállította: Jong Hyun Lee.
Interjú & fotók: Ji Woong Choi.
Frizurák: Song Hee Han.
Smink: Seong Eun An.
Helyszín: Sheraton Seoul D Cube City Hotel.
Az interjú megtalálható a DAZED Korea Magazin áprilisi számában.
A magyar fordítást fordító programok és saját tudás alapján készítette: Harlow.
1 felhasználónak tetszik: yonghee.
Hozzászólok Nem indíthatsz új témát!

Kapcsolódó sztárok