Na, mivel most sikeresen lezúztam mint a hét évadát, így lehet egy kicsit sok mindent fogok most rátok zúdítani
Történet szempontjából talán a Martha-s évad volt a legszimpatikusabb, egyértelmű volt hogy azért hajtogatják ezt az "Utolsó időlord" dolgot hogy utána kiderüljön hogy nem ő az utolsó
Jó volt Mester karaktere, érdekes, bár azért annyira nem szerettem meg, de végre tényleg olyan erősebb ellenfélnek éreztem, és az évadzáróra komolyan ráparáztam hogy most mi lesz szerencsétlen Doctorral, ezt hogy fogják megoldani, el is érzékenyültem kissé ahogy ott mutatták szegényt megöregedve. Martha tényleg jó companion volt, nagyon tetszett mikor "bekeményedett", meg a Doctor iránti érzelmei is pont megfelelő mértékbe voltak, nem túlozták el, és meg is sajnáltam közben mert az sem segített neki hogy a Doctor éppen próbálta magát túltenni Rose-on, és vele olyan mogorván bánt az elején
Kedvenc útitárs nálam Donna, nem tudom, egyszerűen olyannyira megszerettem a karakterét
Ja, meg Jack is persze, hát imádtam, bár úgy látom a többség egyetért
De mikor kiderült hogy ő Bo arca, hát majdnem dobtam egy hátast, lehet már nem annyira gondolkoztam vagy csak szimplán nem érdekelt hogy ki is lehet ő, de ez nekem nagyon durca húzás volt
Rose-t sem utálom, és elismerem hogy megvolt köztük a kémia a Doctorral, mikor elbúcsúztak egymástól hát én teljesen kész voltam idegileg, de nem szerettem meg annyira, ez az egész mizéria a szüleivel...meg Jackie és Mickey is rettentően irritáltak, jó Mickey-t később már kicsit megszerettem, de a nő az továbbra is idegesített.
Most akkor át térek a következő évadokra, de majd még visszakanyarodok, csak...á, nem tudom, így könnyebb megoldani számomra
Mikor meglátta az első részt, akkor kissé nagyon besokalltam, és nem azért mert hatott rám a többség Matt utálata, hanem azért hogy Mindent megváltoztattak!! Nem volt elég a Doctort, hanem még a Tardis-t is, a főcímet meg a lógót is!
És ez olyan rossz, miért kellett elszigetelni ennyire az előző évadoktól? Akkor már sejtettem hogy itt nem nagyon lesz olyan mint az előző évadban, nagy companion találkozó féleség, de hogy ennyire elhanyagolták az előzőket?
Azt hiszem egyszer van az, hogy az interfész bejön mikor épp haldoklik, és ott mutatja az előző útitársakat, és kb.ennyi. Ez gonosz volt.
Na mindegy, visszatérve az ötödik évad kezdetére. Nem volt rossz ez az egész alap dolog, hogy kiskorában találkozik a lánnyal, és véletlenül csak később tér vissza, mikor is felnő, meg megjelennek folyton ezek a szakadások. Én azt gondoltam hogy valami olyan lesz, hogy Amy a kulcsa az egésznek, hogy vele van valami, és miatta keletkeznek ezek, de sajnos asszem csak a Tardis miatt volt
Na igen, Amy, mint útitárs. Akárki akármit is mond, számomra az elején a fangirl-ök megtestesülését szimbolizálta, csak gondoljatok bele! Találkozik a Doctorral, és utána teljesen fanatikusa lesz, megszállottja, képregények, babák, satöbbi
És nekem ez is volt szokatlan, hogy eleinte képes volt az esküvője előtti éjszakáján elmenni vele, és utána meg lesmárolni meg ki tudja még mit akart(
Itt egy kicsit ilyen amcsi sorozat feeling-em volt...), aztán valahogy visszahabarodik Rory-ba. Lehet azért tűnik nekem ez szokatlanul gyorsan, mivel annyira egybefolynak a részek, de akkor is ez egy kicsit érdekes volt
Amúgy Rory. Az elején ő sem volt szimpatikus, de ahogy jött ez a centurio dolog meg a hasonlók, utána szimpatikussá vált, aranyos párt alkottak Amy-vel. Szokatlan volt a hármasuk, de valamennyire jó is, egy kis változatosság
És jöjjön akkor a River Song-os dolog. Én eleinte már nem is tudom kire tippeltem hogy ki ő, de mikor kiderült addigra már eléggé sejtettem. Kicsit olyan béna húzásnak tűnt ez az egész, hogy a gyerekük, de megbocsátható, River nem rossz karakter, bár számomra néha kicsit sok volt
Clara, hát ő sem volt rossz, de nála már komolyan úgy éreztem mintha minden egyes companion-nek marha nagy szerepet akarnának adni
Jó, Donna különleges volt vagy mi. Amy, a lány aki várt, még nem volt vészes. De aztán jött ő, a hihetetlen lány, és nekem ez túl soknak tűnt, hogy miért akarnak minden egyes női karakternek hirtelen világmegváltó szerepet adni
Volt a rész akkor mikor Amy-t kiszabadították abból a katonai központból, és ott volt az a lány aki hímzett neki, és nem tudom de én azt gondoltam hogy az Jenny, hogy tudott regenerálódni és segít, mert eleve ez a katonás dolog, aztán ahogy beszélt a Doctorról, hogy biztos ért a harchoz meg satöbbi, én teljesen ezt gondoltam, de sajnos nem ez volt, most sem. Pedig egy részre visszahozhatnák hogy egy kicsit újra láthattuk, hisz a Doctor lánya végülis
És a Doctorokról. Most én sem nagyon fogok kilógni a tömegből, a David féle Doctor a kedvencem, annyira remekül játssza, olyan kis édes volt meg energikus, de ugyanakkor tudott könyörtelen meg haragos is lenni, amitől még én is megijedtem. Egyszerűen imádtam. De persze a Christopher féle is nagyon jó volt, szerintem az ő Doctorával illett össze leginkább Rose, vagy nem tudom hogy mondjam
És Matt sem volt rossz, igaz elég érdekes arca van, de voltak néha annyira édes pillanatai hogy úgy viselkedtem mintha
ezt láttam volna a képernyőn
Igaz nem lesz kedvencem, de nem volt olyan vészes mint amennyire beállítják szerintem
Kedvenc rész a Blink volt, meg tetszett a The girl in the fireplace is, meg nem tudom, túl este van, még a magyar címek sem jutnak eszembe
A blink egyszerűen remek volt, a síró angyalok nagyon jól ki lettek találva, kiborítóak de imádom őket, egyik kedvenc gonoszaim
És az adipose-ok is egyszerűen imádnivalóak
Viszont akiket nagyon ki nem állhatok, azok a cyborgok. Fogalmam sincs miért, de már a kezdetektől gyűlöltem őket, jobban mint bármelyik más lényt. Bár nem sokkal vannak lemaradva a Dalekok, de őket nem is utálom, hanem inkább csak irritálnak ők is. Olyanok mint a csótányok, ezek a kis szemetek mindent túlélnek
És megint visszaugrom az évadokhoz/részekhez
Az első, hogy akkor volt megint egy síró angyalos rész, a Manhatten-es, és pont arra gondoltam hogy milyen lenne már ha a szabadságszobor is az lenne, mivel a lift hátulján láttam meg a képét és onnan eszembe jutott, erre nem az lett?
A másik, ami nekem egy kicsit kusza volt, hogy mikor Amy-t kiszabadítja a kis Amy a pandoricából, és akkor átöleli asszem a saját kis énjét, vagy legalábbis átkarolja, akkor nem kellett volna paradoxonnak lennie? Vagy akkor már mindegy volt, mert úgyis szétesett az idő?
Ömm, azt hiszem meglennék a kisregényemmel, és bocsánat a kuszaságért, bár még így is próbáltam legalább egy kicsit rendezetten, de írtam ami eszembe jutott
Ja nem, még egy valami: Barátnőmmel beszélgettünk, és mondta hogy nem lesz baja a 12. Doctorral, csak elég szokatlan lesz a legfiatalabb után a legidősebb jön, és tényleg
Ezt észre sem vettem, de tényleg furcsa
(Ui: Atyaég, mennyit írtam??Bár egy órája már írogattam, de azt hittem ennél kevesebb lesz
)