Starity

A Facebook-függőség: A függőség 12 oka

2012. július 03. 21:09   |   Szerző: judy91

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Állapotfrissítés a vasárnapi ebéd közben, frissen posztolt kép egy butik próbafülkéjéből, azonnali és kérés nélküli üzenőfali bejegyzések az aktuális időjárásról, közéleti eseményekről – kinek ne volnának ismerősek ezek a helyzetek? Mióta a Facebook, a Twitter és a hasonló közösségi oldalak megjelentek az életünkben, menthetetlenül a rabjaivá váltunk. Háromrészes sorozatunk első részéből megtudhatjátok, minek köszönhető ez a túlzott rajongás!

hirdetés
A Facebook-függőség: A függőség 12 oka

Elismerés iránti vágy, önbizalomhiány, kíváncsiság, lustaság, unalom – csak néhány indok a sok közül, amely hozzájárul ahhoz, hogy az ember órákat töltsön a Facebook előtt anélkül, hogy akármilyen más tevékenységet is folytatna. Az „egészséges” mértékű – napi egy-két órát igénybe vevő – böngészésnek még nincs káros hatása, az ennél tovább tartó facebookozás azonban akár rossz hatással is lehet a testi-lelki egészségünkre.

Ahhoz, hogy kiküszöböljük a függőséget, nem árt tisztában lennünk annak okaival. A cikk folytatásában Dr. Brent Conrad klinikai pszichológus segítségével pontokba szedtük nektek a leggyakoribb indokokat, amelyek miatt kialakul a Facebook iránti megszállott rajongás.

1. Minimális ráfordítással ápolhatjuk a kapcsolatainkat

A Facebook struktúrájából adódóan olyan gyorsan és könnyedén léphetünk kapcsolatba a családunkkal és a barátainkkal, ahogyan a való életben aligha tehetnénk. Minimális ráfordítással – egy villámgyors állapotfrissítés, egy rövid kép alatti hozzászólás, egy like – percek alatt letudhatjuk ismerőseinket, ezzel megspórolva az esetleges személyes találkozó megszervezésével járó fáradalmakat. Nem mellesleg pedig olyan kapcsolatokat is életben tarthatunk a közösségi oldalakon keresztül, amelyek a való életben nagy valószínűséggel megszakadnának.

hirdetés

2. Egyszerre több emberrel oszthatunk meg információkat

Az első ponthoz kapcsolódva, a Facebook lehetővé teszi a felhasználói számára, hogy hatékonyan, ezzel egyidőben azonban cseppet sem tolakodóan osszanak meg személyes információkat barátaikkal. Például jóval irritálóbb, mikor az ismerőseink kéretlenül bombázzák a postafiókunkat a nyaralási fotóikat tartalmazó e-mailekkel, mint amikor a Facebook-adatlapjukra töltik fel a képeket, ahol mindenki saját belátása szerint nézheti meg őket.

3. A mindannyiunkban lakozó információfüggőhöz szól

Mivel mindannyian emberek vagyunk, velünk született és kielégíthetetlen tudásvággyal rendelkezünk – végtelen kíváncsisággal a körülöttünk lévő világ iránt. A születésünk napjától a halálunk napjáig folyamatosan új információkat kutatunk és sajátítunk el, így a Facebook-függőség részben ebből az olthatatlan vágyból eredeztethető. Ez a kijelentés természetesen érvényes magára az internetre is, de a Facebook egy lépéssel továbbmegy, mivel személyes információkat közöl egy könnyen elérhető főoldalon, azaz a Facebook-üzenőfalon. Barátok, események, videók, játékok, hírek, időjárás, politika, tudomány, munka, karrier – minden, ami érdekel, csupán karnyújtásnyira van tőlünk a számítógép képernyőjén.

4. Kielégíti a „kukkolás” iránti vágyunkat

Még a világ felfedezésénél is ősibb és elemibb emberi szükséglet más emberek megismerése. Az ember társas lény és alapvetően kíváncsi is, ez a fajta érdeklődés azonban hatványozottan igaz, ha arról van szó, mit tesznek vagy mondanak mások. A Facebook minden információt nyilvánossá tesz rólunk, még azt is, amelyet normális esetben bizalmasan szoktunk kezelni. Ezáltal mondhatni „kémkedhetünk” a barátaink után, és olyan információkhoz juthatunk róluk, amelyekről egyébként nem lehetne tudomásunk. Nagy valószínűséggel mindenki kapta már azon magát, hogy az egyik ismerőse adatlapját böngészi, hogy megtudja, kikkel volt és mit csinált tegnap, mit mondott másokról, vagy hogy neki milyen ismerősei vannak. A leskelődés iránti természetes vágyunk kielégítése újabb ok tehát, amellyel a Facebook-függőség magyarázható.

5. Fórum az egónk számára

Bár nem szívesen valljuk be, beszélgetéseink egyik kedvelt témaköre mi magunk vagyunk. Ez természetesen még nem jelenti azt, hogy mindannyian egoisták és önimádók lennénk, azonban tény, hogy az önkifejezés – különösen az önkifejezést követő, mások által adott visszajelzés – egyértelmű emberi szükséglet. A Facebook biztosítja az egónk számára a megnyilvánulás lehetőségét, mi pedig képtelenek vagyunk betelni vele. A kis erőfeszítés, amellyel feltöltünk egy képet az adatlapunkra, hatalmas befektetésként térül meg hozzászólások – vagy ami még jobb, bókok – formájában. A megerősítés ezen rendszere nagyon vonzó lehet számunkra, és arra is magyarázatot adhat, hogy néhány ember miért válik a Facebook rabjává.

6. Általa úgy érezzük, megértenek minket

A személyes információk másokkal való megosztásának egyik következménye, hogy alaposabban megismernek, ezáltal pedig jobban megértenek minket (persze csak ha őszinték vagyunk a velünk kapcsolatos információkat illetően). Ha tehát úgy érezzük, elfogadnak minket, az megerősít bennünket, és általa sokkal mélyebb kapcsolatba kerülünk másokkal. Persze azt sem árt tudatosítanunk magunkban, hogy ha a Facebookon tanúsítanak együttérzést irántunk, az nem olyan jelentőségteljes vagy kifizetődő, mint ha a való életben tennék ugyanezt. Ez a fajta megértés a magunkról megosztott információk tükrében pedig nem is minden esetben kívánatos, sőt, sokszor egyenesen félreértések forrása lehet!

7. Látszólag egy kiterjedt, izgalmas világ részesei lehetünk

A kivételektől eltekintve a legtöbbünk átlagos életet él. Dolgozunk vagy iskolába járunk, hazamegyünk, várjuk a hétvégét és az ünnepeket, majd kezdjük előröl az egészet. Hébe-hóba csinálunk valami izgalmasabbat vagy élvezetesebbet is, és ez teszi a mindennapi taposómalmot némileg elviselhetőbbé. A Facebook vonzereje részben abban is rejlik, hogy lehetővé teszi számunkra, hogy ideig-óráig elmeneküljünk a szürke hétköznapokból egy sokkal színesebb és érdekesebb világba. Csatlakozni a kedvenc zenekarunk rajongói csoportjához, chatelni egy külföldön élő ismerőssel, híres vagy befolyásos emberekkel ismerkedni – ha csak rövid időre is, de egy folyamatosan mozgásban lévő, lebilincselő környezetbe csöppenünk, ami még csábítóbbá teszi számunkra a Facebookot.

8. Nem hagyhatom ki!

Bár a legújabb felmérések szerint a Facebook-felhasználók számának gyarapodása lassabb, ez nagyrészt a piac telítettségének tudható be. Szinte minden egyes ember, aki kapcsolódott az online közösséghez, rendelkezik Facebook-fiókkal, tehát a Facebookon fent lenni majdnem olyan gyakori jelenség, mint e-mail címet birtokolni. Így ha a barátaink nagy része a közösségi oldalakon keresztül szervezi a programjait és bonyolítja az életét, nekünk is Facebookot kell használnunk, különben nem leszünk részesei az online közösségnek, és ezáltal lemaradunk a való világ eseményeiről is. Ezen helyzet elkerülése érdekében az emberek megszállottan, naponta tucatszor ellenőrzik a felhasználói fiókjukat. Könnyen érthető tehát, hogy a társadalmi elszigeteltségtől való félelem hogyan járulhat hozzá a Facebook-függőséghez.

9. Számszerűsített barátságok

A Facebook rendszerének egyik legötletesebb eleme, hogy segítségével újabb és újabb ismerősökre tehetünk szert, és mindezt számszerűsítve követhetjük nyomon. Cseppet sem nehéz abba a hibába esnünk, hogy naphosszat kutatunk ismerős nevek vagy arcok után, és megszállottan jelölgetjük őket, még ha csak látásból is ismerjük őket. Mint ahogyan arról már korábban szó esett, a társadalmi elfogadottság egyetemes emberi szükséglet. Baráti kapcsolatokkal rendelkezni annyit tesz, mint megbecsülve és szeretve lenni, emellett pedig növeli az önértékelésünket és az önbecsülésünket is. Mindezek fényében egyértelmű, hogyan vezethet az ismerősök gyűjtögetése és a számuk növekedésének folyamatos ellenőrzése túlzott használathoz. Természetesen az, ha valaki ismerősünk a Facebookon, önmagában még semmit sem árul el a kapcsolat minőségéről vagy mélységéről. Azzal még semmilyen probléma nincs, ha a valódi emberi kapcsolatok kiegészítőjeként használjuk a Facebookot, az igazi gond ott kezdődik, amikor a virtuális világban kialakított ismeretségeink helyettesítik a normális emberi kapcsolatainkat, valamint amikor a minőség helyett a mennyiségre fektetjük a hangsúlyt.

10. Hogyan hasonlíthatok másokhoz?

A Facebook nem elégíti ki a társadalmi elfogadottság iránti igényünket, sőt, inkább teret enged az összehasonlításnak és a rivalizálásnak. Természetünkből adódóan hajlamosak vagyunk másokhoz viszonyítani önmagunkat mind külsőleg, mind pedig képességeinket illetően. Nem véletlenül örvendenek tehát olyan nagy népszerűségnek a különböző Facebookos kvízek és személyiségtesztek, amelyek kitöltése után a rendszer automatikusan lehetőséget biztosít nekünk arra, hogy másokhoz hasonlítsuk a teljesítményünket. Ez is bizonyítja, hogy a Facebook-függőséget nem az újabb és újabb emberi vágyak létrehozása, sokkal inkább a már meglévő szükségletek más, szokatlan módon történő kielégítése okozza.

11. Unalom mindenekfelett

Az unalom enyhítése az egyik leggyakoribb oka annak, amiért az emberek elkezdik használni a Facebookot. Végtelenül egyszerű és kényelmes – általa a hírek, a játékok és a barátaink is csak néhány kattintásnyira vannak tőlünk, így ha unatkozunk, bármikor fordulhatunk hozzá.

12. Nem vagyok egyedül

A magány olyasvalami, amit az emberek többsége időről időre megtapasztal. Ha úgy érezzük, nem kielégítő a szociális kapcsolatunk másokkal, teljesen normális az egyedüllét érzése, és remélhetőleg arra ösztönöz minket, hogy nyissunk a többiek felé. Ha mértékkel használjuk, a Facebook átmenetileg enyhítheti a magányunkat, amivel az égvilágon semmi probléma nincs. A valódi kapcsolatok elsődleges helyettesítőjeként alkalmazva azonban a „digitális egyedüllét” mérséklése közel sem olyan tartós vagy kielégítő. Bizonyos helyzetekben a túl hosszú Facebook előtt töltött idő ahelyett, hogy csökkentené az elhagyatottság érzését, inkább felerősíti azt, és hosszútávon magányhoz vagy depresszió kialakulásához vezet.

Agárdi Judit
(Forrás)

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek