Hisztéria — a korszakalkotó betegség

A konverziós zavar, vagyis hisztéria a világ legeslegjobban vitatott betegsége. Virágkorát az 1800-as évek végén élte és film is készült belőle. De most nézzük, hogy hogyan jutottunk el az egyiptomi papiruszoktól napjaink egyik legjobban felkapott szexuális játékszeréhez.

hirdetés

Konverziós zavar, így ismert a köznyelven hisztériának nevezett betegség, mely erős stresszhatás fizikai tünetek formájában jelentkezik a betegen. Ez az egyik legjobban vitatott, félreértett és előítéletekkel teli betegség a világon. Hippokratész még nem pszichés tüneteknek vélte, hanem azt gondolta, hogy a nő panaszai a méh betegségének következményei. Nos igen, akkoriban minden hibát a nőkben kerestek és jogok nélkül a nők nem is tudtak kiállni igazukért, nem tudták elmondani panaszaik okát. Sokáig csakis nőknél állították fel a diagnózisát, de most nézzük a történetét.

A történet

Története visszanyúlik a 3-4000 évvel ezelőtti Egyiptomba. Első dokumentált esetét Hérodotosz írta le.

A Krisztus előtti negyedik században máris a női nemi szervekhez kötötték. Azt, hogy a „vándorló méh”, azaz a hisztéria állhat a furcsa tünetek, mint az őrültség, alvajárás vagy épp az álmatlanság mögött, először a régi görögöknél említik, Hippokratész szövegeiben. A második században Galénosz, a görög orvostudomány másik atyja úgy gondolja, hogy a hisztéria oka a szexuális kiéhezettség. Celsus, a római filozófus először javasolja az érvágást a női hisztéria kezelésére.

A 10. században javasolnak először dörzsölést a hisztériára. 1653-ban Pieter van Foreest holland doktor leírja saját módszerét, mely medencetáji masszázs, egészen a “rohamig”. Különösen az özvegyeknek, a szemérmeseknek és a vallásos nőknek ajánlja.

Az 1700-as években William Harvey elsőként írja le az ember keringési rendszerének működését. Véleménye szerint a női nemi szervek az okozói az “elme szörnyű zavarainak, mint a melankólia, düh-, és érzelemkitörések”.

A 18. és 19. században a hisztéria diagnózisa népszerűvé válik orvosi körökben, számos érthetetlen jelenség magyarázatára használják az epilepsziától és a depressziótól egészen a Tourette-szindrómáig és a házastársi hűtlenségig. Az 1850-es években Pierre Briquet francia orvos bejelenti a hisztéria tanulmányozásának eredményeit. Szerinte a szexuális frusztráció okozza és a kúra pedig a tökéletesen kivitelezett orvosi eljárásban rejlik, amit úgy ír le, mint a “klitorisz csiklandozása”. 1869-ben egy amerikai feltaláló, George Taylor forgalomba hozza gőzzel hajtott masszázsgépét „Manipulátor” néven. A hisztériát kezelő orvosok körében gyorsan elterjed. 1883-ban Joseph Mortimer Granville találja fel az első elektromos vibrátort.

1908-ban a London Times vezércikkében azt állítja, hogy a szavazati jogért tüntető nők „hisztériában szenvednek”. Az idea elterjed, nőellenes vezetők kérdőjelezik meg a női aktivisták elmeállapotát. 1952-ben az Amerikai Pszichiátriai Intézet végre kimondja, hogy a hisztéria nem betegség.

A betegség

A konverziós zavarban szenvedő páciens valóban betegnek tűnik. Az alapos orvosi vizsgálat azonban nem talál kapcsolatot a tünetek és valamilyen tényleges orvosi probléma között. A tünetek többnyire meg sem feleltethetők semmiféle ismert betegségnek vagy testi mechanizmusnak. Többnyire az határozza meg őket, hogy miként képzeli el – adott esetben teljesen tévesen – az egyén a saját testének működését és anatómiáját. Ez azonban nem jelenti, hogy a tüneteket tudatosan produkálja, illetve szándékosan csal. A tünetek létrehozása és irányultsága a konverziós zavarban szenvedőben nem tudatosul. Az ebben szenvedő betegek nem szimulálnak, őszintén úgy hiszik, hogy komoly fizikai problémájuk van.

A konverziós zavar gyakoribbnak tűnik nők, mint férfiak esetében. Noha e zavar szinte minden személyiségtípusnál megjelenhet, a hisztrionikus és az antiszociális személyiségzavarban szenvedők között gyakoribb. A konverzió sokszor különféle pszichiátriai megbetegedésekhez társul, például szorongáshoz, depresszióhoz, pszichózishoz vagy disszociatív zavarhoz.

Kivizsgáláskor fény derül az esetleges testi rendellenességekre, az orvos megnyugtatja a beteget arról, hogy a tünetei nem utalnak komoly betegségre, a beteg általában jobban kezdi érezni magát, és tünetei is enyhülnek. Ha a tünetek megjelenését valamilyen súlyos pszichológiai megpróbáltatás előzte meg, pszichoterápiát alkalmaznak.

Ha valamiféle pszichiátriai megbetegedés, pszichózis, depresszió vagy szorongás húzódik meg a konverziós zavar mögött, vagy ilyen zavar létére is fény derül a vizsgálatok során, akkor megfelelő gyógyszeres kezelést is szükséges.

A hisztéria és a vibrátor

A tudományos háttér és a történelmi diagnózisok után kanyarodjunk vissza a korszakalkotó felfedezéshez. Nos a hisztériát leginkább ugye nőknél diagnosztizálták. Az 1800-as évekből maradtak ránk olyan feljegyzések, melyekből megtudhatjuk hogyan is kezelték a hisztériás betegeket.

Akkoriban a hisztériát a méh rendellenes működésének és a hormonszint változásának tulajdonították. Rengeteg – persze női – beteg járt velük orvoshoz. És az akkori nőgyógyászok kivétel nélkül csak hisztériás betegeket kezeltek. A kezelés egyszerű orgazmusszerzés volt a páciensnek, amit hetente ismételtek. De ha „gyógyíthatatlannak” vélték a beteget, végleges méheltávolítást is kirendeltek neki. Rengeteg nőt szabadítottak így meg az anyává válás lehetőségétől. Hisztériával magyarázták az orvosok korunk legismertebb megnyilvánulásait, legyen az menstruációs fájdalomtól való ingerlékenység, vagy csak egy bátor szó, melyet férfiaknak intézett egy hölgy.

Masszírozó az 1800-as évekből

Na de a korszakalkotás. Abban az időben semmi köze nem volt a szexhez a kezelésnek, melyet a nőgyógyász végzett és igen fáradtságos és kimerítő procedúrának is tartották. Egy gyakorló orvosnak, név szerint Joseph Mortimer Granville-nek elege lett a vontatott és fárasztó eljárásból, amit általában tulajdon kezükkel végeztek az orvosok és feltalálta az akkor még Masszírozónak nevezett tárgyat. Az eljárását nemcsak megkönnyítette, de fel is gyorsította és hamarabb híre ment, mint az gondolták volna.

Masszírozó név alatt vibrátorok millióit adták el mind nőknek, mind férfiaknak. A vásárlók egy része nem használta a terméket másra, mint különböző fájdalmaik csillapítására. Stinner persze csak saját munkáját akarta megkönnyíteni, nem is gondolt rá, hogy megalkotja a világ leghíresebb szexuális játékszerét.

1902-ben adták ki az első szexuális célt szolgáló vibrátort. A hisztéria pedig az 1920-as évektől már nemcsak a nőket bélyegezte meg, hanem férfiaknál is diagnosztizálták, főként a világháborúk után szembesültek vele. Persze a maszturbálásnak minősülő kezelés is egyre jobban háttérbe szorult és meg is szűnt, ma már pedig különböző terápiák és gyógyszerek segítségével kezelik.

A tény: vibrátorral akarták lenyugtatni a hisztis nőket? Az orgazmustól a nő könnyebben kezelhetővé válik? Nos ezen vitatkozhatnánk naphosszat, de a tény tény marad: a mai napig vitatják e betegség pontos okát és kialakulását is, de az idők egyik legnagyobb találmányát adta a világnak (vagy legalábbis a pornóiparnak).

A film

A történetet filmre vitték, melyben olyan színészek szerepelnek, mint Maggie Gyllenhaal, Hugh Dancy, Jonathan Pryce és Rupert Everett. A filmet Tanya Wexler rendezte. Dr. Mortimer Granville-t a túlzottan modern nézetei miatt elbocsátják állásából a viktoriánus Londonban.

Az ifjú orvos a női betegségek specialistájánál kap munkát, Dr. Robert Dalrymple segédje lesz. A doktor sajátos módon, altesti masszázzsal kezeli a hisztériaként ismert betegséget. Dr. Granville hamarosan roppant népszerű lesz a hölgyek körében, sőt barátja segítségével feltalálják a masszírozót is. A film persze happy enddel végződik. A kritikusok ugyan lehúzták, de a romantikus filmek kedvelőinek ez egy igazán mulattató estét szerezhet.

hirdetés

hirdetés