Filmek, melyeket betiltottak IV.

Az előző részben öt olyan híres filmet mutattunk be nektek, amelyeknek például a témája pont elegendő ok volt arra, hogy a feketelistára helyezzék. Lássuk, mely filmeknek lett ugyanaz a sorsuk.

hirdetés

Az ördögűző

A filmtörténelem egyik legfélelmetesebb és legrémisztőbb darabjaként jegyzik a William Peter Blatty könyve alapján elkészített horrort. Az ördögűzőnek sikerült kicsapnia a biztosítékot az egyháznál, de a nézőközönség is falfehérré vált az alkotás láttán. Természetesen nem kellett sokat várni és máris a cenzorok górcsője alá került a film, és ők úgy vélték, hogy jobb, ha nem kerül többé az emberek szeme elé.

Tiltás ide vagy oda, Az ördögűző tíz Oscar-jelölést kapott és kettőt be is zsebelt – elnyerte a Legjobb hangeffektusok és a Legjobb forgatókönyv díját. A mű esélyes volt a Golden Globe-, illetve a BAFTA-díjra is. Linda Blair gyerekszínész karrierjének azonban pont ez a darab jelentette a teljes bukást és még napjainkban is rengeteg helyen csak a „túlvágott” verziót hajlandóak leadni – Angliában, Malajziában és Szingapúrban le sem vetítették, mivel túlságosan is sokkolónak tartották.

Passió

Mel Gibson 2004-ben készült mesterműve, a Passió, amely Jézus Krisztus utolsó tizenkét óráját mutatja be, anno azonnal a közönség kedvencévé vált és a sikere még mai napig is töretlen. A film bemutatja a Megváltó szenvedését, megkorbácsolását, meggyalázását, majd kereszthalálát. Gibson nem finomkodott a kínzások és a kegyetlenkedések terén.

Természetesen néhány országnak szemet szúrt – antiszemitizmussal, történelmietlenséggel, a felekezetek közti béke megsértésével vádolták meg az alkotást, és Franciaországban három ember egy keresetet nyújtott be a mű levetítése ellen a bíróság felé, azonban azt elutasították. Még mai napig is a feketelistán található például Burmában, Iránban és Malajziában.

A texasi láncfűrészes

Hiába készítettek eddig többféle remake-et A texasi láncfűrészeshez, az eredeti, 1974-es darabot a kritikusok szerint sem lehet felülmúlni. A Tobe Hooper által készített mű állítólag igaz történet alapján lett leforgatva, azonban kiderült, hogy Texasban nem is volt ilyen típusú sorozatgyilkos, ezért később egy wisconsini farmer, Ed Gein vált a kegyetlen gyilkossá. Durva és tabukat nem ismerő véres jelenetei miatt Angliában, Finnországban, Írországban, Brazíliában, Ausztráliában, Nyugat-Németországban, Chilében, Norvégiában, Izlandon, Szingapúrban és Svédországban nagyon hosszú évekig azon a bizonyos listán volt emlegetve.

A tanú

Bacsó Péter nagy sikerű, 1969-es műve, A tanú annak idején, mihelyst elkészült, azonnal a tiltott filmek listájára került és a nagyközönségnek egy évtizedet kellett várnia arra, hogy megtekinthesse.

A cenzorok azzal indokolták döntésüket, hogy a rendező túl groteszk módon szemlélteti a szocialista rendszsert és emellett még a szocialista vezetőket is kifigurázta. Például Bástya elvtársban Farkas Mihály, illetve Rákosi Mátyás jellemvonásai fedezhetők fel.

Borat: Kazah nép fehér gyermeke menni művelődni Amerika

Larry Charles 2006-ban forgatta le a Borat: Kazah nép fehér gyerme menni művelődni Amerika című vígjátékát, amelyben Sacha Baron Cohen is közreműködött. Borat Sagdijev – akit Sacha saját maga talált ki – egy szatirikus személy, aki elhatározza, hogy elutazik az Amerikai Egyesült Államokba és készít egy amolyan útifilmet. Közben persze szeretne egy kisebb hírnevet is szerezni hazájának, Kazahsztánnak.

A film megjelenését követően az Egyesült Államokban, illetve Kanadában is óriási sikert aratott, pillanatok alatt elfogytak a mozijegyek. Azonban nem mindegyik ország díjazta annyira a művet, ugyanis Oroszországban a durvasága miatt, Kínában a vérfertőzés „reklámozása” miatt, Kazahsztánban az ország negatív oldalról való ábrázolása miatt, Szingapúrban a túl sok meztelenkedés miatt tiltották be. Malajziában és Törökországban nem engedélyezték a moziban történő levetítését. Libanon kivételével az összes arab országban szigorúan tilos a forgalmazása. Dubaiban szerették volna a boltok polcaira helyezni és le is akarták vetíteni, azonban a cenzorok azt nyilatkozták, hogy túl sok mindent kellene kivágni a Boratból és így az alkotás alig lenne meg félórás.

A Da Vinci-kód

Ron Howard rendező 2006-ban készítette el Dan Brown regénye alapján A Da Vinci-kód című filmet, amely csakugyan botrányt okozott néhány országban. Az alkotás azt állítja, hogy Jézus Krisztusnak volt felesége egy gyereke is, és még ma is élnek leszármazottai, ám ezt a katolikus egyház határozottan tagadja.

Különféle katolikus szervezetek, mint például az Opus Dei a film bemutatása ellen is szervezett egy kampányt, azonban nem jártak sikerrel. Dan Brown könyve ellen még plágiumpereket is indítottak és ezzel együtt a film betiltását is szerették volna elérni. Szamoán, a Salamon-szigeteken, Sri Lankán, Burmában, a Vatikánban, illetve Iránban még mai napig is a fekete listán szerepel.

hirdetés