Natalie Portman: „Egy kemény nő nem feminista, hanem macsó”

A Thor női főszereplője, Natalie Portman Hollywood egyik legkeresettebb színésznője, amióta Oscar-díjat nyert a Black Swan című filmjéért.

hirdetés

A 32 éves Natalie Portman több hónapon keresztül Nagy-Britanniában dolgozott a legújabb filmjén, a Thor: The Dark Worldön, amelynek premierjére napokon belül sor kerül.

A Natalie Hershlag néven született izraeli származású színésznő 11 éves kora óta dolgozik a filmiparban a legnagyobb rendezők irányítása alatt, 2011-ben elnyerte a legjobb színésznőnek járó Oscar-díjat, a Forbes magazin szerint ő a filmipar legjövedelmezőbb sztárja, a stúdiófőnökök pedig királynőként bánnak vele.

Profizmusa ellenére a színésznőnek is megvannak a saját gyenge pillanatai – ezek közül néhány éppen a Thor forgatása során jelentkezett: például, amikor a legendás Anthony Hopkinsszal szerepelt egy közös jelenetben.

„Folyton összekevertem a szövegemet. Annyira ideges voltam és ő olyan édesen tűrte. Megnyugtatott. Olyanokat mondott, hogy 'Ez egy igazán nehéz sor,’ és én úgy voltam, hogy 'Nem, nem tudom megcsinálni.’ Az állad a padlón van, amikor őt nézed... ember. Ő egy óriás a színészek között.”

Az asztrofizikust játszó Natalie azt is elmesélte, hogy a Chris Hemsworthszel forgatott szerelmes jelenetek felvételénél állandó nevetési rohamai voltak.

„Egymásra néztünk, nem bírtuk abbahagyni a nevetést és a stáb azt mondta: 'Oké, elég volt'.”

A színésznő azért vállalt szerepet a filmben, mert izgalmasnak találta a lehetőséget, hogy egy pozitív női példaképet alakíthatott egy nagy költségvetésű alkotásban.

„Hollywoodban az a téves felfogás él, hogy ha egy feminista történetet viszel filmre, akkor a nő szétrúgja mindenkinek a seggét és nyer. Ez nem feminista, ez macsó.”

Az általa alakított tudósnő az eszét használja arra, hogy legyőzze az ellenfeleit és ezzel tulajdonképpen példát állít a lányok és nők elé, hogy bátran válasszák a tudományos, mérnöki és technikai pályafutást.

Natalie édesapja, az izraeli Avner orvosként dolgozik, kutatási területe a termékenység, édesanyja, az amerikai Shelley művész. Nem sokkal a kislány születése után költöztek Tel-Avivból New Yorkba, ahol hamar kiderült, hogy Natalie nagyon okos gyermek. Számtalan tudományos versenyen vett részt, emellett színdarabokban játszott. Tíz évesen felfedezte egy modellügynök, a következő évben pedig a francia rendező, Luc Besson őt választotta ki, hogy eljátssza a főszerepet Jean Reno oldalán a Léon című filmben – ekkor kezdődött a filmkarrierje. 1999-ben világhírnevet szerzett magának, amikor a Star Wars-ban kapott szerepet. Amint végzett a forgatással, beiratkozott a Harvardra, hogy pszichológiát tanuljon. „Inkább okos akarok lenni, mint filmcsillag.” – nyilatkozta akkoriban.

A színésznő hálás a szüleinek, akik mindenben támogatják és mindig normális életet biztosítottak neki, így segítve, hogy a földön maradjon.

A Black Swan újabb fordulópontot jelentett az életében – és nemcsak az Oscar-díj miatt. Natalie egy éven keresztül készült a balerina szerepére, a francia táncos és koreográfus Benjamin Millepied segítségével, akivel egymásba szerettek, összeházasodtak és a kisfiuk, Aleph, már kétéves.

A színésznő még mindig normális életet él – a sztárstátusza ellenére. Gyermekkora óta vegetáriánus, imád főzni, a legközelebbi barátai nem hírességek és nem beszél a magánéletéről. Az anyaságról azonban szívesen nyilatkozott.

„Szeretek édesanya lenni. Az anyaság elfogadóbbá tett. A legnagyobb dolog, amit anyaként megtanultam, hogy ez minden ember számára teljesen mást jelent. Minden klassz, nincsenek szabályok. Néhány ember ötéves koráig szoptatja a gyermekét, mások egyáltalán nem szoptatnak. Nincsenek szabályok arra, ki feminista és ki a jó anya.”

Natalie jelenleg két filmet forgat: Terrence Malick legújabb alkotásában, a Knight of Cupsban és egy westernben, a Jane Got a Gun-ban láthatjuk majd. Jövő ősszel Párizsba költözik a családjával, ahol a férje állást kapott a párizsi Opera Ballet igazgatójaként.

„Beszélek franciául, nem jól, de ahhoz elég lesz, hogy eligazodjak a városban és remélhetőleg fejleszteni tudom majd a nyelvtudásomat, amíg ott vagyok. Nagyon izgatott vagyok. Mindenkinek az az álma, hogy Párizsban éljen.”

Emellett rendezőként is szeretne bemutatkozni: első filmje, az A Tale of Love and Darkness az izraeli író, Amos Oz emlékiratain alapul és már meg is írta a forgatókönyvet. Izgalmasnak és félelmetesnek találja, hogy a kamera mögé álljon, és hogy a szülőhazájában, Izraelben dolgozzon. Natalie gyakorolja a vallását és a fiát is a zsidó hitben neveli.

„Minél idősebb vagyok, annál jobban rájövök, mennyire más zsidónak lenni egy zsidó városban, mint zsidónak lenni egy nem-zsidó helyen. Teljesen más érzés abból a szempontból, mennyire szabadnak érzed magad és mennyire szabadon ünnepelheted a kultúrádat és a vallásodat. Nagyon más Izraelben lenni, mint olyan városokban, ahol nem élnek zsidók, ahol néha veszélyes lehet zsidónak lenni, és rájössz, miért is kell egy olyan hely, ahol biztonságban érzed magad... Remélem, hogy egy nap eljön a béke mindenki számára, függetlenül a nemétől, a vallásától, a nemzetiségétől.”

hirdetés