Lisa Marcos üzenetet kapott az égiektől

Egy férfimagazin riportere nyers kérdéseivel olyan információkat tudott meg Lisáról, melyekről korábban fogalmunk sem volt – érdekes interjú született ezekből.

hirdetés

– Melyik az a tulajdonság, ami leginkább lenyűgöz egy férfiben?
– Az inteligencia.

– És mit tartasz legfontosabbnak a nőkben?
– Az őszinteséget. Úgy látom, nehéz ma őszinte nőket találni.

– Milyen a jelenlegi lelki állapotod?
– Egy olyan helyen vagyok most, ahol a csillagos ég a határ. Úgy érzem, kúszom felfelé a ranglétrán. Úgy érzem, semmi sem lehetelen, ha megpróbálom. Csak egy kis pihenőt szeretnék tartani, de nincs idő relaxálni, most kezdődik minden. A munkám mindennél előre valóbb, mert még csak most indult be a karierem.

– Mi volt a legértékesebb dolog, ami valaha a birtokodban volt?
– Amikor Dél-Afrikában modellkedtem, nagyon rossz helyzetben voltam. Az emberek körülöttem pénzt akartak csinálni belőlem, kemény drogokat fogyasztottak, és sok más olyan doldot műveltek, ami a legrosszabbat hozta ki belőlük. Ez igazán nehéz időszak volt számomra. Egy ponton meg akartam halni. Egy szombat este – ezt soha nem felejtem el – letérdeltem és imádkozni kezdtem. Másnap, vasárnap reggel elmentem a templomba, és találkoztam a South African Sports szerkesztőjével, aki adott nekem egy kártyát, és azt mondta, találkozni akar velem holnap az irodájában. A mise után a templom előtt vártam rá, amikor odasétált hozzám egy férfi, és megkérdezte: „Maga Lisa Marcos?” Majd a kezembe nyomott egy papírt, és hozzátette: „Azt mondták nekem, hogy ezt írjam le magának”. Elolvastam az üzenetet, azonnal a térdemre estem és sírni kezdtem, mert minden kérdésemre amire tudni akartam a választ, magammal és Istennel kapcsolatban, ott volt a papíron.

– És ki adta ezt neked?
– Nem tudom, egy férfi.

– Na!
– Esküszöm neked. Akárhova megyek, mindig töténnek velem ilyenek. Ez volt a legértékesebb dolog, ami valaha a birtokomba jutott. Ez egy közvetlen válasz volt nekem. És a papír végére – én borzasztóan szkeptikus vagyok, azt gondolom, hogy az emberek hazudnak – odaírtak egy mondatot idézőjellel, ami az én számból hangzott el, amikor négy éves voltam.

– Tényleg?
– Igen. Isten úgy akarta, hogy megkapjan ezeket a válaszokat.

– Milyen okból szoktál hazudni?
– Ó, próbálok nem hazudni. Én tényleg nem szoktam. Letérnék az utamról, ha nem mondanék igazat.

– Ki a te hősöd a való életben?
– Az anyukám.

– Mit ítélsz el saját magadban?
– Egy kicsit lusta vagyok.

– Mi a legnagyobb félelmed?
– A kudarc. Nemcsak a karierben, hanem a magánéletben is. Ha elérek egy bizonyos kort és visszanézek, nem szeretném azt érezni, hogy „ez sikerülhetett volna, de nem tettem meg”.

hirdetés