Starity

VV Alexa: „Úgy éreztem senkiben sem bízhatok”

2014. március 29. 14:02   |   Szerző: rathmate

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ezúttal VV Alexa adott a Staritynek interjút, aki többek között mesélt a villában töltött napjairól, hogy viselte a bezártságot, mit szóltak a barátai, illetve a családja ahhoz, hogy hamarosan a képernyőn látják viszont Alexát.

hirdetés
VV Alexa: „Úgy éreztem senkiben sem bízhatok”

- Mivel foglalkoztál azelőtt, hogy beköltöztél a ValóVilág Villába?

- A ValóVilág előtt fősulira jártam, ahol kereskedelem és marketinget tanultam, tanulok. Mellette hostesskedtem szinte minden péntek, szombaton és néha vasárnap is.

- Miért döntöttél úgy, hogy jelentkezel a ValóVilágba?

- Már 2 évvel ezelőtt is jelentkeztem, akkor csak az második fordulóig jutottam és úgy gondoltam, most is megér egy próbát, hiszen ilyen lehetősége az embernek ritkán adódik, hogy egy ilyen valóság show-ban részt vehessen.

- Mit szóltak a barátaid, családod ahhoz, hogy hamarosan a képernyőn látnak viszont téged?

- Megosztó volt a véleménye mindenkinek. Sok barátom volt, akik mondták, hogy ne tegyem, persze sokan támogattak is. A családom sem örült neki, de amikor megtudták, hogy bekerültem, mindenki támogatott.

- Mitől tartottál a legjobban a beköltözés előtt?

- Attól tartottam legjobban a beköltözés előtt, hogy nem leszek elég jó a villában.

- Mennyi ideig tartott megszokni, hogy folyamatosan, minden mozdulatodat kamerák figyelik?

- Körülbelül kilenc napig tartott mire felfogtam, hogy hol is vagyok igazán. Addig kerestem a helyem, nem nyitottam a többiek felé. Azon a napon találtam önmagamra, amikor Bence bejelentette, hogy valaki távozik. Olyan volt, mint amikor a halott a halála előtt az utolsó napokban „megszépül és az elméje kivilágosodik. Ez történt velem is. Mindenkivel beszélgettem aznap, jó kedvem volt, akkor kezdtem el élvezni a játékot, és látni nem csak nézni, persze addigra már késő volt. Mégis örülök neki, hogy a többiektől úgy tudtam elválni, hogy kedveltek és nekem sincs senkivel szemben különösebb negatív gondolatom.

- 11 napot töltöttél a villában. Hogy viselted a bezártságot?

- A bezártság furán hatott rám. Kerestem önmagamat, egyes tulajdonságaim háttérbe kerültek, mások, amikről nem is tudtam előtérbe kerültek.

- Milyen érzés volt a kiesésed után újra „szabadlábon?

- A kiesésem utáni napokban jól voltam, aztán jött egy depressziósabb időszak, ami nagyon megviselt. Összetörtem, nem találtam a helyem, bizalmatlan voltam mindenki felé, még a családom felé is. Úgy éreztem senkiben sem bízhatok és senki sem szeret.

Önvád és lelkiismeret-furdalás kísérte a napjaimat. Sokat sírtam és bár hiszek abban, hogy minden okkal történik, nem tudtam miért nekem kellett elsőként kijönni. Zavart, hogy ennyire antipatikus voltam a nézők számára és nem tudtam megmutatni igazán önmagamat. Mostanra jobban vagyok, bár rossz nézni a többieket, úgy hogy nem lehetek én is bent.

- Volt olyan ember a villában, akiben csalódtál? Akár pozitív, akár negatív irányban.

- Nem csalódtam különösebben senkiben. Simonnal volt egy kisebb nézeteltérésem odabent, amit idekint normál körülmények között megbeszéltünk.

- Tartod a kapcsolatot a rajongókkal?

- Minden nap beszélek a rajongókkal, azon a csoporton, amit saját magam hoztam létre, mivel a többi oldalt nem kaptam meg. Rakok ki képeket, véleményezem az adásokat, csináltam már egy kis sorsolást is ,ahol a likeolok között kisorsoltam egy kis ajándékot.

- Milyen terveid vannak a jövőre nézve? Mivel szeretnél foglalkozni?

- Sok tervem van a jövőre nézve. Szeretném befejezni a fősulit és mivel még a suli kezdés előtt kiestem, már a 2. félévemet járom, nem kellet halasztanom. Ezek mellett folytatom a spirituális utamat, egyszer, ha a sors is úgy akarja, talán gyógyító is lehetek majd. Érdekel még a vendéglátás, szívesen dolgoznék egy pár évet egy bárban vagy diszkóban, mint pultos és mixer.

Amit még a jövőben megpróbálók megcsinálni az egy szám klippel a ValóVilágról és az ezekhez fűződő érzéseimről, amibe szeretném, ha a többiek is becsatlakoznának.

Még egy könyvön is gondolkodom, amibe leírnám életem eddigi történéseit, miket fejlődtem az évek alatt.

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek