David Suchet nő lesz a 2015-ös Wilde-komédiában

A színész kapta meg a félelmetes Lady Bracknell karakterét az egyik új londoni színházi bemutató szereposztásán. A jövőre színpadra kerülő vígjáték Oscar Wilde egyik legnépszerűbbje; a Bunbury - avagy jó, ha Szilárd az ember.

hirdetés

A sokak szerint első számú Poirot-figurát életre keltő angol színész, David Suchet most már egészen biztos, hogy 2015-ben sem hanyagolja el a színpadot, hiszen elfogadta azt a szerepajánlatot, amelyben jövő nyáron láthatja a nagyérdemű. Az előadás egy igazi, vérbeli vígjáték lesz, az Oscar Wilde remekművének számon tartott Bunbury – avagy jó, ha Szilárd az ember. Suchet kicsit talán meglepő módon, egy női szerepben, Lady Bracknellként lép színre. A darabot Adrian Noble rendezi majd, s a tervek szerint 2015. július 1-jén kerül sor a premierre. A jegyek elővételi lehetőségét június 24-étől ígérik, illetve felmerült egy Egyesült Királyság több pontját érintő turné, ám mindezekről még nincsenek információk, mint ahogyan arról sem, hogy mely kőszínház fogadja be a produkciót. Szinte biztos, hogy a West End ad majd otthon a komédiának, így valamelyest már szűkül a lehetséges helyszínek köre.

A műről röviden:

Oscar Wilde számára 1895-ben az átütő sikert a Bunbury – The Importance of Being Earnest (Magyarul: Bunbury – avagy jó, ha Szilárd az ember) című komédia hozta el. Akkoriban már-már egyedüli vígjátéknak számított a történet, s gyökereiben változtatta meg és pezsdítette fel az angol színházi vérkeringést. A történetet egyedi meglepetései teszik egyszerre mulatságossá és kifejezetten bonyolulttá. A mű szereplői sem olyan egyszerű karakterek. A cselekmény legfontosabb bonyodalmi szála, hogy Jack megosztja cimborájával, Algernonnal, hogy kitalált magának egy semmirekellő öcsikét, Earnest-et (a magyar fordításban Szilárd), akinek rossz magaviseletéből kifolyólag oly sűrűn kell Londonba látogatnia. A valódi indok nem más, mint egy nő, Gwendolen, aki iránt gyengéd érzelmeket táplál, s akivel csak a fővárosban tud találkozni. Algernon ezzel párhuzamosan szintén kiteríti a lapjait: bevallja, hogy ő is kitalált valakit magának, méghozzá egy Bunbury nevű barátot, hogy kibújhasson a kellemetlen dolgok és saját kötelezettségei alól. Közben Algernon szerelmes lesz Cecilybe, majd ez a két szerelmi szál lassan, de biztosan összefonódik egymással. Wilde ekkor nem várt dolgot talált ki: a lányok kijelentik, hogy csak és kizárólag Ernesthez kívánnak nőül menni. Ekkor érkezik meg az ijesztő Lady Bracknell cselédje, Prism, aki megoszt a hallgatósággal egy „ősrégi” történetet. Egykor ugyanis ő volt a gyermek Algernon nevelőnője. Igen ám, de fény derül egy titokra: volt még egy idősebb fiú is. Amikor Prism levegőzni vitte az idősebbik gyermeket, megesett vele az az elképesztő eset, hogy figyelmetlenségből a fekete táskájába tette a babát, a papírokat pedig a babakocsiba. A szerző aztán itt egy tökéletesen abszurd helyzetet teremt, és fordít egyet a cselekményen. Végül fény derül az elhagyott gyerek kilétére. Tulajdonképpen megtudhatjuk, hogy Jack Worthing volt az, sőt, a valódi neve nem is Jack, mert igazából apja után Ernestnek keresztelték. A vígjáték aztán persze boldog befejezést kap. Jack végig őszinte volt, hiszen tényleg van egy testvére, s őt magát Ernestnek hívják. Ezzel a fordulattal Gwendolen igent mond neki, ahogyan Cecily is Algernonnak.

Nagy-Britannia egyik legelismertebb színpadi színésze kétségtelenül David Suchet. Bár a közönség elsősorban Poirot-ként ismeri, nagyon sok sikeres színházi és filmes munkában részt vett már, elég csak rápillantani tetemes méretű filmográfiájára és színházi repertoárjára. David Suchet legaktuálisabb filmes munkája az Effie Gray, melyben olyan nevekkel játszik együtt, mint Dakota Fanning, Emma Thompson, Robbie Coltrane vagy Claudia Cardinale. Színpadon pedig jelenleg is próbál, méghozzá a The Last Confessiont, ahol Giovanni Benelli bíborost alakítja, s mely drámával hamarosan nemzetközi turnéra is indul.

Érdekesség, hogy Suchettől nem is áll olyan távol női karakterek életre hívása, mint azt talán elsőre gondolnánk. És hogy miért? Kevesen tudják, de a Sabotage! című történelmi vígjátékban már bújt hölgybőrbe. Igaz, hogy alapvetően az egyik férfi főszerepet, Napóleont alakította, de a történet szerint be kellett öltöznie egy Olga nevű cigányasszonynak, mellyel megtéveszteni kívánta az ellenséges csapatokat. Ebben a komédiában olyan nevek voltak a partnerei, mint Stephen Fry vagy Santiago Segura.

hirdetés