Starity

McAvoy imádja a „mentálisan sérült, elcseszett” karaktereit

2014. május 23. 21:09   |   Szerző: Starity.hu

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Jamesszel interjút készített a TIME magazin, melyben negatív karaktereiről és jövőjéről faggatták.

hirdetés
McAvoy imádja a „mentálisan sérült, elcseszett” karaktereit

A mozirajongók James McAvoy nevét leginkább a 2007-es Vágy és vezeklés kapcsán ismerhették meg, amelyet hét kategóriában jelöltek Oscar-díjra – köztük a legjobb filmre is. Legutóbbi szerepeit azonban egyáltalán nem limonádéfilmekben vagy szerelmes drámákban kapta, sőt. Ezúttal két különböző és egyáltalán nem barátságos karakter bőrébe bújik: a ma Magyarországon is bemutatásra került X-Men: Az eljövendő múlt napjaiban az ifjú Charles Xavier professzort alakítja, az előző filmek főhősét, akit a franchise e része elég sötét helyen talál — és egy korrupt junkie zsarut a Mocsokban, ami a tengerentúlon május 30-án kerül a mozikba (hazánkban már októberben bemutatták).

McAvoy nemrég a TIME magazin riporterével beszélgetett arról, az olyan férfiakban, mint X professzor és Bruce, mi a közös. A válasz? Mindkettejük, a maguk különös módján, óriási mentális-egészségi problémával küszködik.

hirdetés

„Nem igazán volt alkalmam [rosszfiút alakítani], csak az elmúlt egy-két évben. Szerintem roppant érdekes és mókás, mert ha egy rendes pasi célja, hogy megszerettesse magát a közönséggel, és maga mellé állítsa őket, az elég egyszerű. De ha olyat alakítasz, aki alávaló és antipatikus, mégis meg kell kedveltetned őt két órára a nézőkkel, már szórakoztató. Ahogy Brecht is mindig mondta: »ha azt akarod, hogy a közönség nevessen, sírnod kell.«”

James egyáltalán nem érez magán nyomást, elmondása szerint csak egyetlen nyomás van: amit magunkra húzunk. „Bármilyen szereped is van, olyan rohadt jót kell kihoznod belőle, amilyet csak tudsz. Nem igazán rohangálok szkriptek után.”

És mi a helyzet az elmúlt egy-két év kevésbé kellemes alakjaival? „Itt van Charles Xavier, Macbeth, akit a színpadon alakítottam tavaly, még a Transz is Danny Boyle-lal, ők mentálisan sérültek, traumatizált, elb*szott emberek. Vagy a Frankenstein, ahol az eredeti, őrült tudóst alakítottam. Neki is k*rvára elmentek otthonról. Ők azok, akik az utamba kerültek az elmúlt években, de nagyon, nagyon élvezem.”

Hozzáfűzi, boldogan töltene be egyetlen szerepet élete végéig, mindaddig, amíg munkához jut – egy feltétellel. A Mocsokban, életében először producerként is kivette a részét, és bár imádta a projektet, az extra kredit óriási munkával járt.

“Nem hiszem, hogy újracsinálnám. A producerek csinálnak mindent. Meggyőződnek arról, hogy fel vannak-e kapcsolva a villanyok az épületben reggel hatkor, elintézik, hogy a sofőröket kifizessék, a csekélységektől kezdve a legnagyobb döntéseken át, ők ott vannak. Nem szeretnék producer lenni, semmiképp.”

De ez nem jelenti azt, hogy örökké a kamera előtt állna. “Rendeznék. De meggyőződnék, hogy egy kőkemény producer áll mellettem.”

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek