Íme, az emberre legveszélyesebb állatok listája!

Évente számtalan ember veszti életét állatok által okozott balesetből kifolyólag - sok esetben ez természetesen az áldozat hibája. Íme, a 19 legtöbb halált okozó faj!

Leopárdok: a Panthera nembe tartozó nagymacskaféléket gyakran keverik össze a jaguárokkal, manapság már csak Afrikában és Ázsia déli részein honosak. E faj házimacsaka-szerű vadásztechnikájáról, kecsességéről és foltos bundájáról ismeretes. Annak ellenére, hogy az egyik legsikeresebb vadász, napjainkban csupán megközelítőleg félmillió példány él világszerte belőle. Évente körülbelül tizenöt ember halálát okozzák.

Lovak: az ősi magyarok egyik legfontosabb állatai a lovak, melyekből mára számtalan változatot tenyésztett ki az ember. Úgy tartják, hogy mára már nincs olyan lófaj, melynek fejlődésébe ne avatkozott volna bele az ember. Sokak rendszeresen járnak lovagolni, s ezen hatalmas erejű állatok oylakor-olykor véletlenül végeznek egy-egy emberrel – sok esetben maga a lovas hibájából kifolyólag -, de olyan is előfordulhat, hogy valami megrémítí az állatot, aki ledobja magáról a rajta ülő embert. Csak az USA-ban évi húsz ember hal meg ilyen balesetekben.

Szarvasmarhák: a legtöbb ember napi szinten fogyaszt tejtermékeket, de vajon belegondolunk-e abba, hogy a reggeli műzli mellé ivott tej egy olyan állattól származik, melynek egyedei évi húsz emberrel végeznek csak az Egyesült Államokban? A szarvasmarhák természetüknél fogva békés állatok, azonban ha megrémülnek vagy felhergelik őket, biztosabb, ha hátrahúzodunk ezen tekintélyes méretű állatoktól.

Hangyák: ezen apró ízeltlábú rovarok több bajt okoznak, mint azt sokan gondolnánk. Természetesen nem minden hangyafajtól kell tartanunk, sokuk emberre ártalmatlan, azonban némelyik faj csípése mérgező, illetve halálos is lehet. A legveszélyesebb hangyafajnak a tűzhangya számít. Évente több, mint harminc ember hal bele hangyacsípésekbe.

Méhek: a legtöbb kisgyerek ösztönösen fél a méhektől, és mint kiderült, jól teszik ezt, hiszen 2013-ban ötvenhárom ember halt bele méhcsípésekbe! A jó hír a méhekkel kapcsolatban, hogy csípésük csupán az azokra allergiásokra halálos. Az ízeltlábúak törzsébe tartozó méhek – a tévhittel ellentétben – agresszivabban viselkednek, mint a darazsak, akiknek a sokak álltal szeretett mézet köszönhetjük.

Oroszlánok: az Oroszlánkirály cimű mesefilm óta minden kisgyerek rajong a "koronás" oroszlánokért, kinek is jutna eszébe, hogy évi hetven ember halálát okozzák ezen nagymacskák? A hím oroszlánok jellegzetes sörényük miatt sok nép és család címerében közzéppontban helyezkednek el. Az oroszlánok az egyetlen falkákban élő macskafélék, melyek mára már csak Afrikában és Ázsia néhány részén találhatóak meg a vadonban. Sajnos a vadászat és a területeik írtása a kihalás szélére sodorta e csodálatos ragadozókat.

Medúzák: a tengerben fürdöző emberek gyakran rettegnek a cápatámadásoktól, de valójában inkább az apró, csalánozók törzsébe tartozó medúzáktól kéne félniük, melyek évente tizenötször több embert ölnek meg, mint a cápák. Számtalan medúzafaj létezik, melyek csápjainak csípése maró fájdalmat, esetenként halált okoz, némelyik faj mérge pedig olyan erős, hogy azonnali szívleállást okoz.

Tigrisek: mára a tigris minden alfaja veszélyeztetett, szabadon már alig hétezer példány él, eme nemes, ázsiai nagymacskából. A tévhittel ellentétben nem az oroszlán, hanem a tigris a ma élő legnagyobb macskaféle: egy-egy példány hossza meghaladhatja akár a három métert is! Kiváló vadászok, nem meglepő, hogy sok farmer retteg tőlük. Évente száz emberrel végeznek, ám leggyakrabban az ember provokálja az állatot, aki védekezésből támad.

Szarvasok: leginkább az agancsukról ismeretes kérődző állatok a vadászok gyakori célpontjai, mely sport némelyik fajukat a kihalás szélére sodorta. Érdekesség, hogy nem a vadászatok következtében végeznek a rájuk támadó emberekkel – eme nagy méretű állatok lakhelyét gyakran autóutak szelik át, és a mit sem sejtő állatok a saját és a soför vesztébe rohannak. Nagyából évi százhúsz ember hal meg szarvasok által okozott balesetekben.

Kutyák: az ember legősibb társa és legjobb barátja a kutya, ám rossz neveltetés mellett ölésre is képes menni. Akármely tüneményesen kinéző eb lehet veszélyes, ugyanakkor bármely "vadállatra" hajazó példány lehet szelíd, jólnevelt társ. Sajnos sok felelőtlen gazda van, akik rosszul bánnak kutyáikkal, éheztetik, bántalmazzák a szegény állatokat, egyesek kifejezetten a gyilkolásra nevelik a őket. Éves szinten megközelítően száznyolcvanhat emerrel végeznek a kutyák.

Kafferbivalyok: az Afrikában őshonos kérődző nagyvad évi kétszáz ember haláláért felelős. A csordában élő kafferbivaly oszlopos tagja az öt afrikai nagyvadnak. Ezen állatok méreteik ellenére félénkek, s ha veszélyt éreznek azonnal támadásba lendülnek, különösképp, ha kicsinyüket védelmezik. A bivalyok kedvelt célpontjai a kalandvágyó vadászoknak, akik nem ritkán vesztüket lelik vadászat közben.

Afrikai elefántok: a világ legnagyobb szárazföldi állata az afrikai elefánt. Ugyan alapvetően békés növényevő fajról van szó, azonban ha veszélyt érez, kíméletlenűl elbánik áldozatával. Megközelítően ötszáz ember halálát okozzák e jószágok évente. Méretei ellenére a kicsinyek védelmébe a nőstények a legidősebbjük által vezette csordákba tömörülnek, az ellés idejére azonban eltávolodnak a csorda többi tagjától. Mára a területirtások és vadászatok miatt a faj a kipusztulás közelébe sodrodott, melyen az sem segít, hogy a nőstények vemhességi ideje majdnem két évig, pontosabban 22 hónapig tart.

Krokodilok: ezen ősi hüllők - melyek még a dinoszauruszokot is láthatták  -, a ma élő legközelebbi rokonai a madaraknak. Jellegzetes vadászati módszerük van: a vízben rejzőzve várnak áldozatukra, és ha az a közelükbe kerül, rágásra alkalmatlan fogaik közé ragadják, és az úgynevezett halálforgásba kezdenek apró darabokra szaggatva az állatot. Nagyjából évi 1500-2500 ember haláláért felelősek.

Vízilovak: ezen hatalmas növnyevő párosujjú patások mára már csak Afrikában élnek vadon. Napközben alszanak és a vízben hűtik magukat, éjszaka pedig legelnek. Meglepően aggresszívak, és hatalmas fogaikkal súlyos sebek okozására képesek. Évi háromezer ember hal meg vízilótámadásokban.

Skorpiók: több, mint 1500 különböző skorpiófaj létezik (melyekből csak néhány faj marása halálos), melyek jellegzetesek méregtüskés potrohukról és ollóikról. Ha egy hatalmas ollókkal rendelkező skorpió mar meg bennünket akkor még szerencsénk is van, hiszen minél kisebb az olló, annál veszélyesebb az állat mérge. Évi ötezer ember halálát okozzák ezen apró lények.

Kigyók: a több, mint 2400 különböző fajtájú, pikkelyes hüllők a világ minden táján honosak, melyektől a legtöbb ember retteg - talán nem is véletlen, hisz évi ötvenezer ember haláláért felelősek e csúszómászók. Közülük sokan gyilkos marásukkal végeznek áldozataikkal, azonban vannak olyan fajok is, melyek rátekerednek a zsákmányra és megfojtják azokat. Minden faj egészben nyeli le áldozatát – némelyikük akár egy embert is képes lenyelni!

Cecelegyek: talán meglepő, de ezen ízletlábú rovarok évi félmillió embert fertőznek meg afrikai álomkorral, mely betegek 80%-a bele is hal a betegségébe. Csupán Afrika forró övezetében lelhető fel ezen légyfaj, mely előszeretettel szívja az állatok (és emberek) vérét, így megfertőzve őket a halálos kórral.

Szúnyogok: kevés olyan ember van, ki ne panaszkodott volna már életében a szúnyogok miatt, melyek nőstényei vérrel táplálkoznak (a hímek teljesen ártalmatlanok, növényi nedvekkel táplálkoznak). A cecelégyhez hasonlóan betegségek terjesztése miatt került fel a listára, évi akár egymillió ember is belehalhat a szúnyogok által terjeszett maláriába.