Jim Parsons: „Számomra a legtöbb örömet a színház adja”

Terveiről és karrierjéről is mesélt az In New York magazinnak adott interjújában Jim Parsons.

hirdetés

Jim Parsons hírnevét Dr. Sheldon Cooper, a The Big Bang Theory – itthon Agymenők címen futó – széria híres fizikusának köszönheti. Több mint 8 éve alakítja a nehezen elviselhető elméleti fizikus szerepét, amiért már nem is egy Emmy- és Golden Globe-díjat is bezsebelt.

Azonban kevesen tudják, hogy Parsonsnek nem ez az egyetlen jelentős szerepe. A 42 éves színész idén májusban készült harmadik nagy színpadi debütálására a Broadwayen, ahol ezúttal Isten szerepébe bújt az An Act of God című komikus előadásban. A májusban debütált darab után nem sokkal az In New York magazin interjúvolta meg a texasi színészt.

– Hogyan jött az An Act of God ötlete?

– Az ügynököm és én gondolkodtunk, mit szeretnék csinálni ezen a nyáron a forgatási szünetben, és ő javasolta nekem ezt a darabot. Amint elolvastam, tudtam, hogy ez lenne mennyország. Nagyon vicces és egy igazi kihívás.

– Néhány vicc kissé istenkáromló. Félsz, hogy sértőnek találják ezt a rajongók?

– Én nem aggódom különösen emiatt, és természetesen nem is ez a célom. Mégis, tudom, hogy egyesek már azon megsértődtek, hogy valaki megszemélyesíti magát az Istent. Remélem, az emberek rájönnek, hogy a mi darabunk a szórakoztatásért van. Tudom azt is, hogy lesznek olyanok is, akik nem fognak annyit nevetni ezen a darabon, mint mások, de ez ugyanúgy idegesíteni fog, mint más vígjátékoknál. Mindig azt szeretnéd, ha az embereknek tetszene, amit csinálsz.

Az An Act of God nem az első színpadi szerepe Parsonsnek. Az elmúlt években is játszott már színházban, egész pontosan a The Normal Heart színpadi, majd később filmes feldolgozásában is.

– Ez a harmadik Broadway-előadásod az elmúlt néhány évben. Hogy érzed magad, hogy visszatérhettél New York városába?

– Mielőtt a Big Bang Theoryben játszottam volna, hat évig voltam New Yorkban, és szerettem itt élni – a munkanélküliséggel együtt. De annál nincs jobb, amikor színészként dolgozhatsz New Yorkban. Hihetetlenül izgalmas. Olyan érzés, mint egy áramütes. És persze az, hogy a Broadwayen lehetek, egy valóra vált álom.

A színészt természetesen a számára sikert meghozó The Big Bang Theoryről is faggatták.

– Hogyan tudod ennyi év után is ilyen viccesen alakítani Sheldont?

– Nagyon elkötelezett híve vagyok annak, hogy frissen és elevenen kell tartani a karaktereket, de ez igazából 100%-ban az írók érdeme. Ez nem álszerénység. Olyan szinten bővítik a karaktereket, hogy a közönséget folyamatosan vonzza, ne pedig taszítsa. Ha azt mondta volna nekem valaki, hogy az 5. évadban Sheldon szerelmet fog vallani egy nőnek, azt gondoltam volna, hogy az lesz a vég kezdete. De nem így lett. Amikor játszottam, annyira valóságosnak tűnt, annyira igazinak. Mindig úgy érzem, hogy könnyű játszani Sheldont, mert ő nagyon is hihető a számomra.

– Mi lesz, ha már nincs több The Big Bang Theory? Hogyan fog változni az életed?

– Folytatni fogom a színészkedést. Természetesen szeretnék minél több filmes munkát kapni, mivel még nem tettem le annyit az asztalra ezen a fronton. De a számomra legtöbb örömet adó dolog a színház, ez a legtermékenyebb talaj egy színész számára.

– Édesapád 2001-ben hunyt el. Vajon mit gondolna most a fia sikereiről?

– El lenne ragadtatva. Azt kell, hogy mondjam, az apám volt a támogatóbb szülő. Az anyám mindig aggódott, hogy mi lesz a jövőmmel. Emlékszem, egy nap nem mentem iskolába, otthon voltam, és a szüleim éppen a másik szobában beszélgettek. Az anyám azt kérdezte, hogy Van itthon beruházásunk vagy biztosítékunk? Az apám pedig rám mutatott.

Azt hiszem, ami sokat segített, hogy a szüleim nem gátoltak semmiben sem. Nem voltunk gazdagok, de valahányszor anyagi segítségre volt szükségem, megoldottuk. Tudtam, hogy túlóráznak, hogy lehetőséget kapjak bejutni egy jó egyetemre, nagyon támogattak.

hirdetés