Starity

Még sosem láttuk ilyen szépnek Budapestet! Nézd meg a magyar fotós lélegzetelállító képeit!

2016. március 18. 16:04   |   Szerző: LexiCobain

Az elmúlt hetekben számtalan egzotikus és gyönyörű helyre kalauzoltunk titeket, és többen említettétek, hogy hazánkról miért nem készült hasonló összeállítás. E lemaradásunkat ezúttal szeretnénk pótolni.

hirdetés

A fentiek fényében örömmel jelentjük be, hogy egy hihetetlenül tehetséges, nemzetközileg ismert, mégis két lábbal a földön járó fotóst sikerült találnunk – mit ad Isten, egy külföldi oldalon. Megkeresésünkre Mervai Márk örömmel mondott igent, így lenyűgöző képei mellett a hogyan és miértekbe is bepillantást engedett.

Fotó: Mervai Márk

– A BoredPandán azt írtad, öt évedbe telt, mire megtaláltad a tökéletes fényt ahhoz, hogy a legszebb formájában mutathasd meg Budapestet. Ilyen maximalista vagy az élet minden területén?

– Hát igazából ez úgy volt, hogy öt éven át fotóztam a napkeltéket és naplementéket, vadászva mindig a legjobb és különösebbnél különösebb fényeket. Mikor a BoredPandás összeállítást csináltam, akkor láttam, hogy a sorozat első képe 2011-ből származik, a legfrissebb pedig 2016-os. Így jött ki az öt év, de ha úgy vesszük, akkor lehet ezt öt éven át való vadászatnak is tekinteni valahol. Egy napkelte vagy lemente sem olyan, mint a következő, mind egyedi, és ritkán vannak olyan színintezívek, mint a képeken. Azok valóban ritka gyöngyszemek. Sajnos, ami az élet többi területét illeti, úgy nem mindenhol vagyok ilyen maximalista, mint a fotózásban. (nevet)

hirdetés

Fotó: Mervai Márk
Fotó: Mervai Márk

– Mióta fényképezel? Vannak esetleg kedvenc témáid is?

– Lassan hét éve, hogy foglalkozom a fotózással, éltem meg sok jót és rosszat is. Kedvenc témám természetesen a napkelték és naplementék egy-egy város felett, persze túlsúlyban vannak a budapesti képek, mivel itt élek. Mostanában belekezdtem új projektekbe, amelyek inkább szociális témákat dolgoznak fel.

Fotó: Mervai Márk

– Miért pont Budapestet választottad a „múzsádnak”? Mi fogott meg benne a legjobban?

– Sok interjúban kérdezték ezt már tőlem, de valamiért Budapest adottságai azok, amik a legjobban megfognak engem. A budai oldalon a hegyek, a sík és lapos pesti oldal jó kontrasztot alkotnak, valamint ne felejtsük el a számtalan gyönyörűszép épületet a Duna mentén. Aki ült már fent egy kellemes meleg nyári estén a Citadellán és tekintett le a városra, tudja, miért is tetszik nekem annyira ez a város.

Fotó: Mervai Márk

– Milyen fogadtatásban részesültek a műveid hazai és külföldi viszonylatban? Mi volt a cél? 

– Külföldön a Metro Photo Challenge Nagydíját sikerült megnyernem tavaly, ennek köszönhetően idén májusban repülök Indiába, hogy részt vegyek egy fotótúrán. Sok külföldi rajongóm van, volt már képsorozatom a kanadai tévében, valamint brit újságokban. Idehaza kevésbé szerepelek, ennek a pontos okát nem tudom. Ami a rajongóimat illeti, úgy külföldi és itthon is egyaránt szoktam hideget-meleget kapni, bár örülök, hogy a pozitív visszajelzések vannak többségben. Sok ember mondja, hogy valami érzést lát a képeimben, hogy kivált bennük valamint, ha meglátják. Szerintem ez egy kép lényege.

Fotó: Mervai Márk

– Mit gondolsz, mennyire nehéz fotósként érvényesülni a mai világban, illetve hazai fotósként nemzetközi szinten?

– Attól függ milyen kreatív az ember. Sokan drága gépekkel csinálnak nagyon gyenge képeket és nevezik fotósoknak, vagy fotogáfusoknak magukat. Sok a fotós Budapesten, de kevés a jó. Nyilván vannak nagyon klassz fotóriporterek, akik szenzációsan jó képriportokat alkotnak, többszörös Magyar Sajtófotó díjasok, őket nem számítom ide, mert ők már sok mindent elértek, részben Magyarország határain túl is, és van közöttük olyan is, akire én is felnézek.

Fotó: Mervai Márk

– Ami a városfotózásokat illeti, érdemes egyedi ötletekkel előrukkolni, a magasból fotózott város, mint téma is kezd unalmassá válni, bármennyire is ragaszkodnak még hozzá egyesek. Sok szerintem a mainstream és kevesek az egyedi ötletek. Lehet például egy ezerszer fotózott épületet vagy helyszínt is új fényben lekapni, ahogy az emberek még nem látták, de mégis van benne valami, egy sztori, egy érzés. Ezeket próbálom most én követni. Mindig azt mondom, hogy ha az ember más lábnyomába lép, nem hagy sajátot. És ez valahol nem jó. Persze kérdés, hogy lájkéhes és hírnévre kiéhezett az adott fotós, vagy szeretné a világot csak bemutatni úgy, ahogy ő látja. Utóbbiakat követem én is. Én magamnak fotózok, megosztom az emberekkel, és vagy tetszik nekik, vagy sem. Nem haragszom meg és leszek szomorú, ha egy képemre alig jön lájk. Számomra nem ez számít, hanem a kép és esetleg a saját sztorim a kép mögött, amit persze az ember nem tud – kivéve ha megkérdez, és ez esetben nagyon szívesen válaszolok.

Fotó: Mervai Márk

– Milyen tervekkel vágtál neki az új évnek? Várhatunk-e még hasonlóan lélegzetelállító felvételeket tőled?

– Remélem. (nevet) Most épp szintén egy napkelte és naplemente témában dolgozom, de kicsit más lesz, mint amit eddig láttatok. Találtam továbbá néhány olyan szakmát, amit nagyon érdekesnek tartok bemutatni és ezeket fogom dokumentálni. Külföldi utat is tervezek, bár a tavalyi csernobili utat nehéz lesz überelnem. Számomra az volt az egyik nagy fénypontja az eddigi fotózási tevékenységemnek.

Fotó: Mervai Márk
Fotó: Mervai Márk

A további fotókért kattints ide!

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés


Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek