Starity

Koronázásának első évfordulóját sem élhette meg a 30 éve elhunyt magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla Andrea

2016. július 10. 09:09   |   Szerző: LexiCobain

Hírnév, siker és csillogás – e három tényező határozta meg a 17 évesen szépségkirálynőnek választott fonyódi diáklány életét 1985 októbere után, ám a felszín alatt a baljós jelek tragédia előszelét hozták.

hirdetés
Koronázásának első évfordulóját sem élhette meg a 30 éve elhunyt magyar szépségkirálynő, Molnár Csilla Andrea
Fotó: MTI

Molnár Csilla Andrea ugyanolyan átlagos diáklány volt, mint mi, valamennyien, talán azzal a különbséggel, hogy feltűnő szépségére nem lehetett nem felfigyelni. Nem a nagyképűség, még csak nem is a becsvágy vagy a haszonszerzés, hanem a játék, a megmérettetés izgalma vezérelte, amikor osztálytársa, Cseh Erika tanácsára jelentkeztek egy szépségversenyre 1985 tavaszán. Nagy dolog volt ez akkoriban, hiszen ötven éve nem választottak szépségkirálynőt Magyarországon, így nem csoda, ha a két tinédzser szívesen megmérettette volna magát, mennyire szépek hazai mércével mérve.

Csilla azonban nem sokáig örülhetett, mert bár édesanyja támogatta döntésében, édesapjának meggyőződése volt, hogy nem tesz jót a lánynak az a közeg, melybe a verseny következtében kerülhet. Hiába a szép szó, a családi perpatvar, az örökös veszekedés, Csilla nem vonta vissza a jelentkezését. Hitt abban, hogy szép, ha nem is az ország legszebbje. Így következett el a selejtező, ahová nem tudott elmenni egy osztálykirándulás miatt, ám szerencséjére a verseny szervezői elfogadták halasztásról szóló kérelmét, így áttették egy másik napra.

hirdetés

Gyereknek és tinédzsernek is gyönyörű volt I Fotók: molnarcsilla.hu

Talán épp Csillát lepte meg a legjobban, amikor a sok szép lány közül őt is kiválasztották, így esélyt kapott arra, hogy az elődöntőben is megmutassa: bizony ő is van olyan szép (ha nem szebb), mint a többi korabeli lány. Ekkor már korántsem volt egyszerű dolga, hiszen a szervezők kérése szerint két meghatározott ruhában is fel kellett lépniük a potenciális királynőknek. Csilla bajban volt. Mint 16 éves kamasznak, nem volt nagy ruhatára, édesapja szemében pedig elítélendő bűnnek számított, ha valaki ezreket tölt egy-egy szép ruhára. Szerencsére Balázs Klári jókor volt jó helyen és kisegítette a fiatal szépséget, így Csillának nem volt miért szégyenkeznie: valósággal tündökölt az elődöntőn, ahol Kruppa Judittal holtversenyben elsőként jutottak tovább.

Úgy tűnt, hogy Csilla diadalmenete megállíthatatlan, ám továbbra is volt valaki, aki nem nézte jó szemmel a lány kivirágzását: az édesapja. A férfi bármit megtett volna annak érdekében, hogy Csilla felhagyjon a versennyel, feleségét azzal fenyegette, hogy ha továbbra is hagyja versenyezni a lányt, elválik tőle. Marika néni azonban kiállt a szeme fénye mellett, ahogy azt minden, a lányát boldognak, örömittasnak látó édesanya tette volna. Biztatta, támogatta és az édesapával szemben fedezte a lányt.

A családi botrányok és örökös veszekedések közepette elérkezett a középdöntő ideje. Csilla ismét szorult helyzetben találta magát ruhaügyben, de barátai egy percig sem hagyták aggodalmaskodni az egyik nagy esélyesnek tartott szépséget. Kölcsönadták amijük csak volt: felsőket, szoknyákat, fürdőruhákat. Csilla tagadhatatlanul szép volt, olyan kisugárzással, hogy azt a zsűri sem tehette félre, így egy kevéssé jól választott fürdőruha miatt csak negyedikként juthatott tovább. Csillát nem titkoltan bántotta, hogy rossz döntést hozott, ám ennek az aggodalomnak már nyoma sem volt, amikor ismét hazatérhetett Fonyódra.

Fotó: MTI

Ekkoriban végre a szerelem is rátalált Csillára egy, az apjánál is idősebb férfi, Futács Károly személyében. Végre úgy érezhette, lassan révbe ér. A feje fölött azonban már gyülekeztek a viharfelhők: apjával való viharos viszonya sokszor teljesen ellehetetlenítette a családi légkört, imádott édesanyja pedig alig győzte csitítani a papát. Az iskolában is fény derült arra, milyen nívós versenyen küzd egy előkelő helyezésért Csilla, így az igazgatóság engedélyezésével magántanuló lett, aminek következtében még több időt tölthetett otthon – ez pedig közel sem a legjobb volt számára, hiszen a folyamatos puskaporos hangulat teljesen felőrölte az idegeit.

1985. október 6-át írtak a naptárak, amikor hosszú várakozás és izgalom közepette elérkezett a döntő a budapesti Kongresszusi Központban. A lányok szépek voltak, nagyon is. Csilla aggódott: mindenkit szebbnek látott saját magánál, ám a zsűri szemében nem volt kétséges, hogy ő a befutó. Az ő fejére került a korona, és talán mosolya sem ragyogott olyan fényesen, mint azon az estén. Az egész ország őt ünnepelte, őt éltette, az első magyar szépségkirálynőt.

Hazatérve örömmel fogadták a család és a barátok, még szigorú édesapja is megenyhülni látszott a siker és csillogás hevében. Nem is lehetett boldogabb lányt találni akkor Magyarországon Csillánál. Szerencsétlenségére a győzelemtől azonban csak lefelé vezetett az út. Képtelenebbnél képtelenebb pletykák keltek szárnyra személyével és magánéletével kapcsolatban, melyek ugyancsak rányomták a bélyegüket a frissen kibontakozó családi békére. Csilla még a nyereményeit sem élvezhette ki, amikor jöttek az újabb bajok: kapott szerződéseit és szerződésajánlatait megfújták önkéntes menedzsere, dr. Vörös Tamás autójából.

Európai mércével mérve is az egyik legszebb volt I Fotók: MTI

Szerencsére ez a közjáték nem akadályozhatta meg az Európa szépe választáson való indulását. A kontinens legszebb lányai 1986 februárjában Münchenben állomásoztak három napig, ahol éjt-nappallá téve modellkedtek mindenféle fizetség nélkül, innen pedig egyenesen Máltára vezett az út. Csillát itt érte az újabb csalódás. A hazai versenyt szervező Magyar Média munkatársai arra kötelezték a lányt, hogy vigye magával 70 ezer forint értékű koronáját, mert mint mondták, ez a szabály.

Máltán azonban kiderült, hogy szó sem volt erről – a többi szépségkirálynő a koronázási ékszer nélkül érkezett. Egyedül Csillát vették palira, mert a fent említett cég igazgatója felajánlotta az ékszert az Európa szépe választás szervezőbizottságának, akik így megspórolhattak maguknak egy koronát. Csillát azonban ez sem tántoríthatta el, a lehető legjobb formáját hozta a versenyen hazánk színeiben. A zsűri neki adta magasan a legtöbb pontot, ám amikor a győztes kihirdetésére került a sor, más fejére került a korona – neki pedig a harmadik hely jutott.

Nem elég a versenybeli kudarc – mert ő ennek élhette meg a harmadik helyet –, a vasútállomáson sem várta senki édesanyján és egy baráti házaspáron kívül. Csilla ekkor azonban már csak arra vágyott, hogy otthon legyen. Az élete a verseny után sem változott meg: szó sem volt fényűző partikról, mesés honoráriumról és kecsegtető szerződésekről. Ez pedig igencsak szúrta apja szemét. A lány egyre többet menekült több mint húsz évvel idősebb szerelméhez, azt tervezte, összeköltöznek és végre új életet kezd, mert a családi perpatvart már nehezen viselte el.

Így jött el a baljóslatú nap: 1986. július 10-e. Előző este, a mindennapi stressz levezetéseként az akkor 17 éves lány egy discóban múlatta át az éjszakát, így édesanyja hosszan ébresztgette, hogy kelnie kell, mert gyakornoki helyén, a Siótournál már várnak rá. Csilla megreggelizett, majd elment dolgozni. Nap közben beugrott az egyik helyi vendéglőbe ebédelni, vásárolgatott egy kicsit és szerelmével is találkozott, akinek szóvá tette: még aznap átpakolja a cuccait a férfi lakásába. Ő nem ellenkezett, készen állt arra, hogy megkezdje Csillával közös életét.

Ebben a házban nőtt fel Csilla

A férfi aznap Budapestre kívánt utazni, és kérte Csillát, hogy tartson vele. A lány hosszas őrlődés után nemet mondott, mondván, hogy este családi barátai, Korda György és Balázs Klári fellépésére hivatalos, fél, hogy nem érnek vissza időben, így Fonyódon maradt. Az előző esti mulatozástól megfáradtan hazatért, ahogy azt minden délután tette, és lepihent aludni. Édesanyjának a lány unokatestvére szólt, hogy Csilla asztalán gyógyszerek vannak, ám a földszinten lévő éttermükben keményen dolgozó Marika néni még csak nem is sejthette, hogy milyen okkal.

Anyukája később felment Csillához, hogy megnézze, jól van-e a lány, ám szörnyű látvány fogadta: a szeme fénye az ágyon ült és keservesen sírt, közben pedig azt mondogatta: Anyuka, nem akarok meghalni. A féltőn óvó édesanyában ekkor tudatosult, hogy a lány egy marékra valót vett be apja Lidocain (nyugtató) tablettáiból. Marika néni ráparancsolt a lányra, hogy hánytassa meg magát, ő addig a mentőket próbálta hívni – sikertelenül, ugyanis nem volt vonal, mivel annak karbantartását végezték a szerelők.

 Az apa orvosért sietett, ezidő alatt pedig befutott egy családi barát – nevezetesen egy orvos –, aki Csilla apjához jött totózni. A kétségbeesett édesanya beavatta a kibontakozóban lévő tragédiába, arra kérve, hogy segítsen a lányon. Bár a férfinál nem volt felszerelés – tekintve, hogy nem orvosi minőségében érkezett a családhoz –, mindent megtett a tinédzser érdekében. Rövidesen befutottak a mentők is, Csilla életét megmenteni azonban nem tudták. 42 percig kísérleteztek újraélesztésével – mindhiába.

Molnár Csilla Andrea sírja ma

A tragikus sorsú szépségkirálynőt egy héttel a halála után helyezték örök nyugalomra Kaposváron. Habár életében nem úgy bántak vele, mint egy királynővel, halálakor ehhez méltó szertartással búcsúztatták. Szülei belerokkantak a fájdalomba, a személyét érintő pletykák azonban továbbra sem hagytak alább.

Friderikusz Sándor 1987-ben családtagok, barátok és szakmabeliek tucatjait szólaltatta meg Csilla életét és halálának okait firtató művében, mely Isten óvd a királynőt! címmel került az üzletek polcaira. Nem ő volt az egyetlen azonban, aki emléket állított a szépségnek: az Első Emelet A szépek szépe balladája, valamint Homonyik Sándor Álmodj, királylány! című szerzeményében énekelte meg a legszebb magyar lány történetét.

Életében egy film (Szépleányok), egy Pauer Gyula által készített szobor és Gyémánt László által alkotott festmény is készült Csilláról, így őrizve meg a törékeny szépségű, sokat szenvedett királynő az ismeretlenségből a hírnév, majd onnan a tragédia felé vezető életútját.

Ha úgy érzed, segítségre lenne szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123, vagy 06 80 820 111 telefonszámot! Kérünk, olvasd el ezt az oldalt, online segítséget pedig itt kaphatsz. Amennyiben másért aggódsz, ezt az oldalt ajánljuk figyelmedbe.

  twitter 
hirdetés

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek