Starity

8 lány elárulta, mikor és miképp jött rá, hogy nem hetero – II. rész

2017. május 03. 10:10   |   Szerző: LexiCobain

Figylem! Ez a cikk több mint öt éve íródott, a benne szereplő információk a publikálás időpontjában pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunk második részében ismét nyolc lány történetét hozzuk el nektek arról, hogyan és mikor szembesültek azzal, hogy nem (csak) az ellenkező nemhez vonzódnak.

hirdetés

1. Baráti segítség

Biszexuális vagyok. Negyedikes koromban belezúgtam egy lányba. Üzeneteket írtam neki és a barátaim segítettek kifundálnom, hogy beszélhessek vele. Még egy dalt is írtam neki zeneórán. Akkoriban nem is tudatosult bennem, hogy érzéseim vannak egy lány iránt. A barátaimmal azt gondoltuk, csak össze akarok barátkozni vele. Ahogy felnőttem, rájöttem, hogy folyamatosan elnyomtam a lányok iránti vonzalmamat, és egészen múlt nyárig úgy gondoltam, heteroszexuális vagyok. Nem is akartam másnak bélyegezni magam. Aztán egy nap az egyik legközelebbi barátom felnyitotta a szemem, és azt mondta: Azt hiszem, az érzéseid nem szimplán plátóiak, és ez rendben is van.. Az ő és az LGBTQA tagjainak segítségével megbékéltem az identitásommal, olyannyira, hogy egyre több ember előtt merem felvállalni, ki vagyok és arra az ötletre is nyitott lettem, hogy elképzeljem magam egy lánnyal.

– Zara (17 éves)

2. Fiúk vagy lányok?

Az egyik legelső emlékem az öntudatra ébredésemmel kapcsolatban az, hogy nézem a középiskolai legjobb barátnőmet és tudatosul bennem, hogy nagyon erősen érzek iránta, olyannyira, hogy az túlmutat a barátságon. Mindig meg akartam ragadni minden lehetőséget, hogy vele legyek. Már évek óta barátok voltunk, amikor beláttam, hogy sokkal jobban törődök vele, mint amit ő viszonozni tudna. Sokáig azzal nyomtam el magamban a dolgot, hogy mivel még mindig szeretem a fiúkat, nem szerethetem a lányokat, így gyakran kiűztem a más lányok iránt táplált érzéseimet és gondolataimat a fejemből. Az irányítást 18 éves korom környékén veszítettem el. Akkoriban kezdtem elfogadni magam, de 20 éves koromig nem mondtam el senkinek.

– Kate (21 éves)

3. Házasság az oviban

Már gyerekkorom óta tudtam, hogy furcsa vagyok, csak épp hiányzott belőlem az értelem és a szókincs, hogy megnevezzem, miben is áll ez a furcsaság. Emlékszem, már az oviban is azt mondogattam, hogy egy lánnyal akarok összeházasodni, amivel sokkoltam a szüleimet.

– Livia (20 éves)

4. Szemfeltáró bálványok

Emlékszem, Daniela Bianchit bámultam az Oroszországból szeretettel című filmben apámmal, olyan hatéves koromban. Nagyon csinos alakja volt, mint egy Barbie babának. Valószínűleg az volt az első alkalom, hogy megjelent gondolataimban a női test, és akkor kezdtem érezni, hogy a nők is ugyanannyira vonzanak, mint a férfiak. Azt hiszem, némileg ezt a vonzódást összekevertem az irigységgel. Egészen 11-12 éves koromig nem realizálódott bennem, hogy biszexuális vagyok. Akkoriban otthon, a földszinten néztem a Titanicot, és nem győztem visszatekerni és újra meg újra megnézni a jelenetet, amelyikben Kate Winslet melleit mutatják. Beláttam, hogy nem csak egy kislány vagyok, aki nőies alakra vágyik...

– Gigi (22 éves)

5. Fogalmak kereszttüzében

Biszexuális és genderfluid* vagyok. Másodikos voltam, amikor egy nyári táborban beleszerettem egy lányba, de a genderfluiditás csak később jött. Éveken át voltak időszakok az életemben, amikor hol a hipernőiesség, hol a hiper-férfiasság foglalkoztatott. Folyamatos zavarban éltem: most akkor én egy cisznemű** lány vagyok vagy egy transznemű*** fiú? A középiskola felénél jártam, amikor csatlakoztam az LGBT közösséghez. Akkoriban vállaltam fel az identitásomat és szereztem tudomást a nem bináris nemi identitásokról**** és a genderfluiditásról az iskolám meleg közösségétől. Izgalmas volt, hogy hirtelen választ kaptam az identitásomat illető kétértelműségre.

– Arin (17 éves)

* Genderfluid: Dióhéjban olyan ember, akinek a neme az idő folyamán változik kettő vagy több nem között. A változások közötti idő napoktól akár hónapokig, évekig is nyúlhat. (transzblog.blogspot.hu)

** Ciszneműség: A ciszneműség a születéskor kapott nemmel való azonosulás. Cisznemű (vagy röviden cisz) az a személy, akinek nemi tudata és születéskor „ráosztott” neme megegyezik. (Wikipédia)

*** Transzneműség: A transzneműség a születéskor kapott nemmel való azonosulás vagy az ennek megfelelő testi megjelenés hiánya. (Wikipédia)

**** Nem bináris nemi identitás: Olyan emberek, akik nem (illetve nem kizárólag) önazonosítanak nőként vagy férfiként. A nem-bináris nemű emberek érezhetik úgy, hogy a nemük a nő és férfi között van, egyszerre mindkettő, semleges, a binaritástól teljesen különálló, vagy épp egyáltalán nincs nemük. Vannak olyan emberek is, akiknek neme nem állandó, hanem az idő folyamán változik. (transzblog.blogspot.hu)

6. Egy a sok közül

Elsőéves gimnazista voltam, amikor a legjobb barátnőm lassan a szerelmemmé vált. Ő meleg volt, beszélt is róla, hogy van egy vagy két ember, akinek érzései vannak iránta, és egy ponton túl beláttam, én is köztük vagyok.

– Julia (17 éves)

7. Minden és semmi

Nem igazán vannak olyan emlékeim, hogy csak a srácok érdekeltek volna, de az első alkalom, amikor ez meg is mutatkozott, kilencéves koromban történt – csókolóztam egy lány barátommal. Olyan 12 éves koromig nem is tudtam, mit jelent ez. Akkor kapcsolódott az emlékhez a gondolat, hogy Ó, várjunk csak! Ez nem normális. Azt jelenti, furcsa vagyok.. Sosem gondoltam, hogy ez rossz dolog lenne, de tartottam attól, hogy a szüleim ezt máshogy látnák. (Nagyon-nagyon keresztények, templomba járnak, ráadásul anyám nagyon déli.) Miután öntudatra ébredtem, nagyon szerettem volna pasi lenni, de azóta eldöntöttem, sokkal inkább genderfluid vagy semleges nemű vagyok.

– Makayla (17 éves)

8. Szőke herceg? Az valami Pokémon?

Egész életemben tudtam, hogy más vagyok, mint mások. Mindig nagyon közel akartam lenni a lány barátaimhoz és sokkal jobban kijöttem a srácokkal. Nyolcadikos koromban az egyik barátom felvállalta, hogy biszexuális, és amikor megkérdeztem tőle, mit jelent az, olyan leírást adott, ami ráillett az én életemre is. Sosem voltam oda férfi hírességekért, és nem is izgatott, ki lesz az én szőke hercegem. Amikor fiatalabb voltam, randiztam pasikkal, de a kapcsolat sosem működött velük. A legtöbbnek azért lett vége, mert elveszetettem az irántuk érzett érdeklődésemet vagy túlságosan kényelmetlenül éreztem magam a társaságukban. Rájöttem, hogy ezekben a srácokban van valami közös: nem vonzódtam hozzájuk. Elfogadtam, hogy a srácok legyenek bármilyen fantasztikusak is, nem nekem valóak. Leszbikus vagyok.

– Jen (21 éves)

Cikksorozatunk előző részéért kattints ide!

via Seventeen

Oszd meg a cikket ismerőseiddel!

hirdetés

Ajánlott cikkek

Szólj hozzá!

Hozzászóláshoz be kell jelentkezned!
Belépek vagy Regisztrálok

Kommentek