Több száz megkövesedett dinoszaurusztojásra bukkantak a paleontológusok!

Kína északnyugati részén bukkantak a több millió éves kövületekre a szakemberek.

hirdetés

Elképesztő felfedezést tettek a paleontológusok a közelmúltban, ugyanis több, mint kétszáz megkövesedett dinoszaurusztojásra bukkantak a Góbi-sivatagban, melyek egykor a Hamipterus tianshanensis névre keresztelt pterodaktilusz fajhoz tartoztak. A hírt a Science magazin hasábjain hozták le először.

Emlékszem, amikor megláttam az első példányokat, azt gondoltam, ez nem lehetséges! Korábban kevesebb, mint tíz tojásunk volt, most meg több százat találtunk egy helyen

– nyilatkozta Alexander W. A. Kellner, a Rio De Janeiro-i szövetségi egyetem paleontológusa.

A tojások megtalálásában egyébként az a legizgalmasabb, hogy általuk a szakemberek megvizsgálhatták, milyen életmódot is folytattak e szárnyas dinoszauruszok életük kezdeti szakaszában. Ami magát a fajt illeti, 160 millió évvel ezelőtt még az eget hasították, ám 66 millió évvel ezelőtt a többi fajjal együtt kihalásra ítélte őket a természet egy máig ismeretlen oknál fogva.

Ami a pterodaktiluszokat illeti, őket tartják avalaha élt leghatalmasabb repülni tudó állatoknak, melyeknek több, mint háromméteres szárnyaik, vastag elülső tarajuk és számos apró, tűhegyes fogaik voltak, amikkel halakra vadásztak.

A fent említett tojásokat a kínai tudományegyetem paleontológusa, Xiaolin Wang fedezte fel egy 120 millió éves temetőben, ahol egykor, a Kréta korban gazdag élővilággal rendelkezett tó állt, így ideális hely volt a pterodaktiluszok számára. A tudósok szerint egy óriási vihar söpörhette a tojásokat a tóba, melyek mellett kifejlett állatok csontjait találták meg.

Ha egy évvel ezelőtt valaki azt mondta volna nekem, hogy több száz pterodaktilusztojást fogok találni, azt mondtam volna, hogy Még álmaidban sem!, erre most itt vagyunk

– lelkesedett Dr. Kellner, aki szerint a tojások lelőhelyének közelében lehetett az ősmadarak fészekrakó helye.

A pterodaktiluszok annak idején lágy héjú tojásokat raktak, akárcsak a ma élő kígyók és gyíkok. A tojások magas számából arra következtetnek a szakemberek, hogy a dinoszauruszok rendszeresen visszatértek fészekrakó helyükre, hogy ott költsék ki kicsinyeiket.

A maradványokat CT-vizsgálatnak is alávetették, melynek során a 215 talált tojás közül 16-ban embriómaradványokat találtak – ezeknek részben kifejlődött szárnyaik és fogak nélküli állkapcsaik voltak. A vizsgálatok során arra a végkövetkeztetésre jutottak a paleontológusok, hogy a tojásokból kikelt fiókák hátsó lábai erősebbek és fejlettebbek voltak a mellsőknél, melyeket mászásra használtak, ugyanis életük kezdeti szakaszában nem tudtak repülni – ezt a képességet csak később sajátították el, ami egyben azt is jelenti, hogy a szülők hosszabb ideig gondjukat viselték az új generáció tagjainak.

via New York Times

hirdetés