Miért húznak csíkot a magasan szálló repülőgépek?

Korábban már írtunk arról, hogyan képesek a repülőgépek fennmaradni a levegőben. Most röviden arról lesz szó, miért húznak csíkot maguk után.

hirdetés

Bizonyára mindenki hallott már arról az összeesküvés-elméletről, mely szerint a repülőgépeket igazából nem is emberek szállítására használják, hanem mindenféle vegyi anyag kibocsátásával szándékosan mérgezik velük a lakosságot, és erre az lenne a bizonyíték, hogy csíkot húznak maguk után.

De komolyra fordítva a szót, természetesen erről szó sincs – hiszen kinek és mi célja lenne ezzel? A magyarázat sokkal, de sokkal egyszerűbb: a jelenség hasonló ahhoz, amiért a mi leheletünk is látszik a hidegben, vagy amit a szemüvegesek is jól ismernek, amikor hideg levegőről hirtelen meleg és párás helyre lépünk be, bepárásodik a szemüvegünk.

A modern, sugárhajtású utasszállítók utazómagassága a földfelszíntől mérve 10–13 km közé esik, ebben a magasságban pedig a levegő hőmérséklete –50 °C körüli. (Hogy miért mennek fel ilyen magasra a repülőgépek, szintén egyszerű az oka: mivel a reakció elvén működnek és sokkal ritkább odafent a levegő, vagyis kisebb a légellenállás, így jóval kevesebb üzemanyagot kell felhasználniuk a nagy repülési sebesség eléréséhez, mint ha alacsonyan szállnának.) A sugárhajtómű tüzelőanyaga szénhidrogén-alapú éghető folyadék (a közkeletűen kerozinnak nevezett petróleumfajta), és mint jól tudjuk kémiai ismereteinkből, a szénhidrogének elégésekor szén-dioxid és víz keletkezik – ugyanez van az általunk kilélegzett levegőben is, ahogy a hajtóművek által kibocsátott forró gázsugárban is. Mivel a meleg levegő több páratartalmat képes felvenni, mint a hideg, ezért az lehűlve felhő formájában kicsapódik – ez az az ún. kondenzcsík, amit látunk.

De joggal kérdezhetnénk, hogy ha látszik a leheletünk a hidegben, akkor miért nem húznak a felszálló repülőgépek is csíkot maguk után a földfelszín közelében? Nos, a különbség az, hogy a kilélegzett levegő relatív páratartalma jóval nagyobb (90-95%), mint a hajtómű által kibocsátott meleg levegőé, ezért az utóbbi esetben sokkal hidegebb és ritkább levegőre van szükség a felhő létrejöttéhez.

hirdetés