Chrissy Teigen megnyílt: esszét írt vetéléséről

Szerette volna hosszan kiönteni a szívét, és elmesélni, hogy élte meg a tragédiát.

hirdetés

Chrissy Teigen a nyáron nagy örömmel, férje új számának videoklipjében jelentette be, hogy harmadik gyermekükkel várandós. A terhesség igazi csoda volt a modell számára, hiszen előző két gyermekükért is nagyon megküzdöttek. 

Hamarosan azonban ágynyugalomra kényszerült, méhlepénye komplikációi miatt, és a baj olyan nagy volt, hogy később kórházba került. Chrissy végül fájdalmas fotókkal tudatta a nagyvilággal, hogy elveszítették a kicsit, akit Jacknek neveztek el. És habár férje, John Legend Instagramon megható szavakkal illette Teigent, ő csak most állt készen arra, hogy egy esszében fejezze ki fájdalmát:

(...) Több vérátömlesztéssel próbálkoztunk, mindegyik zacskó úgy ment át rajtam, mintha nem tettünk volna semmit. Késő éjszaka mondták meg, hogy reggel el kell majd engednem őt. Először egy kicsit sírtam, aztán igazi zokogógörcs tört rám, csak kapkodtam a levegőt a rám zuhanó hihetetlenül mély szomorúságtól. Még most is, ahogy írom, újra érzem a fájdalmat. Oxigént helyeztek az orromra és a számra, ez volt az első kép. Teljes és totális szomorúság.

Embed from Getty Images

Majd így folytatta:

(...) Anyát és Johnt is megkértem, hogy készítsenek képeket, bármilyen kényelmetlen is ez most nekik. Elmagyaráztam az eléggé hezitáló Johnnak, hogy szükségem van erre, és hogy meg kell tennie. Utálta, láttam rajta. Akkor nem értette, miért kértem. De én tudtam, hogy muszáj örökké ismernem ezt a pillanatot, ugyanúgy, ahogy emlékeznem kell arra, ahogy az oltárnál megcsókoltuk egymást, vagy az örömkönnyekre Luna és Miles után. Pontosan tudtam, hogy meg kell osztanom ezt a történetet.

A modell azt is kijelentette, nem törődik azokkal, akik szerint nem kellett volna kiposztolnia a képeket:

Nem tudom kifejezni, mennyire nem érdekel, ha valaki utálja a fotókat, és hogy valaki szerint nem kellett volna megtennem. Átéltem, én választottam, hogy megteszem, és mindenekelőtt: ezek a képek azoknak az embereknek szólnak, akik szintén átélték ezt, vagy eléggé érdeklődőek ahhoz, hogy elgondolkozzanak, milyen lehet egy ilyen dolog. Ezek a képek azoknak szólnak, akiknek szükségük van rájuk. Mások gondolatai nem foglalkoztatnak.

Embed from Getty Images

Teigen a legszomorúbb pillanatokról is őszintén vallott:

Anyukám, John és én is tartottuk őt egy darabig, és külön-külön is elbúcsúztunk tőle. Megkértem a nővéreket, hogy mutassák meg a kis kezét és lábát, én pedig puszilgatni kezdtem őt. Nem tudom, mikor hagytam abba, tíz perc is lehetett meg egy óra is. Nem tudom, mennyi ideig várt arra, hogy megszülessen. Ez valószínűleg örökké kísérteni fog. Ezt írva könnyek csiklandozzák az orromat és a szememet. Csak azt tudom, hogy a hamvai egy apró dobozban vannak, és arra várnak, hogy az új házunk kertjében egy fa alá temessem őket. Az új házunkhoz, amelyet az ő szobájával a fejemben vettünk meg.

Teigen ezek után kitért arra, a gyásznak abban a fázisában tart, hogy bűntudatot érez, amikor valami vicces dolog elvonja a figyelmét, és egy pillanatra megfeledkezik fájdalmáról. De hozzátette, azt sem szeretné, hogy várandós ismerősei ne akarják megosztani élményeiket vele - hiszen nagyon boldoggá teszi mások öröme.

Jacket mindig szeretni fogjuk, a gyerekeink tudni fognak róla, és arról, hogy ott van a szellőben, a fákban, és a pillangókban, amelyeket látnak. Minden egyes embernek köszönöm, hogy gondolt ránk, és biztosított szeretetéről illetve elmesélte saját történetét. Nagyon szerencsések vagyunk.

Embed from Getty Images

via People

hirdetés