xxxCuteGirlxxx profilja

Elsőnek a Figthsong-ot hallottam, ami most is készül szétrobbantani a dobhártyámat a fejhallgatón keresztül. Egyből megfogott, és nem eresztett. A szívem is erre dobog, és Rachel hangjára. Pont olyan vad, mint én magam. És még nem is tudom hány daláért vagyok oda. :')

Elsőnek a Jar of Hearts című dalát hallottam, és be kell valljam, nem fogott meg túlzottan. Aztán jóval később rátaláltam a Human-ra, ami teljes mértékben azonosult az akkori olvasmányommal. Nos, rongyosra hallgattam, de nem untam meg. Azóta a kedvencem tőle a The Words. Gyönyörű hangja van, a stílusa is bejön. alapvetően elég szimpatikus számomra, nem véletlen, hogy ott van a kedvenceim között.

Dylan. Hűha.
A Teen Wolf-ban láttam először, ahol Stiles Stilinki szerepét játssza mind a mai napig. Elképesztően cuki, tényleg imádom. Ott a karaktere a kis ügyetlen, de ennivaló srác, aki sajnos nem a főszereplő, de így is jut neki elég szerep, szerencsére. Vicces, de ha kell tud komoly is lenni. Tetszik, hogy sebezhető, nem az "ki ha én nem" típus, hanem a személyisége tényleg olyan valós, megfogható. Már az elejétől kezdve leakadtam rajta. Jól játssza a szerepét, és hát nézzen rá valaki, és mondja, hogy nem aranyos. Lehet ilyet tenni egyáltalán?! A tehetségre 10 pontot kap, mert tényleg nagyon jól eljátszotta Stiles és Thomas (Útvesztő) szerepét is. A stílusra és a szimpátiára is maximumot kap, mert hát na. Komolyan mondom, Dylan, vegyél el feleségül egy pár év múlva, kérlek :D

Olvastam a Beavatottat, A lázadót,a Hűségest és Négyes kiegészítő kötetét is. Mikor nekikezdesz a trilógiának, új életet kezdesz. Megismersz egy új világot, a világot, amit Veronica teremtett. Beleéled magad. Elgondolkodsz rajta, mi is vagy te. Egy Barátságos, akinek semmi más nem számít, csak a szeretet és a béke? Egy Őszinte, aki mindig kimondja mit gondol? Talán egy Művelt, akit éget a tudásszomj? Vagy Önfeláldozó, aki mindig másokra gondol? Esetleg Bátor, aki leküzdi a félelmeit? Vagy ami titokban mindenki szeretne lenni, egy Elfajzott? Csak a tetteiden múlik. Itt otthonra és barátokra lelsz. Minden karakter életszerű, és csodálatos. Azt reméled sohasem lesz vége.
A Beavatottban átélted Beatrice izgalmát, majd a félelmet, hogy mi is ő valójában. Majd Trisként új életet kezdhet, de a múlt mindig beárnyékolja a jövőt. Időközben menthetetlenül beleszeretsz Négyesbe. Aztán átéled a fájdalmat, mikor elveszt egy barátot. Majd a többi barátját is. És a szüleit. Rájössz, hogy az öngyilkosság önző dolog. De mindig ott a remény, hogy jöhet még szebb jövő.
A Lázadóban rájössz, hogy nem mindig az a jó neked, ami jó másoknak. Trissel egyetemben elejinte küzdesz, aztán már képes lennél feláldozni magad a szeretteidért. Majd rájössz, hogy nem mindig az a helyes, amit te elsőre annak gondolsz. Még küzdened kell. Összetörsz, mikor rájössz, mit tett Caleb, de látod hogy Tris megy tovább. Kiderül, hogy Peter is lehet hasznos, ha muszáj neki. Váltakozik a kínzó fájdalom és a remény.
Aztán ott van a Hűséges. Ismét egy zseniális mű. Imádom és utálom is miatta az írónőt. Az elején nevetsz és mosolyogsz, mert túl vagy a nehezén. Tris eléri a szabadságot. Aztán aggódsz, mit is akar Nina. Majd attól félsz, mi lesz Uriah-al. De itt még elmosolyodsz és boldog vagy, hogy legalább biztonságban vannak, úgy nagyjából. Izgulsz azért, hogy a kis csapat megmenthesse a várost, amit óriásiként ismertél meg, de kiderült, hogy jelentéktelen hazugság. Mégis, nem tudod nem szeretni Chicago-t. Sírva fakadsz az örömtől és a meghatottságtól, mikor Evelyn megbocsát Tobiasnak. Eltölt a remény, mikor Tris legyőzi a halálszérumot. Aztán egészen másfajta sírás tör rád. Kétségbeesett zokogás, ami fojtogatja a torkod. A szavak a szívedbe döfik azt a bizonyos vajazókést. Amikor Tobias a memóriaszérumot akarja használni, te is mérhetetlen ürességet érzel. Nehéz, és mindig az is marad. A sebek behegedhetnek, de a helyük örökre ott marad. Egyszerűen nem tudod elfogadni, hogy ez nem a valóság.
Négyes kiegészítő kötete meghosszabbítja a varázslatot, és még jobban elmerülsz a világában.
Veronica legalább egy hétig maximális depressziót okozott nekem. Nem tudom eldönteni, jó lenne-e a memóriaszérum. Elfelejteni a fájdalmat... De vele együtt a csodát is.
Nos, mindenképpen elfogult vagyok. Négy mondat örökre megragadt bennem.
"Vajon megbocsátható-e mindaz, amit elkövettem azért, hogy eljuthassak idáig?
Lenni szeretnék.
Képes vagyok rá.
Hiszem, hogy így van."

Szerintem egy viszonylag szép lány. Viszonylag. Kissé egoistának látom. Színésznek nem a legjobb. A Shake It Up!-ban még elment, tökéletesen eltudta játszani az agyatlan kis csitrit. Meg sem kellett erőltetnie hogy beleélje magát a szerepbe.(Khm, rosszindulat)

Van egy átlagos feje, amit telepakoltak vakolattal, hogy félig-meddig azt mondhassák rá, hogy szép. A tekintete olyan üres mint valami megszállottnak. A szerpeibe nem éli bele magát, csak ellötyög. A Twilight saga-ban, ami pedig a leghíresebb szerepe, véleményem szerint nem olyan... Bellás.

Mi jut eszembe Tim Burton-ről? Zsenialitás, merész téma és színvilág. Kissé groteszk, mégis alapjában véve gyönyörű alkotásaival megfogja a nézőt. Eszméletlenül kreatív, a művei egyszerűen fantasztikusak. Elfogult vagyok? Talán. :')

Arianát a Nickelodeon V mint Viktóriájában, illetve a Sam és Cat-ben ismertem meg. Nagyon aranyos volt Cat-ként, a butuska lányként. Valahogy illett hozzá ez a szerep. Elkezdtem hallgatni a dalait, egészen megszerettem, mert tényleg aranyos lány. Bár ha belegondolok, miután kilépet a Nickelodeon világából és énekesnőként építgeti a karrierjét, átesett a ló túloldalán. Persze, Cat-ként bugyuta kislányt játszott, tele rózsaszínnel és cukormázzal, ebből ki akart törni, megmutatva, hogy ő igenis tud felnőtt nő lenni. de ez a vonaglás nem neki való...

Bár a kép ami fel van róla töltve, szerintem a legrosszabb képe, meg kell mondani, gyönyörű nő volt. Ő maga az elegancia, a stílus, a szépség, a nő. Nagyon tehetséges volt, igazi példakép. Nehéz lenne olyat találni, aki jobb lenne, mint ő. Annyi mindent átélt, de ő kitartott és elérte a célját.

Nos, Sky Ferreira. Nem is tudom, mit mondjak róla. Itt az oldalon egy másik tag jóvoltából találtam rá, meghallgattam egy számát, nevezetesen az Everything Is Embarrassing-ot, utána sorra következett a többi. Tetszik a hangszíne, kiválóan énekel. Egyedi, merész, stílusos, ez a három jelző az, ami eszembe jut róla. Azóta az egyik kedvencem lett, tetszik amit csinál.

Szép lány az tény, de biztos vagyok benne, sok lány sétál a magyar utcákon hasonló szép pofival, vagy szebbel, mint az övé. Sőt, meg kell mondjam, ismerek is párat. Nem valószínű, hogy Palvin Barbira pár év múlva is ekkora reflektorfény vetül majd, meg úgy egyébként. Egyszer ki fog öregedni a szakmából, és akkor miből él majd. Pardon, de ő a tipikus "modell, agy nélkül" sztereotípia élőben.

Mikor kezddte az egészet még eredetinek tűnt, szép is volt, a hangja is elég jó. Van pár dala ami úgy ahogy bejön, de az újabb klipek és az egyre inkább erőltetett stílus nem áll jól neki. Mit mondjak, senkinek sem állna jól. Egyébként meg kell jegyeznem, hogy a kép ami itt szerepel róla, borzasztó előnytelen, öregebbnek látszik és meg kell mondanom, erről csak azt látom, hogy kifejezetten csúnya az arca. Tehetsége fogjuk rá, hogy van egy kicsi, a stílusa nem jön be, szimpatikus pedig... Hát, simán elsétálnékj mellette az utcán anélkül, hogy észrevenném.

Régen a Disney-n egy aranyos szerepben ismerhettük meg, ahol kétségkívül kislány volt. Ha Miley Cyrus-ra gondolunk, szerintem még mindig él bennünk a kép a barna hajú lányról, vagy éppen a hosszú szőke parókás Hannah Montana-ról. Rendben van, ki akart törni a kislány szerepéből, de véleményem szuerint túllőt a célon. Mi lett belőle? Erőltetett botrányokkal próbál címlapon maradni. a hangjára nincs kifogásom, meg szép lány a maganemében, de ez a "játsszuk a szexit hogy legyen miről pletykálnia a népnek" nagyon nem jön be.

Szép lány, lehet. A Riley a nagyvilágban című sorozatban Mayaként akorához képest jól játszik, a stílusa elmegy. De. Könyörgöm, 16 körül van, ne nevezzük már színészNŐ-nek vagy énekes NŐnek! Még gyerek. Gyerekszínész, stb. Nem nő.Egyébként szimpatikus lánynak tűnik, de az túlzás, hogy kedvenc lenne.

A Summertime Sadness volt amit először hallottam, majd jöhetett a Blue Jeans, aztán a Video Games és a többi. Nem tudom, ki hogy van vele, de nekem az tetszik a legjobban, amit először hallottam. Tetszik a stílus amit képvisel, szerintem jó a hangja. Kinézetre is szép, szimpatikus nő.

Nagyon tehetséges, imádom a hangját, a stílusát. Remélem egyszer elismerik majd, hogy sokkal jobb, mint egy csomó felkapott énekes, akiknek a hangja meg sem közelíti az övét. Tetszik, hogy van egy stílusa, és abból nem ad. A Dollhouse-sal találkoztam először, az egyik kedvenc számom lett, minden nap meghallgatom, ha tehetem.