Gy.H profilja

Tényleg soha nem találkoztam még ilyen unszimpatikus, buta kis libával, mint Patai Anna.
Állítólag csak úgy magától elsőre felénekelt egy japán számot, amit meghalottak, és hívták is japánba. Az apjának van ismerőse Japánban, és ezt nem úgy találtam ki, egyszer maga Patai Anna mondott valami ilyesmit, eleve azért tudott kimenni. „Milyen véletlen”, hogy második lett, és láss csodát, pont megint visszahívták, és pont első lett. :D Nagyon kiverhették ezek először a hepajt, hogy az Anna csak második lett. :D
A szülei kiskorába megengedték neki, hogy játszogasson iskola helyett, jó, egy darabig engedni kell, de a szüleinek nem lett volna szabad megengedni, hogy iskola helyett csak játszogasson. Hát... egyre inkább meg fog rajt látszani, hogy amíg iskola helyett játszogatott, közben mennyi minden fejlődéshez fontos dolog maradt ki az életéből. Hiába volt magántanuló, úgy sem lehet olyan szinten haladni az anyaggal, mint az iskolában, mindent úgy sem lehet bepótolni. Megmarad olyan kis butácskának, mint egy tízéves, amivel tíz évesen még semmi baj nincs, de 16 évesen már egyre kevésbé lesz cuki, ha valaki még akkor is azt hiszi, hogy egy szép, meg cuki pofi miatt mindenkinek őt kell lesni. Tíz évesen aranyos, ha az ember produkálja magát, de 16 évesen kezd már egy kicsit szánalmas lenni. Egy idő után valamit le is kell tenni az asztalra, mert a semmitől senki nem lesz több, mint bárki más, azért valamit tenni kell.
Van egy-két száma, ami nem rossz, de ennyi. A colors című számában egész jó ahogy énekel, de erről a nyávogásról, visítozásról, vagy vinnyogásról, vagy minek nevezzem igazán leszokhatna... a macskám jobban nyávog... :D Olyan sipítozós, vinnyogós hangja van, hogy sokszor nem lehet hallgatni.
Egyelőre még minden úgy hullott az ölébe, és még nem küzdött meg semmiért. Sok híres feltaláló, író, a semmiből ért el eredményeket, ha ő is ilyen helyzetből lett volna képes idáig eljutni, akkor még azt mondanám, hogy ér valamit... Neki max egy-két gyerek a rajongója van. :D Gátlástalanul eltipró, saját magán kívül semmi másról nem tud beszélni, a külsejét meg inkább már meg sem említem, hogy néz ki... minősíthetetlen...
Tényleg senki más nem váltott még ki belőlem ekkora unszimpátiát. Senki másról nem tudnék ilyen rossz véleményt írni.

Én is, mint még sokan mások a Harry Potter történetekkel nőttem fel, és egy biztos, aki olvasta ezeket a könyveket, az kap valami pluszt, valamit, amit csak az érthet meg, aki olvasta a sorozatot. Rengeteg elgondolkodtató szituáció, tanulság, van benn, és épp ezért a történet nagyon jó hatással van a gyerekekre. A történeten keresztül rengeteg változatos, és összetett személyiségtípust ismerhetnek meg, nyitottabbak lesznek, és fejlettebb lesz a szókincsük. Pont olvastam egyébként valamelyik nap erről egy cikket is, hogy azok, akik olvasták a Harry Pottert bármilyen konzervatív családból jöttek, toleránsabbak lesznek a rászorulókkal, szociálisan érzékenyebbek lesznek. Én a Harry Potter miatt kezdtem angolt tanulni. :D Kíváncsi lennék milyen ember az írónő a mindennapokban, tény hogy a bentlakásos iskola hangulat megteremtése nagyon megy neki. Lehet, hogy erre nem is gondolt, amikor írta, de a Harry Potternek nagy nevelő hatása van. Persze vannak olyan apróbb hibák, hogy valamit leírt valahogy az egyik könyvben, aztán egy másik apró részlet nem egyezett azzal egy későbbi könyvben, de általában ebbe azok kötnek bele, akiknek fogalmuk sincs a történetről, vagy úgy általában az írásról, és a könyvekről. Volt amikor az írónő szinte két könyvet írt meg egy év alatt, nagy volt rajt a nyomás, és nyomás alatt nem könnyű dolgozni. :)