Yuri Stylinson profilja

A múlt, a jelen és a jövő közötti különbség csak illúzió, még ha oly makacs is.

Nem vagyok különösebben tehetséges, csak szenvedélyesen kíváncsi.

-Albert Einstein-

 

 

Helóka! Nem tudom, hogy kerültél ide, ahol a kutya se jár, de ha már itt vagy, akkor be is mutatkoznék. Ne számíts nagy durranásra, nem vagyok olyan nagy cucc, ellenben megpróbálok most már egy olyan profilt létrehozni, amely valamelyest megnyerő és lényegretörő lesz... ha már sokádjára kezdek bele.

Becses nevem Vivien, Mosonmagyaróvárról írom eme sorokat és még csak egy kis rövid ideig kell várnom és irány a gimi... Ebből egyszerűen kikövetkeztethető, hogy bizony még csak tizennégy vagyok és ez az, amit nem akartam leírni... Sokszor hátráltat ez a tényező lényegében minden téren. Nem vesznek komolyan és gyakran nem adnak a véleményemre. A véleményem pedig legtöbbször (vagyis mindig) nagyon részletes és összetett. Szeretek új tudásra szert tenni és folyamatosan fejleszteni az aktuális önmagamat ilyen-olyan pszichológiai cikkekkel, könyvekkel, videokkal. 

Az öltözködésem (akárcsak a profilom) szinte sosem hasonló stílusú. Meggyötörtebb napjaimon a fekete díszeleg rajtam, azonban ha éppen nem utálom magam és a világot "normálisan" is képes vagyok felöltözni. A barna hajamat általában nem macerázom túl, ami annyit tesz, hogy kiengedve és hullámosan hordom. Ha kedvem támad kirúgni a hétköznapok silány valójából, akkor kiegyenesítem (hűű, merész!) és esetleg egy-két tincset felfogok. 

Mindig sokat számított nekem mások véleménye és nagyon nehezen tudtam magamra erőltetni a "leszarom" gondolkodásmódot ezzel kapcsolatban. Az életem egy nyitott könyv, mert az a fajta vagyok, aki semmit nem tud magában tartani. Ha valami nyomja a szívem, akkor arról valaki biztos tudni fog; ha valami furcsa gondolatom támad, akkor azon biztos, hogy mindenki botránkozni fog, mert nagy valószínűséggel elmondom nekik. Könnyen idegessé válok az élet apró-cseprő dolgain és ilyenkor nem érdemes velem kapcsolatba kerülni. Erős önkritikát gyakorlok, melyből kifolyólag nem túl nagy az önbizalmam. Hajlamos vagyok túlgondolni dolgokat, de ezeket általában csak akkor, amikor már teljesen mindegy, hogy mit csinálok velük. A határidőkkel eléggé nagy problémáim vannak, valahogy nem igazán kedvelnek engem... Gyakran elveszek a végletekben, ami sok probléméhoz vezetett eddigi életem során. Rosszabb napjaimon meglehetősen szétszórt vagyok, ilyenkor feledékeny és mindezek tetejében hanyag is. Túl könnyen megbocsátok és nem várok különösebb kiengesztelést. Hajlamos vagyok túl sokat és lényegtelen dolgokat beszélni, amellyel gyakran idegeítem a körülöttem lévőket. 

 

Na akkor most már valami pozitívat is... Elfogadok mindenkit úgy, ahogy van és egyáltalán nem vagyok előitéletes, mivel az egyenlőség hívének mondom magam; számomra minden egyes ember rejtelem, melyet szívesen megismernék. Ahány ember, annyi világ, annyi történet és annyi mentalitás.  Ebből kifolyólag, ha ismerkedésre kerül sor, akkor kedvesen, illedelmesen és jóhiszeműen viszonyulok az emberekhez. Maximalistának vallom magam és törekedek a harmóniára. Ambíciózus és célorientált vagyok, emiatt is próbálom a lentebb írt idézetekkel ezeket a tulajdonságaimat folyamatosan fenntartani.  Lojálisan és lelkiismeretesen végzem a feladataim. Legtöbbször racionálisan gondolkodok és próbálom több szempont ismeretében kialakítani a véleményem. Továbbá  nyitott vagyok az újra, az ismeretlenre; melyekhez legtöbbször optimistán állok.  

Alapvetően egy energikus ember vagyok, aki nem marad sokszor egyhelyben. Megszállottan szeretek mozogni, azon belül is az újonnan jött fantasztikus szenvedélyemnek, a jégkorcsolyának hódolok, de említésre méltó még a futás és biciklizés is. Noha megesik, hogy ezekre nagy ívben tojok és egész nap az agysejtjeimet rohasztom a képernyő előtt. Sokféle mozgásformát kipróbáltam, de végtére is egyik mellett sem tudtam elkötelezni magam. Vonz a változatosság, az új, a rendhagyó, emiatt ha úgy hozná az élet, akkor szívesen kipróbálnék extrémebb sportokat is és egy kicsit kilengenék a komfortzónámból.

 

Sosem szerettem sok ember között lenni, szinte mindig szorongtam. Ehelyett szívesebben mentem el egyedül futni, bringázni, vagy csak maradtam a szobámban és kélyemre-kedvemre azt néztem, olvastam amit csak akartam. Meglehetősen introvertált személyiség vagyok, aki jobb szeret egy szűkös baráti körrel, a családjával, vagy önmagában lenni. Önmagamban pedig a legjobban a fantáziálgatás és az álmodozás boldogít. Mindig is boldoggá tett különböző élethelyzetekbe, eseményekbe és helyeken elképzelni magamt, vagy más szemszögéből látni a világot. Emiatt is...

Kedvelem a könyveket. Leginkább a fantasztikus és romantikus könytrilógiákat, vagy akár sorozatokat is, bár az utóbbi ritkább. Egyrészes könyveket sosem szerettem olvasni, mivel szerintem cirka három-négyszáz oldalba nem lehet belefogalmazni egy kerek, egész történetet, emellett a szereplőket sem lehet annyira megkedvelni az adott történetből. A vége-láthatatlan könyveket egyszerűen csak egy idő után megunom. Nem gondolnám, hogy egy sztorit érdemes akár tíznél több könyven átvezetni. A Szent Johanna Gimi a felső határ, ahol még egy történet képes megtartani a színvonálát és nem kezd el az unalomba és az érdektelenségbe süllyedni. Olvastam már a Luxen sorozatot, A szobalány naplóját, a Mesterkulcsot, a Tenger boszorkányát, a Szent Johanna Gimit,  A betű mágusát, az Erebos-t, a Cujo-t,  a Robinson Crusoe-t és a többi... 

Vállalom, hogy egy megrögzött és mániákus sorozatrajongó vagyok. Szinte amint befejeztem egy sorozatot, legyen az akármilyen is... keresem a kövezkezőt és máris átállítom az elmémet egy másik világra. Sorozatok terén a legjobban a történelmieket preferálom, mitöbb szerintem a legtöbb sorozatnak nagyon jót tesz, ha van benne valamiféle szerelmi szál... legalábbis nálam biztosan. Imádom a koreai és a német származásúakat, ezért magyart nem is nézek. Noha lényegében akármelyik nemzettől képes vagyok szeretni egy sorozatot annak színvonala függvényében. Aktuális kedvenvcem a DARK, ami az a tipikus oh my gosh sorozat. Ha nem bánnád, nem állnék neki felsorolni a megnézetteket...

Már nagyjából hat éves korom óta nézek animéket, űzöm is eme szenvedélyem a mai napig. Még anno a Vampire Knight és az Inuyasha hatására szippantott be ez a világ és azóta már igazi szakivá kupálódtam ki. Régebben a shoujo animék voltak a námbőr vánok, de mostanra már nem mondanám túl megnyerőnek nálam a nyávogós tinilány főszereplővel, háremes, közhelyes tiniromantikás, kiszámítható és primitív animéket. Jobb szeretem a shounen animéket, azonban shounenből sem az akció a legkedveltebb, hanem inkább a lélektani, szomorú, mint például a Shigatsu wa Kimi no uso, vagy a Shinsekai Yori. A yaoi pedig a szenvedélyem. Ha vetettetek egy pillantást az AnimeAddicts profilomra (Yurina123), akkor ezt leszűrhettétek. Nem mellesleg a profilom ősrégi, már egy jó ideje nem foglalkoztam vele, sőt rengeteg jegyzetlen animém és mangám is van. Yaoi mangák közül a Sekai Ichi Hatsukoi-t emelném ki, már nem is tudom, mióta olvasom...

Ha már Yaoi és melegek... akkor na, jönnön ide Larry is... Ehehehe innen jött a nevem is, bár ezt aki jártas a One Direction-nel kapcsolatban, az már tudhatta. Félreértés ne essék, se Harry-t, se Louis-t nem gondolom melegnek, de ők így együtt (voltak)... tudod gondolom... najó ebbe inkább nem mennék bele, ha esetleg felkeltették eme sorok az érdeklődésed, írj és kifejtem, vagy valami...  :')

Zene téren... a fent említett One Direction fiatalkorom szerves részét képezte. Körül-belül 2012-3-ben bukkanhattam rájuk és akármennyire közhelyesen is hangzik: rögtön megszerettem őket. Tetszett a kisfiús bájuk, a zenei stílus, melyet képviseltek, ahogy egymással bántak, a személyiségük és... lényegében mindenük magával ragadott. Nyarakat töltöttem azzal, hogy folyamatosan interjúkat néztem velük, cikeket olvastam róluk, aranyos, vicces, bolond videokat néztem.... Nagyon szerettem és szeretem jelenleg is őket (külön, külön :'( ). Kedvenc albumom tőlük a Made in the A.M., melyről legkedveltebb dalom...nos az összes. Nem igazán tudnék egyet kiemelni, hisz olyannyiszor halgattam újra meg újra meg az albumot, hogy valahogy mindegyik szám a kedvencem.

Imádok mindent, ami az Univerzummal és az összeesküvés elméletekkel releváns. Nem is igazán tudom, mi okozza nálam ezt, de még a különböző ufoelméleteket is boldogan hallagtom vagy olvasom. A nagy-nagy filozófiai kérdéseken néha...csak amikor minden fény kihuny... elmélkedni. Jó érzés kérdőre vonni mindent és belemélyedni a gondolatmenetekbe. Mindenféle teóriát hallottam már és be kell valljam, hihetetlen mindenben összeesküvést látni; azt hinni, hogy egy nagy tervnek a részei vagyunk, hogy egy igazán összetett és bonyolult világban élünk.