Marlon Brando

Számomra ő nem is igazán szexszimbólum, ahogy sokan megemlékezhetnek róla, nekem inkább egy nagy ember.
Az én tiszteletemet elnyerte azzal, amit az indiánokért tett, azzal, ahogy az "E dalra tanított anyám" című önéletrajzi írásában őszintén és kozmetikázás nélkül megmutatja magát, hagyja, hogy megismerjük az embert. :-)
Még sok bepótolni valóm van vele kapcsolatban, de amelyik művekben láttam eddig, ott mind magára irányította a figyelmemet, tényleg olyan ember volt, hogy ha bement valahova, akkor nem lehetett nem rá figyelni. :-)
Nekem személy szerint semmi, de semmi bajom nincsen az öreg Brando-val, sőt, punkos húzásnak tartom a saját sziget gondolatát és továbbra is maximális tiszteletet érdemel tőlem a társadalmi munkásságáért és a gondolkodásmódjáért is. Respect Mr. Brando!

Rengeteg dolgot már leírtak előttem, amiket én is megfogok említeni, ezért előre is elnézést kérek, de szeretnék (majdnem) mindent leírni, amit gondolok róla, ezért hosszú is lesz. Nagyon köszönöm, ha valaki végigolvassa.

Marlon Brandot névről már régóta ismertem, de sosem tudtam igazán, hogy ki is valójában. Aztán láttam róla egy fiatalkori képet, ami mi tagadás, felkeltette az érdeklődésemet. Megnéztem pár korai filmjét, például a Streetcar Named Desire-t és a The Wild One-t. Mindkettő nagyon tetszett, imádom az 1950-es évek filmjeinek hangulatát, ráadásul Marlon rettentően jó színész. Ő volt az, aki megváltoztatta az amerikai filmipart azzal, hogy érzelmeket vitt a játékába, és nem csak elmondta a szöveget. Miután egy dokumentumfilmet is megnéztem róla, elkezdett érdekelni maga a személyisége, és az élete. Rátaláltam az önéletrajzi könyvére, a Songs My Mother Taught Me-re, amiről ő maga is beismerte, hogy csak a pénz miatt írta. Ennek ellenére nekem nagyon tetszett a könyv, rengeteg dolgot elmesél, és kiderül belőle, hogy mennyire érdekes ember volt. Teljesen máshogy gondolkodott a dolgokról, mint mások, mindenről volt egy kialakított, jól megfogalmazott véleménye.
Akármennyire jól nézett ki fiatalon, sose volt azaz öntelt ember, mint amilyennek gondolni lehetne. Nyilván tudta, hogy jól néz ki, de nem használta ki, kivéve ha leakart feküdni valakivel, de hát istenem, férfiből volt.
Visszahúzódó ember volt, nem szeretett a középpontban lenni, ezért nem járt sűrűn interjúkra, mert utálta, ha róla van szó. Akivel a könyvet írta, Robert Lindsey elmesélte, hogy Marlon mindig elterelte a szót önmagáról, és az interjúst kérdezgette az életéről, családjáról. Nagyon érdekelték az emberek, folyton tanulmányozta őket. Szerintem ez nagyon ritka tulajdonság. A visszahúzódáshoz pedig még eszembe jutott, hogy valamelyik színésznő mesélte, hogy amikor ő először találkozott Marlonnal egy forgatáson, Brando az asztal alatt ült, és mikor a színésznő rákérdezett, hogy miért ül ott, Marlon csak azt felelte: "mert itt kényelmes". Ha ebből nem derül ki, hogy mennyire furcsa - persze jó értelemben véve - ember volt, akkor tudnék még mesélni ilyen történeteket. ;)
A színészetre sokszor csak úgy tekintett, mint egy munka, amiből megélhet, és nem pedig mint szenvedély. Először persze imádta, és élvezetből csinálta, de aztán évek elteltével már inkább csak azért fogadta el a szerepeket, hogy pénzt kapjon, és ezt nyíltan felvállalta.
A Désiréehez például a legtöbb szövegét improvizálta, olyan szinten nem érdekelte a film. Csupán a pénz kellett neki. Persze róla köztudott, hogy amúgy sem sűrűn tanulta meg a szövegkönyveket, mert szerinte akkor nem annyira hiteles a játék, ha gondolkodnia kell közben, hogy melyik szó után mi következik.
Marlon azt is elmondta, hogy szerinte színészkedni mindenki tud. Nap mint nap színészkedünk, születésünktől fogva. A különbség az, hogy vannak akik ebből tudnak megélhetést csinálni, és vannak akik nem.
Sose szerette az egész hollywoodi felhajtást, se a hírnevet. Még a második Oscar díjáért sem ment el. Miután megkapta, az előzőhöz hasonlóan ezt is elhagyta.
Már-már azért díjat érdemelt volna, hogy mennyire nyíltan nem érdekelte őt a csillogás. Nem volt ellene, de ugyanakkor nem is akart a részese lenni. Sokkal többet törődött az indiánok helyzetével, tisztában volt vele, hogy mekkora probléma a rasszizmus, és próbált is tenni ellene, ami rendkívül tiszteletreméltó, hisz akkoriban ez ritka volt.

Igazából még rengeteg dolgot tudnék róla mondani, de inkább csak összefoglalom, amit eddig írtam, és be is fejezem.
Marlon egy csodálatos színész, emellett egy különleges és fantasztikus személyiség volt. Sose szerette, ha megmondják neki, hogy mit csináljon, így nem is csinálta soha, amit elvártak. A saját útját járta, nem engedte, hogy más befolyásolja. Őszinte, tiszteletreméltó ember volt, és elszomorít a tény, hogy már nem lehet közöttünk. Nyugodjék békében!

1947-ben a Broadwayen Tennessee Williams: A vágy villamosa című színdarabjában Stanley Kowalski szerepét játszotta. A kritikusok lelkesen üdvözölték azt a színészt, aki végre „az indulatait és tökösségét is magával viszi” a színpadra. A darabot négy évvel később filmre vitték. Brando mind a közönség, mind a kritikusok körében sikeres lett az 1950-es években áttörő alakításaival. Első filmszerepében, az 1950-es Férfisorsban egy második világháborús veteránt alakított, aki deréktól lefelé megbénulva érkezik vissza a háborúból. Brando jelentős időt töltött egy fizikoterápiás intézetben, hogy tanulmányozza a betegek életét. Ez is mutatja mennyi áldozatot képes hozni a szerepeiért. Ilyen egy igazi példaértékű színész!!!!! Nyugodjék békében!

Szerintem nagyon tehtséges színész volt!Állatiul nézet ki!(amíg meg nem hízott!)Ő volt korunk egyik legnagyobb színésze nekem bejön a stílusa!De a legfontosabba az vele kapcsolatba hogy sok év külömbséggel de egy napon születtünk!:)

Szintén egyik legnagyobb alakja a filmes szakmában Nicholson mellett! Hatalmas alakításokat nyújtott és aki látta filmjeit szerintem lehengerlőnek találja alakításait,legyen az bármilyen szerep!
Pl. egyik kedvencem tőle a Lázadás a Bountyn és a SUPERMAN-ban Jor-El alakítása! Főleg a 2. részben mikor visszaadja a fiának erejét úgy,hogy egyesül vele! Hatalmas és megható jelenet! Donner féle változatban van csak benne,ami jobb lett a moziverziónál szerintem!
Azóta se tudta Jor-Elt eljátszani senki úgy,mint ő,nem véletlenül tették be új részbe is ő jelenetit! Vass Gábor magyarhangja pedig még emelt egészen!
Szándékosan nem a Keresztapa filmjét említem,mert más filmje is van ahol szenzációs alakításokat nyújt! :)

Engem legjobban a Vito Corleone szerepe fogott meg. Bár mindegyik jó mégis ebben látszik az az IGAZI színészet!:) Nagyon sajnálom hogy meghalt bár ezt még anno gyerekfejjel nem tudtam felfogni hogy milyen súlya van annak hogy a világ elveszített egy ilyen tehetséges színészt...:( R.I.P.

Kár, hogy manapság már nem ismerik el annyira, mint ahogy azt megérdemelné. Egy régi klasszikus, nagyon jó színész. A keresztapa az egyik kedvenc filmem, örülök, hogy tudhatok róla. Egy igazi sztár :)

A Don Vito Corleone szerepével nagyot alakított. Al Pacino, Marlon Brando, Robert Duvall...egyszerűen olyan hármas...hát nem is tudom, de film az valami hihetetlen jó. Nekem az első rész tetszik leginkább, de a többi se rossz. ...Keresztapa...