Starity

Papp László

Papp László Papp László nemzetisége 19172. 1rajongó 0vélemény
  • Születési név
  • Papp László
  • Becenév
  • Papp Laci, Görbe
  • Élt
  • 1926.03.25 – 2003.10.16.
  • Születési hely
  • Budapest, Magyarország
  • Foglalkozás
  • Ökölvívó, edző, sportvezető
  • Családi állapot
  • nős, 1 gyermek
  • Csillagjegy
  • Kos
  • Linkek
  • IMDB-adatlap
  • Hivatalos weblap
  • Starity RSS-csatorna
  • Kapcsolódó sztárok
  • Erdei Zsolt Kovács István Puskás Ferenc Hofi Géza

Papp László életrajza


A sztáradatlapot jelenleg nem szerkeszti senki, ezért hiányos, helytelen információkat is tartalmazhat.

Papp László Magyarország, és a világ egyik leghíresebb ökölvívója, aki 1948-ban a londoni, 1952-ben a helsinki és 1956-ban melbourne-i olimpián nyert aranyérmet. A Budapest Bástya és a Budapesti Vasas bokszolójaként közép-, majd nagyváltósúlyban indult, 1946 és 1956 között hét országos bajnokságot nyert. Kétszeres amatőr Európa-bajnok. Az 1948-as londoni olimpián középsúlyban, 1952-ben Helsinkiben és 1956-ban Melbourne-ben nagyváltósúlyban diadalmaskodott. Ez a páratlan bravúr – háromszor egymás után olimpiai aranyat szerezni – neki sikerült először. Azóta Teófilo Stevenson és Félix Savón (mindketten kubaiak) volt képes erre.
Papp Lacit mindmáig az ökölvívás legnagyobbjai közt tartják számon, Joe Louis, a Barna Bombázó, Muhammad Ali (Cassius Clay) és Iron Mike Tyson társaságában, jóllehet nem volt sem fekete bőrű, sem amerikai, sem nehézsúlyú, és profi pályafutását sem sikerült világbajnoki címmel megkoronáznia: az Európa-bajnoki övig jutott. Máig nem pontosan tisztázott politikai okokból nem engedték megküzdeni a világbajnokságért. Profiként 1957-től 29 találkozót vívott, ebből huszonhetet megnyert és kettő döntetlennel zárult, azaz veretlen maradt.
Mestere a legendás edző Adler Zsigmond volt, akivel majdnem tökéletes párost alkottak. Adler verhetetlen volt abban, hogy tudta, mikor milyen instrukciókkal kell a kötelek közé küldenie tanítványát. Visszavonulása után edzőként tevékenykedett, a válogatott szövetségi kapitányaként (1969–1978, 1979–1992), Adler Zsigmond társaságában is számos siker kovácsa volt. A legemlékezetesebb talán a papírsúlyú Gedó György olimpiai aranyérme (München, 1972).
Hosszú, súlyos betegség után életének 78. évében távozott az élők sorából. Hosszú évtizedekig, egészen haláláig a XII. kerületi Óra utcai lakásában élt.

Pályája adatokban

1942-ben az újjáalakuló MOM szakosztályban kezd el versenyszerűen öklözni. Ide tanulótársa, Krebs Lajos vitte le. Első edzője Fehér István volt.
Klubjai versenyzőként: BVSC (1945–1948), Bp. Lokomotív (1949–1950), Bp. Bástya (1951–1953), Vasas (1954–1956), hivatásos ökölvívó (1957–1962).
Edzőként: Ferencvárosi TC (1964–1968), Bp. Honvéd (1968–1969), Óbuda Tsz SK (1978–1979).
Edzői: Fehér István (1945–1950, nevelőedző), Kovács Károly (1951–1952), Adler Zsigmond (1953–1962)
Eredményei, amatőrként: háromszoros olimpiai bajnok (1948, London, középsúly; 1952, Helsinki, nagyváltósúly; 1956, Melbourne, nagyváltósúly), kétszeres Európa-bajnok (1949, Oslo, középsúly; 1951, Milánó, nagyváltósúly), hétszeres magyar bajnok (1946, 1947, 1954, középsúly; 1952, 1953, 1955, 1956, nagyváltósúly).
Profiként: Európa-bajnok (1962–1964), 29 mérkőzésen veretlen (27 győzelem, 2 döntetlen)

Díjai, elismerései

Magyar Köztársasági Sportérdemérem ezüst fokozat (1949)
Magyar Népköztársasági Érdemrend V. fokozat (1951)
A Magyar Népköztársaság Érdemes Sportolója (1954)
Mesteredző (1970)
NOB-érdemrend (1982)
A WBC (Bokszvilágtanács) öve „a világ legjobb amatőr és hivatásos középsúlyú ökölvívójának” (1989)
Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt (1992)
nemzetközi Fair Play-díj (életmű) (1993)
Magyar Örökség díj (1995)
A Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (1996)
A Köztársasági Elnök Aranyérme (1996)
Miniszteri Díj (1996)
a Boxing Hall Of Fame tagja (2001)
Millenniumi Ezüst Emlékérem (2001)
Angyalföld díszpolgára (2001)
Budapest díszpolgára (2001)
Hegyvidék posztumusz díszpolgára (2014)
SportEMBER posztumusz MOB Média-különdíjj (2016)

Emlékezete

Az ő nevét viseli az ország legnagyobb zárt sportlétesítménye, a Papp László Budapest Sportaréna.
Teret neveztek el róla és szobrot állítottak neki Angyalföldön a Kassák Lajos utca és a Huba utca sarkánál levő területen. (2016)

1969 - Az oroszlán ugrani készül

1957 - Nehéz kesztyűk

Utolsó frissítés: 2016.11.22. 19:07 által


Oszd meg!   iwiw  facebook  twitter  myspace