Céline Dion 50 éves lett

A világhírű kanadai énekesnő az egyik legmeghatározóbb zenei alakjává vált az elmúlt három évtizedben, miután 1988-ban megnyerte az Eurovíziós Dalfesztivált. Számtalan helyen a popzene egyik legbefolyásolóbb hangjának nevezik, illetve a második legsikeresebb női előadó az Egyesült Államokban.

hirdetés

Céline Dion 1968. március 30-án látta meg a napvilágot a kanadai Charlemagne városában, egy 14 gyermekes család legkisebb gyermekeként. Családja mindig is zeneszerető volt, ebből adódóan az énekesnő Hugues Aufray francia énekes Céline című daláról lett elnevezve. Céline ötéves kora óta világhírű énekesnő szeretett volna lenni. Szülei saját kis klubjukban dolgoztak, ahol a gyerekek rendszeresen színpadra léptek. Kislányként 1973-ban lépett először fel: Michael nevű bátyja esküvőjén énekelt el egy dalt.

12 évesen édesanyjával és egyik bátyjával karöltve megírta első saját dalát, a Ce n’était qu’un rêve (Csak álom volt) című szerzeményt. Bátyja, Michel Dondalinger Dion elküldte az anyagot René Angélil zenei producernek és ügynöknek, akinek nevét egy stúdióalbum hátulján látta meg. A producer ekkor elhatározta: sztárt farag Dionból, olyannyira tetszett neki a felvétel. Hogy fedezni tudja az énekesnő első nagylemezének, a La voix du bon Dieu-nak költségeit, 1981-ben jelzálogot vett fel saját házára. Az album ismertséget hozott Céline-nek és a helyi listák élére került. 1982-ben részt vett a tokiói Yamaha Music Fesztiválon, ahol elnyerte a legjobb előadó díjat – ekkor kezdett el világszerte ismertté válni.

1983-ban az első olyan kanadai művész lett, aki aranylemezt tudott készíteni Franciaországban. 1988-ban Svájcot képviselte az Eurovíziós Dalfesztiválon, ahol szoros versenyben megnyerte a dublini megmérettetést Ne partez pas sans moi című dalával. Ekkor ért el a hírneve Európába, Ausztráliába és Ázsiába. Abban az időben dalai csak francia nyelven jelentek meg, részben emiatt az amerikai zeneiparba még ezután sem sikerült betörnie.

1990-ben kiadta első angol nyelvű nagylemezét Unison címmel. Az albumon hallható Where Does My Heart Beat Now című dal bekerült az amerikai Billboard Hot 100-as lista legjobb 10 dala közé. Európa és Ázsia mellett e korong meghozta a sikert az énekesnőnek az Egyesült Államokban is. Nemzetközi áttörése akkor jött el, amikor elénekelte A Szépség és a Szörnyeteg (Beauty And The Beast) című film betétdalát. Ez lett a második olyan kislemeze, ami bekerült a legjobb 10 közé, és amely elnyert egy Oscar-, illetve egy Grammy-díjat is. A dal az 1992-es Céline Dion című stúdióalbumon hallható. A nagylemez pozitív fogadtatásra talált.

1990-ben, a Félix-díj átadásakor visszautasította Az év angol nyelvű művésze kategóriában neki ítélt díjat: elmondása szerint nem tartja magát angol nyelvű előadónak. 1992-re a Unison sikereinek köszönhetően Céline Észak-Amerikában is betört a zeneiparba.

1993-ban, The Colour Of My Love című lemezének ajánló részében a "szerelme színének" nevezte a 26 évvel idősebb René Angélilt. E korongból több mint 6 millió darab kelt el az Egyesült Államokban; 2 millió darab pedig Kanadában. Az 1990-es évek végéig az énekesnő védjegye volt a The Power Of Love című dal, mely az album első kislemeze, és ami egy Jennifer Rush-feldolgozás.

Az angol nyelvű lemezei mellett újabb francia nyelvűeket is készített. Az 1995-ös D’eux című album minden idők legsikeresebb francia nyelvű lemeze lett. Az első kislemezes dala a legjobb 10 között szerepelt az Egyesült Királyságban és Írországban is, ami ritka eseménynek számított francia nyelvű dal esetében. 1996-ban harmadjára is elnyerte a World Music Awards díjat Az év legtöbb lemezt eladott kanadai énekesnője kategóriában. Az 1996-os angol nyelvű Falling Into You című albumon olyan sikeres szerzemények foglalnak helyet, mint az It’s All Coming Back to Me Now; a Because You Loved Me (A hírek szerelmesei című film betétdala lett); az All by Myself vagy a River Deep, Mountain High (Tina Turner-feldolgozás). E nagylemez lett Dion legsikeresebb albuma: számos országban lett listavezető, csakúgy, mint az Egyesült Államokban. Minden idők egyik legnagyobb eladást produkáló korongja lett. Az album Grammy-díjat is nyert Az év popalbuma és Az év albuma kategóriákban.

Az 1997-es Let’s Talk About Love című lemezen olyan vendégénekesek szerepeltek, mint Barbra Streisand, a Bee Gees, Luciano Pavarotti, Bryan Adams vagy Diana King. Az album legsikeresebb dala a My Heart Will Go On című klasszikus ballada lett. A Titanic című film betétdala világszerte a listák élére került és Céline következő védjegye lett. Oscar-, illetve Golden Globe-díjat is nyert, mint legjobb eredeti filmbetétdal. Dion lett az egyetlen olyan énekesnő az Egyesült Királyságban, akinek 2 kislemeze is több mint 1 millió példányban kelt el.

1998-ban felkérték, hogy a VH1 Divas Live című műsorában szerepeljen Shania Twain, Mariah Carey, Aretha Franklin és Gloria Estefan oldalán. Ugyanebben az évben megkapta a Kanada Rend legmagasabb fokozatát, és a Québec Nemzeti Rend tiszti fokozatát, melyek szülőhazájának 2 legnagyobb kitüntetése. 1999-ben csillagot kapott a kanadai hírességek sétányán.

Az 1999-ben kiadott All the Way… A Decade of Song című válogatásalbum 7 új dalt mutatott be, köztük az első kislemez-dalt, a That’s The Way It Is-t. A korong 3 hétig tartotta első helyét az Egyesült Államokban, majd hétszeres platinalemez lett.  Az 1990-es évek végére Dion több mint 100 millió albumot adott el világszerte, és számos díjat zsebelt be.

2002-ben kiadta A New Day Has Come című stúdióalbumát. A nagylemez több mint 17 országban a zenei listák első helyén debütált. A Billboard 200-as lista első helyére került az Egyesült Államokban. A lemezről a címadó dal, a A New Day Has Come, illetve az I’m Alive érték el a legnagyobb sikereket. 2002-ben több jótékonysági rendezvényen is részt vett; köztük a VH1 Divas Las Vegas című koncerten. Olyan előadók társaságában lépett színpadra, mint például Anastacia, Shakira, Whitney Houston, Cher, Cyndi Lauper vagy Mary J. Blige.

2003-ban a One Heart című korong került a boltok polcaira, mely vegyes fogadtatásban részesült. A szerzemények közé került Cyndi Lauper 1989-es dalának, az I Drove All Nightnak feldolgozása. 2013-ig bezárólag további 3 angol nyelvű stúdióalbumot jelentetett meg: Miracle (2004), Taking Chances (2007), Loved Me Back To Life (2013). Angol nyelvű lemezei mellett számos francia nyelvű korongot is készített az évek során.

Céline-re számtalan helyen utalnak úgy, mint a „popzene egyik legbefolyásolóbb hangjára”. 51,6 milliós albumeladással a 2. legsikeresebb női előadó az Egyesült Államokban. Világszerte több mint 200 millió lemezt adott el. Számos díjjal és elismeréssel jutalmazták világszerte elért sikereiért: többek között 5 Grammy-díjjal, 12 World Music Awardsszal és 7 American Music Awarddal rendelkezik.

2004-ben lemezeinek eladásával átlépte a 175 millió példányszámos határt, így megkapta a minden idők legsikeresebb művésznője díjat a World Music Awards rendezvényen.

Boldog 50. születésnapot, Céline!

hirdetés