Guy Berryman

Guy Rupert Berryman 1978. április 12-én látta meg a skóciai Kirkcaldy-ban. Eleinte az Edinburgh Academy növendéke volt, miután azonban 12 évesen Kentbe költöztek, a tanulmányait a Kent College-ban folytatta. Ekkoriban egy Time Out nevű együttesben játszott.

Guy 16 éves volt, amikor elkezdett basszusgitáron játszani. Funky és groove zenén nőtt fel, amelyből mai napig gyűjt régi kiadásokat, korai zenei hatásai közt emlegeti James Brownt, a The Beatlest, a Kool & The Ganget, a Pink Floydot, Lyn Collinst, Maceo Parkert és a The JB-t.

Berryman végül a University College Londonba iratkozott, ahol apja nyomdokaibe lépve mérnök szeretett volna lenni. Egy idő után rájött azonban, hogy ez a szak nem az erőssége, így inkább átjelentkezett az építészeti karra.

Az egyetemen ismerkedett meg a későbbi Coldplay banda többi tagjával; Chris Martinnal, Jonny Bucklanddal és Will Championnal, és amikor egy évvel később otthagyta az építészetit, már teljes erejével az együttesre koncentrált. Berryman egy ideig pultosként is dolgozott egy helyi bárban, amíg barátai a tanulmányaikat fejezték be.

Coldplay:

Korai évek:

Martin és Buckland 1996 szeptemberbeli találkozásukat követően rögtön megkezdték a zenekar szervezését, amelyet először Pectoralznak kereszteltek el. Berryman, aki évfolyamtársuk volt, nem sokkal ezt követően csatlakozott a bandához, 1997-re pedig már új név alatt, Starfish-ként adtak elő Camden kerületében. Martin ekkorra beszervezte Phil Harvey-t, aki az oxfordi egyetemen folytatott klasszikus tanulmányokat, mint a zenekar menedzserét.

A banda végül Will Champion dobosként való bevételével nyerte el ma is ismert felállását. Champion eredetileg zongorán, gitáron, basszus gitáron és furulyán tanult játszani, az együttesben viszont gyorsan elsajátította az ütős hangszerek kezelését. A Coldplay nevet egy helyi diák, Tim Crompton javasolta nekik, aki addig maga is használta azt saját csapatához. Ekkortájt találkoztak Tim Rice-Oxley-val is, akit némi együttzenélést követően felkértek billenytűsnek, ő viszont visszautasította, hisz saját zenekara a Keane ekkor már aktív volt.

1998-ban elkészült első kislemezük, a Safety EP, amelyből 500 példányt készítettek el, főleg kiadók számára. A lemez olyannnyira ritkaságnak számít ma már, hogy manapság 2000 fontot is kifizetnek egy-egy példányért a gyűjtők. Ezt követően A Coldplay leszerződött egy kisebb független kiadóval, a Fierce Pandával, akik 1999-ben forgalomba hozták a Brothers and Sisters EP-t.

A Parlophone-nal végül 1999 elején kötöttek meg egy öt lemezre szóló szerződést. A The Blue Room EP már az ő támogatásukkal jött létre, bár ugyanezen kislemez felvételei szülték az első komolyabb nézeteltéréseket is az együttesben. Championt átmenetileg még ki is dobták a bandából, és bár Martin idővel sikeresen visszakönyörögte a dobost, ő maga itallal kezelte a bűntudatát. Miután elsímitották a vitáikat, a Coldplay úgy döntött, hogy a későbbi hasonló esetek elkerülése végett egyezséget kötnek: a banda attól fogva demokratikus alapon hozza meg a döntéseit, emellett Berryman Championnal és Bucklanddel egyetemben a bevételek 20%-ából részesül, míg Martinnak 40% jár. Felvették a szabályzatukba továbbá, hogy bárki, aki kemény drogokat használ, automatikusan kikerül az együttesből.

A Coldplay felállása mindeddig változatlan maradt.

Karrier:

A Coldplay ekkorra már több élő koncertet is adott, ami késleltette első nagylemezük kijövetelét. A Parachutes-ból kiadott első dalnak, a Shivernek 2000 márciusában sikerült betörnie a brit slágerlista Top 40-ébe, ami meghatározó mérföldkőnek számított az együttes történelmében. Ezt követően a Coldplay elindult első nagyobb turnéjára, és kiadták a Yellow című dalukat is, amely meghozta az igazi áttörést, és egészen a brit lista 4. helyéig vitte az együttes hírét a hallgatóság számára.

A Parachutes-ot végül 2000 júliusában adták ki, amikorra már a brit albumlisták élén startolt. Az együttes később külön EP-ként kiadta a Trouble-t is a rajongók számára, mindössze ezer példányban. Az albumot ebben az évben jelölték a Mercury Music Prize-on, a Brit Awaerdson 2001-ben a Coldplay pedig megkapta a legjobb brit bandának és a legjobb albumnak járó elismerét is. Amerikába valamivel később jutott el a siker, idővel viszont a Parachutes ott is elérte a dupla-platinum besorolást, illetve elnyerte a legjobb alternatív album címét a 2002-es Grammy-átadón.

Következő albumukat, az A Rush of Blood to the Head-et nem sokkal ezt követően, 2002 augusztusában adták ki, olyan slágerekkel, mint a Clocks, a The Scientist, valamint az In My Place. Az albummal 2002 és 2003 között nagy szabású világ körüli turnéra indultak, amely összesen öt kontinenst érintett, Sydney-ben pedig elkészítették első koncertfelvételüket, a Live 2003-at, amelyet DVD és CD formájában is kiadtak.

Az A Rush of Blood to the Head hasonlóan kiváló fogadtatást kapott a zeneértőktől, és a Coldplay ismét elvitte vele a legjobb brit együttes és a legjobb brit album elismerését a 2003-as Brit Awards-on, míg a legjobb alternatív album címe mellett a Clocks elvitte a legjobb dalnak járó Grammy-díjat is. A banda mindemellett ekkorra nagy közönségkedvenccé vált, amellett, hogy három MTV VMA-díjat söpörtek be 2003-ban, a Rolling Stones magazin olvasói az év együttesének is válaszották őket.

Harmadik nagylemezük, az X&Y a tervezettnél valamivel később, 2005 júniusában debütált, és 20 országban világszerte az első helyen nyitott az albumeladási listákon. Az album első kislemeze a Speed & Sound volt, amelyet olyan dalok követtek, mint a Fix You, a Talk és a Hardest Part. Az album a 2005-ös év legjobban fogyó darabja lett, összesen 8.3 millió példányt adtak el belőle. Az együttes, akik mindig is nagy hangsúlyt fektettek jótékony illetve aktivistákként tett munkáikra, részt vett a Live 8 koncerten is.

2008-ban a Viva La Vida or Death and All His Friends Martin szerint egy teljesen új irányt jelölt meg az együttes számára, aki az első három albumokat mint egy trilógiát jellemezte. A Viva La Vida or Death and All His Friends elődéhez hasonlóan az év legkelendőbb albuma lett, és ez volt a banda első lemeze, mely az amerikai Billboard listát is meghódította. Az album több rekordot is megdöntött, és olyan slágereket köszönhetünk neki, mint a Violet Hill, a Viva La Vida, valamint a Lost!. Utóbbi dalhoz több változat is elkészült, amelyek közül a Lost+ a rapper Jay-Z-vel való közreműködésükből született.

Az album több elismerésben, többek közt három Grammy-díjban is részesült, amelyből kettőt a Viva La Vida című slágernek köszönhetett. Mindazonáltal a siker nem volt zökkenésmentes, ugyanis Joe Satriani beperelte a bandát mondván, hogy a kérdéses dal eredeti részleteket tartalmaz 2004-ben kiadott saját szerzeményéből, az If I Could Fly-ből. A kérdésben végül peren kívüli megegyezés született.

A Viva La Vida Tour volt az eddig első és eddigi egyetlen alkalom, amikor az együttes Budapesten koncertezett, 2008. szeptember 23-án a Papp László Sportarénában léptek fel. Koncertkörútjukról ekkor ismét kiadtak egy lemezt LeftRightLeftRightLeft néven 2009-ben.

Az új albumra a rajongóknak ismét három évet kellett várniuk, a Mylo Xyloto végül 2011 októberében vált elérhetővé világszerte. Ezen az albumon szerepelt többek között az Every Teardrop is a Waterfall, a Paradise, a Hurts Like Heaven, valamint a Rihannával közösen előadott Princess of China. Az album több mint 34 országban nyitott az élen, és összesen három Grammy-díjra jelölték.

A Coldplay 2012-ban kiadott egy dokumentumfilmet, a Coldplay Live 2012-t, amelyet limitált mértékben, egy este játszattak a mozikban is, mielőtt kiadták volna CD és házi videó formátumban.

A banda 2013 szeptemberében közzétette első filmhez írt dalukat, az Atlast, amely Az éhezők viadala: Futótűz című film betétdala lett.

A Coldplay hatodik albuma, a Ghost Stories 2014 májusában került a boltokba. Többek közt olyan zenészek működtek együtt rajta, mint Avicii, Timbaland, Madeon és Jon Hopkins. Az albumon megtalálható dalokból a Magic, a Midnight, az A Sky Full of Stars, a True Love és az Ink került kiadásra kislemez formátumban.Az album két Grammy-jelölést gyűjtött be, és elnyerte a 2015 Billboard Music Awards Legjobb rockalbuma címet. 2014 folyamán összesen 3,7 millió példányt adtak el belőle. Az album mellett egy koncertlemezt is kiadtak, a Ghost Stories Live 2014-t.

Ugyanebben az évben kiadták Miracles című dalukat is, amely a Rendíthetetlen című filmhez íródott.

A banda legutóbbi albuma, az A Head Full of Dreams, 2015 decemberében látta meg a napvilágot, ami Martin elmondása szerint lehet, hogy egyben az utolsó nagylemezük is lesz. Még ebben az évben 1,9 millió pédányt adtak el belőle, a Brit Awards-on pedig Az év brit lemeze díjra jelölték. Az albumon többek közt olyan előadók működtek közre, mint Beyoncé, Noel Gallagher, Tove Lo, Khatia Buniatishvili és Merry Clayton. Az első kislemezt, az Adventure of a Lifetime-t még novemberben adták ki, amelyet a Hymn for the Weekend, az Up & Up és az A Head Full of Dreams követett.

Az együttes volt egyike volt a fellépőknek a 2016-os Super Bowl félideje alatt, emellett 2015-ben ők adták el a 6. legtöbb lemezt világszerte.

A Coldplay több nagyobb multicég ajánlatát is visszautasította, akik dalaikat termékeik eladásához kívánták használni. Ezzel együtt viszont a banda pozitív kapcsolatot ápol az Apple céggel, akik az iTunes Store reklámjához felhasználták a Viva La Vidát, kölcsönösen asszisztálva egymás marketingkampányához.

Az együttes bevételének 10%-át minden évben jótékonysági célokra költi, többek közt támogatói az Amnesty Internationalnak, a Make Trade Fair-kampánynak, a Meat Free Monday-nak és a Kids Company-nak.

Berryman maga így nyilatkozott jótékonysági akcióikról: "Felnyithatod az emberek szemét a problémákra. Számunkra ez egyáltalán nem nagy erőfeszítés, és ha ezzel valakinek segítünk, akkor mi meg akarjuk tenni.

Érdekesség, hogy bár Guy maga balkezes, a basszusgitárt mégis jobbkezesként kezeli.

 

Appartijk és egyéb zenei munkásság:

Berryman mindig is nagy csodálója volt az A-ha együttesből ismert Magne Furuholmennek, így 2004-ben Will Championnal együtt örömmel működött együtt annak szólólemezén, a Past Perfect Future Tense-en a Kryptone című dalban.

2008-ban aztán ismét Furuholmen mellett basszusgitározott annak A Dot of Black in the Blue of Your Bliss albumán, illetve részt vett a Umi no Shanghai filmzenéjének megírásában.

Ebben az évben alakították meg Furuholmennel, a Mew-beli Jonas Bjerrével és Martin Terefével az Appartijkot. A formáció első soron a Songs for Survival nevű jótékonysági album apropóján jött létre, dalukat, a Ferretinget pedig a BBC2 fel is használta az Amazon című sorozatukhoz. Ezután egy új album munkálataiba fogtak, 2009 novemberre pedig már közzé is tették arról első dalukat, az Electric Eye-t.

Az együttes első közös koncertjére 2010 elején került sor Berlinben, amelyet néhány nappal később első albumuk, a We Are Here digitális megjelenése követett, amelyről a 4 Can Keep A Secret If 3 Of Them Are Dead című számuk is származik.

Az év folyamán Norvégiában és Londonban koncertek követték az előzőt, júniusban pedig a BBC Radio 1 játszani kezdte a Datascroller című dalukat.

2011 februárjában az együttes egy új kezdeményezéssel állt elő, mely az agreeneryouniverse nevet kapta. A résztvevőknek fát kellett ültetniük, majd az erről készített képet feltölteniük, azzal az ígéretteln, hogy az első 1000 beküldő cserébe új zenét kap ajándékba. Márciusban ennek megfelelően kis is jött egy új daluk, a Combat Disco Music, novemberben pedig a teljes új albumukat, a Square Peg In A Round Hole-t is elérhetővé tették először a projektben résztvevőknek, majd később a szélesebb közönségnek.

2012-ben Elizabeth Lowell Boland kanadai énekesnővel dolgoztak együtt, melynek gyümölcséül októberben új EP-t jelentettek meg If You Can, Solve This Jumble címen. A lemez első dalát, a Shake Him Off-ot a BBC Radio 1 is játszani kezdte, valamint a szám a kanadai iTunes listán első helyen végzett debütáló hetén.

Bár Berryman balkezes, a basszusgitáron jobb kézzel játszik.

Magánélet:

Berryman 2004-ben házasodott össze gyermekkori szerelmével, Joanna Bristonnal. A párnak 2006-ban született egy gyermeke, Nico, azonban nem sokkal később, 2007-ben különváltak. A zenész jelenleg Keshia Gerrits, holland modellel jár jegyben.

A basszusgitáros nevéhez fűződött egy londoni ruhaüzlet, a Jezebell, amíg az tartozások miatt végül be nem zárt. Berryman hobbijai közé tartozik még a maratonfutás, a fotózás, a divat, kedveli a különböző elektronikai eszközöket, és rajongója a Raith Rovers F. C. fudballcsapatának.

Birtokában van egy retro zenegépnek, amelyhez annak megfelelő Motown és Stax 7 típusú kazettákat gyűjt.

2010-ben bátyjával, Markkal egy antik tárgyakkal foglalkozó céget indítottak.

Coldplay
kiadó: Parlophone, Capitol, Atlantic

Nagylemezek:

Parachutes (2000)

1. "Don't Panic" 2:17
2. "Shiver" 5:00
3. "Spies" 5:19
4. "Sparks" 3:47
5. "Yellow" 4:29
6. "Trouble" 4:31
7. "Parachutes" 0:46
8. "High Speed" 4:14
9. "We Never Change" 4:09
10. "Everything's Not Lost" 5:39
11. "Life Is For Living (Hidden Track)" 1:77

A Rush Of Blood to the Head (2002)

1. "Politik" 5:18
2. "In My Place" 3:48
3. "God Put a Smile upon Your Face" 4:57
4. "The Scientist" 5:09
5. "Clocks" 5:07
6. "Daylight" 5:27
7. "Green Eyes" 3:43
8. "Warning Sign" 5:31
9. "A Whisper" 3:58
10. "A Rush of Blood to the Head" 5:51
11. "Amsterdam" 5:19

X&Y (2005)

1. "Square One" 4:47
2. "What If" 4:57
3. "White Shadows" 5:28
4. "Fix You" 4:54
5. "Talk" (Berryman, Buckland, Champion, Martin, Hütter, Bartos, Schult) 5:11
6. "X&Y" 4:34
7. "Speed of Sound" 4:48
8. "A Message" 4:45
9. "Low" 5:32
10. "The Hardest Part" 4:25
11. "Swallowed in the Sea" 3:58
12. "Twisted Logic" (4:31 után fél perc szünetet tartamaz) 5:01
13. "Til Kingdom Come" (hidden track) 4:10

Viva la Vida or Death and All His Friends (2008)

1. "Life in Technicolor" (Berryman/Buckland/Champion/Martin/Hopkins) 2:29
2. "Cemeteries of London" 3:21
3. "Lost!" 3:55
4. "42" 3:57
5. "Lovers in Japan/Reign of Love" (3:57/2:56) 6:51
6. "Yes" ((4:04) benne: "Chinese Sleep Chant" (3:01)) 7:06
7. "Viva la Vida" 4:01
8. "Violet Hill" 3:42
9. "Strawberry Swing" 4:09

Mylo Xyloto (2011)

1. "Mylo Xyloto" 0:43
2. "Hurts Like Heaven" 4:02
3. "Paradise" 4:37
4. "Charlie Brown" 4:45
5. "Us Against the World" 3:59
6. "M.M.I.X." 0:49
7. "Every Teardrop Is a Waterfall" 4:00
8. "Major Minus" 3:30
9. "U.F.O." 2:17
10. "Princess of China" (and Rihanna) 3:59
11. "Up in Flames" 3:13
12. "A Hopeful Transmission" 0:33
13. "Don't Let It Break Your Heart" 3:54
14. "Up with the Birds" 3:45

Ghost Stories (2014)

1. "Always in My Head" 3:36
2. "Magic" 4:45
3. "Ink" 3:48
4. "True Love" 4:05
5. "Midnight" 4:54
6. "Another's Arms" 3:54
7. "Oceans" 5:21
8. "A Sky Full of Stars" 4:28
9. "O" ("Fly On" – 0:00–3:54 / "O" – 6:18–7:47) 7:47

A Head Full of Dreams (2015)

1. "A Head Full of Dreams" 3:43
2. "Birds" 3:49
3. "Hymn for the Weekend" 4:18
4. "Everglow" 4:42
5. "Adventure of a Lifetime" 4:23
6. "Fun" (featuring Tove Lo) 4:27
7. "Kaleidoscope" 1:51
8. "Army of One" (includes hidden song "X Marks the Spot" at 3:23) 6:16
9. "Amazing Day" 4:31
10. "Colour Spectrum"  1:00
11. "Up&Up" 6:45

 

Appartijk
kiadó: Meta Merge Un Ltd

Nagylemezek:

We Are Here (2010)

1. "Deadbeat" 2:52
2. "Datascroller" 2:58
3. "Snow Crystals" 4:32
4. "Supersonic Sound" 3:24
5. "Arrow And Bow" 4:20
6. "In A Quiet Corner" 3:35
7. "Josie" 3:30
8. "Antlers" 3:20
9. "Electric Eye" 6:02
10. "Look Kids" 4:52
11. "Quiz Show" 2:33

Square Peg in a Round Hole (2012)

1. "timepoLice (feat. Auto Goon)" 3:21
2. "cervux seQuential (feat. Lisa A)" 4:40
3. "tell the bAbes" 3:53
4. "signs of waking uP" 3:35
5. "do IT myself (feat. Auto Goon)" 3:05
6. "BlastLOCKet (feat. Ceto A and L Gortex A)" 3:45
7. "pakt" 1:24
8. "COmbat disco music" 3:42
9. "your voice needS SUBtitles" 3:51
10. "(don't Eat The whole) banana" 3:27
11. "gzMO" 4:17
12. "superpositions" 1:30
13. "control Park" 3:51

EP-k

4 Can Keep a Secret If 3 of Them Are Dead (2010)

1. "Antlers" 3:20
2. "Look Kids (Premix AA) Diskjokke A" 4:24
3. "4 Can Keep A Secret If 3 Of Them Are Dead" 4:11

If You Can, Solve This Jumble (2012)

1. "C=Blue" 1:56
2. "Kids" 4:27
3. "The Birds" 3:54
4. "Jesus Me, Volcano This, FYI Blume" 4:11
5. "Run Little Horsey" 3:35
6. "Shake Him Off" 2:45
7. "Thats the Thing About Us" 3:40